Benedekfű
Cnicus benedictus

   
"Jó étvágyjavító és emésztést serkentő hatású"

Népies neve:

áldott bogáncs, keserű bogáncs, áldottfű, áldott bárcs

A növény leírása:

A fészkesvirágzatúak (Compositae) családjába tartozik. Bencés szerzetesek hozták Itáliából hazánkba és kolostorkertekben termesztették. Mediterrán vidékeken vadon élő, hazánkban termesztett, egyéves növény. Íze rendkívül keserű.

Hogyan gyűjtsük?

  • A likőripar kedvelt nyersanyaga.
  • A növény termése szappangyártásra alkalmas zsírosolajat is tartalmaz.
  • XVI. században azt gondolták, hogy a pestis gyógyítására alkalmas.
A növény oldalhajtásait, valamint felső 30-40 cm hosszú virágos, leveles részét alkalmazzák gyógyászati célokra. Fontos, hogy árnyékos helyen szárítsuk, mert a napfényre érzékeny és hamar kifakul. A növényt virágzása kezdetén kell learatni.

Mi van benne?

A növény szeszkviterpén laktonokat (knicint, artemizifolint), lignánokat, kálium és magnéziumsókat, nyomokban pedig illóolajat tartalmaz.

Mire jó?

A növény jó emésztés- és étvágyjavító hatású, gyomorsav-elválasztást fokozó szer, és alkalmazzák a népi gyógyászatban epehajtóként is.

Hogyan használjuk?

Tea: A benedekfüvet teában gyakran keverik citromfűvel. Mindkét alkotóelemből 2-2 teáskanálnyit forrázzunk le 0,5 liter forrásban lévő vízzel, hagyjuk állni 5 percig, majd szűrjük le! Naponta 2 csésze tea fogyasztása ajánlott fél órával az étkezések előtt.

Jó tudni!

A növény szárítása árnyékban történjék! Gyomor és bélfekély esetén alkalmazása nem ajánlott. Allergiás reakciók is kialakulhatnak használatakor.


Figyelmeztetés