A jódról sokan tudják, hogy a pajzsmirigy-hormonok egyik alkotója, és talán azt is tudják néhányan, hogy a káros környezeti radioaktív sugárzások kivédésében is szerepe van. A "sugárzásvédő" hatás elég érdekes módon működik: megfelelő jódellátottság esetén a szervezet a radioaktív jódot nem engedi felszívódni és beépülni. Normális állapotban egy felnőtt szervezetében mintegy 15-20 mg jód található.

Mihez szükséges?

• Pajzsmirigyhormonok termelése
• Az anyagcsere szabályozása
• Idegrendszer működése
• Vérkeringés szabályozása

Mennyi szükséges belőle?

A jód felszívódása függ a szervezet jódtelítettségétől. A felszívódását elég sok növény befolyásolja, többek között a kelkáposzta, fejeskáposzta, retek, kelbimbó. Ezeken kívül hatással van rá még a fluorid és a nitrát is, mindkettő gátolja.

Miben található meg?

A jód legjobb forrása a tengeri hal, a tengeri só, a kagylók és a jódozott só, bár ez utóbbi fogyasztása az amúgy is magas nátriumbevitel miatt nem igazán ajánlatos.

életkor szükséglet (milligramm) nő férfi Félévesnél fiatalabb 0,04 7-12 hónap 0,05 1-3 év 0,07 4-6 év 0,09 7-10 év 0,12 11-14 év 0,15 15-18 év 0,15 0,115 19-30 év 0,15 31-60 év 0,15 60 év felett 0,15

szükséglet (milligramm) nő férfi Várandósság 0,18 - Szoptatás 0,2 - Nehéz fizikai munka - 0,15 Stressz 0,15 Dohányzás 0,18 Alkohol fogyasztás 0,18 Menopauza 0,15 -

Hiányállapotok

Jód hiányában az anyagcsere lassul, depresszió lép fel, a szérumban az össz-zsiradék szint nő, fiatal korban kreténizmus léphet fel, várandós anyáknál a magzat elhalása, spontán abortusz, magzatfejlődési rendellenességek jelentkeznek. Általános tünet a golyva, a pajzsmirigy megnagyobbodása.

Túladagolás

A jód fokozott bevitele emelkedett pajzsmirigyműködést eredményez, toxikus tünetekkel együtt.