Izsóp, közönséges
Hyssopus officinalis

   
"Az izsóp a középkorban az állhatatosságnak és a hűségnek volt a jelképe"

Népies neve:

izsópfű, kerti izsóp

A növény leírása:

Az ajakosvirágúak (Labiatae) családjába tartozik. A mediterrán vidékeken őshonos, hazánkban termesztett illatos cserje. Elmorzsolt leveleinek illata a mentáéra hasonlít.

Hogyan gyűjtsük?

  • A középkorban az állhatatosságnak és a hűségnek volt a jelképe.
  • Illóolaját a konzerv- és likőripar alkalmazza.
  • Aki szeretné, hogy méhek legyenek a kertjében, ültessen izsópot, mert virágzata igazi méhcsalogató hatású.
A növény virágzó leveles hajtásainak felső részét kell szedni. Július-augusztusban virágzik. Évente kétszer aratható.

Mi van benne?

A növény illóolajat (pinént, cineolt), cseranyagot (rozmaringsavat), keserűanyagot (marrubiint) tartalmaz.

Mire jó?

Közismert jó köhögéscsillapító, vizelethajtó és étvágygerjesztő hatása, de alkalmazzák izzadáscsökkentőként is. Toroköblögető szerként rekedtség, fogíny és torokgyulladás kezelésére használják. Hörghurutos bántalmak esetén is ajánlott fogyasztása. Száraz köhögés esetén gyakran használják gargarizálásra.

Hogyan használjuk?

Tea: A teáskanálnyi szárított és összevágott izsópfüvet 3 dl vízben felforralunk, majd 10 perc után leszűrünk. Gyomor- és bélpanaszokra fogyasszuk.

Fűszerként: Előszeretettel használják sültekhez, salátákhoz és túróhoz ízesítőként.

Jó tudni!

Epilepszia, terhesség és szoptatás esetén fogyasztása fokozott óvatossággal történjék!


Figyelmeztetés