A természet gyógyít


A növények gyógyászati célra történő felhasználása napjainkban egyre nagyobb népszerűségnek örvend. A növényi részekből előállított készítmények gyakran alkalmazott szerek számos krónikus betegség gyógyításában, a közérzeti panaszok enyhítésében.

A gyógynövények "csodaereje"

A gyógynövényekkel történő orvoslás az ősidőkre nyúlik vissza. Az egyes növényi részekből készült kivonatok használatával számos kórkép sikeresen kezelhető a meghűléses megbetegedésektől a gyomorbántalmakon át az ízületi panaszokig. A gyógynövények kisgyermekkortól jelen vannak életünkben: Ki ne emlékezne a kamillás inhalálásokra, a körömvirággal való sebgyógyításokra, a köményes-ánizsos megkönnyebbülésekre, a hársfa, a bodzavirág és csipkebogyó tea ízére. Időskorban sokszor segít a levendula virágból, rozmaring levélből nyert illóolajok alkalmazása a reumatikus bántalmak, ízületi fájdalmak csökkentésében és a csalánlevél, a mezei zsurló hajtása a vizeletmennyiség növelésében. A jó étvágyat és a könnyebb emésztést a keserű ízű növényi részekből - ezerjófű-, a benedekfű hajtásából, az angyalgyökér föld alatti részeiből, a tárnicsgyökérből - készített italok étkezések előtti fogyasztása biztosítja.

A gyógynövény-terápia megoldást kínál továbbá
  • enyhébb húgyúti fertőzések esetén (medveszőlőlevél),
  • kisebb zúzódások, vérömlenyek kiegészítő kezelésére (árnikavirág),
  • májvédelemre (a máriatövisből elkülönített szilimarin),
  • alvászavarok, stresszhelyzetek mérséklésére (a citromfűlevél, komlóvirág, macskagyökér),
  • a megfázásos megbetegedésekben a nyák oldására (a fátyolvirág, a szappanfű és a kankalingyökér),
  • a depressziós állapotok rendezésére (az orbáncfű hajtása),
  • a jóindulatú prosztata megnagyobbodás tüneteinek mérséklésére (a tökmagolaj és a csalángyökér),
  • a visszérgyulladások kezelésére (a vadgesztenye, a fokhagyma),
  • a székrekedés rendezésére (az antrakinon tartalmú szenna, aloe, kutyabenge, rebarbara és a ricinusolaj),
  • a sebek, felfekvések és fekélyek gyógyítására (a körömvirág és a kamilla virágzata).

Vigyázat: Nem mindig veszélytelen

A gyógynövények használatának kedveltsége több okra vezethető vissza. A népi gyógyászat által alkalmazott növényi gyógymódok számos, hosszú ideig fennálló betegség esetén jótékony hatásúnak bizonyultak. A könnyebb hozzáférhetőség, "a természetesség" és az évszázados tapasztalat, hagyomány sokaknak jelent garanciát a gyógyulásra. Nem szabad azonban elfelejteni, hogy bizonyos gyógynövényekben előforduló anyagok a szervezetre ártalmasak, sőt közülük egyesek mérgező tulajdonsággal rendelkeznek. Ilyen anyagok az őszi kikerics magjában megtalálható kolchicin, a nadragulyában lévő atropin, az ebvész magjában a sztrichnin és a gyöngyvirágban, a gyűszűvirágban előforduló szteroid glikozidok.
Számos növényi eredetű, enyhébb hatású hatóanyag krónikus vagy az előírt adagnál nagyobb dózisban történő alkalmazása során igen súlyos mellékhatások alakulhatnak ki. A zsályalevél, a medveszőlőlevél, a kutyabengekéreg, a fehérüröm hajtás és a boróka tobozbogyó csak néhány azon növényi részek közül, amelyek krónikus használata nem ajánlott.

Gyógynövény terápia speciális betegcsoportokban

A terhességben, szoptatás ideje alatt ugyanazok az óvatossági irányelvek vonatkoznak a növényi eredetű szerek alkalmazására, mint a törzskönyvezett gyógyszerkészítmények szedésére. Kisgyermekek esetén is külön elővigyázatosság szükséges, példaként az antrakinont tartalmazó hashajtó növények belsőleg történő használatát említhetjük, amit 12 éves kor alatt a szakirodalmi források nem javasolnak.
Súlyos megbetegedések fennállása esetén a gyógynövény terápia alkalmazása előtt kérje kezelőorvosa vagy gyógyszerésze szakvéleményét. Belső vérzések, cukorbetegség, gyomor- és nyombélfekély, magasvérnyomás, migrén, bélszűkület, lázzal járó akut megbetegedések, krónikus vesebetegség és szívműködési zavarok nem kezelhetők kizárólag növényi eredetű gyógyhatású termékekkel, azonban a gyógynövényi részekből készült szerek orvosi felügyelettel a klasszikus gyógyszeres terápia mellett kiváló kiegészítő szerepet tölthetnek be a beteg gyógyszerelésében.
Gyakran előforduló mellékhatások közé sorolható a szeszkviterpén tartalmú növényi részek alkalmazása során fellépő allergiás reakció leginkább bőrgyulladás formájában. A kamilla- és az árnikavirágot tartalmazó kenőcsök, krémek, borogatások után jelentkező bőrpír, gyulladás figyelmeztető tünet, ilyen esetekben a növényt a beteg többé már nem használhatja.

Amit mindenképp tudni kell

Útmutató a gyógynövények használatához
  1. Ha a betegtájékoztatóban a növényi eredetű készítmény külsőleg történő alkalmazását írják elő, akkor azt ne használjuk belsőleg a hatás fokozása érdekében. Az árnika külsőleg sokoldalú gyógyír, de tea formájában történő elfogyasztásának súlyos mellékhatásai lehetnek.
  2. Ne essünk abba a hibába, hogy a külsőleg felvitt növényi részek hatóanyagai nem szívódhatnak fel. A fekete nadálytő olyan alkaloidokat tartalmaz, amelyeknek a hosszú távú használata a potenciális májkárosító és rákkeltő hatás miatt még külsőleg sem javasolt.
  3. A szívre ható glikozidok, a mákból elkülönített alkaloidok, a nadragulyából nyert atropin gyári gyógyszerkészítmények hatóanyagául szolgálnak. Ezek erős hatású szerek, a gyógyszergyári készítés során a hatóanyag-tartalmuk mindvégig ellenőrzött, és orvosi monitorozás mellett biztonsággal alkalmazhatóak betegségek gyógyítására. A fenti hatóanyagok gyógynövényből házilag történő izolálása vagy feldolgozása, egyéni felhasználása nemcsak életet veszélyeztető állapot kialakulását idézheti elő, hanem egyes esetekben törvénnyel ütköző cselekedet.
  4. A homeopátiás gyakorlatban számos gyógynövényt illetve növényi részt használnak föl. A hatóanyagokat a homeopátiás készítmények kis mennyiségben tartalmazzák, így ezek a szerek szinte mellékhatás nélküliek, hozzászokás nem alakul ki, a klasszikus gyógyszeres terápia mellett is használhatók, betegségek megelőzésére és gyermekgyógyászati célokra is eredményesen alkalmazhatóak.
  5. Akut megbetegedés esetén forduljunk szakorvoshoz. A betegség súlyosságától függően a kezelőorvos által előírt gyógyszeres terápia kiegészítéseként a gyógynövénnyel történő kezelés csak orvosi, gyógyszerészi konzultációt követően történjen meg. Egyes gyógynövények ugyanis befolyásolhatják a szedett gyógyszerek felszívódását, így azok hatásukat nem a kívánt mértékben fogják kifejteni.

Végezetül

Gyógynövény-leírásainkban részletes tájékoztatást adunk a legismertebb és legközkedveltebb növényi eredetű gyógyhatású készítmények összetevőinek hatásáról, gyógyászati felhasználási lehetőségeiről. A "Figyelmeztetés" rovatban az előforduló mellékhatásokat és ellenjavallatokat tüntettük föl. Összefoglalónk a legújabb tudományos eredmények felhasználásával készült.

Szerző:Forrás:Megjelent:
Pásztiné Gere Erzsébet50plusz.hu2006. január 13.