Célja: Légzés során a szervezet oxigént vesz fel, valamint az anyagcsere-folyamatok során keletkező széndioxidot leadja. A vérben oldott oxigén és szén-dioxid mennyisége ezzel a vizsgálattal mérhető.
A vérgázvizsgálat elvégzésére légzési elégtelenség gyanúja esetén, annak súlyosságának megállapításához, az oxigénkezelés beállításához, annak ellenőrzéséhez van szükség. Mellkassebészeti beavatkozások előtt az altatóorvosok ennek alapján döntik el, alkalmasÓe a beteg a tervezett műtétre.
Intenzív osztályokon, a lélegeztetett beteg állapotának ellenőrzésére használják.
Esetenként a kardiológiai terheléses vizsgálatokat is kiegészítik a vérgáz ellenőrzéssel.
Belgyógyászaton a cukorbetegek, vesebetegek vagy az ionháztartás zavarai esetén (pl. hányás) mérik a fenti értékeket. Leírás: A vizsgálatra vett vérmintát gép elemzi. A vérben oldott gázok mennyiségét parciális nyomásukkal mérhetjük, ennek mértékegysége a higanymilliméter (Hgmm) vagy kilopaszkál (kPa) (1 Hgmm=0,133 kPa).
A levett 100 mikroliternyi vérmintából meg lehet állapítani többek között a vér kémhatását, speciális oxigén- és szén-dioxid nyomásértékeit (ún. parciális nyomás), valamint a vér bikarbonátszintjét. Előkészítés: Különösebb előkészítést nem igényel, nem kell éhgyomorra maradni.
Fülcimpáját vérbőséget okozó krémmel kenik be, majd 10 perc eltelte után egy kis lándzsával megszúrják. A kiserkenő vért egy kapilláriscsőben fogják fel.
Speciális fecskendőkkel a csukló, a könyökhajlat vagy a combtő artériáiból is lehet vért venni. Veszélye: Veszélytelen módszer, arra kell vigyázni, hogy a vérbőséget okozó krém véletlenül se jusson a szemébe. Ha ez mégis bekövetkezik, égő, maró érzés alakul ki, a szemét bő vízzel azonnal ki kell öblíteni.
Természetesen mint minden készítményre, erre a krémre is lehet allergiás.
A nagyobb verőerek szúrása kapcsán ritkán előfordulhatnak szövődmények, elsősorban a szövetek bevérzése. Fájdalom: Nem fájdalmas. Lelet: A szervezet egyensúlyi állapotában a vér kémhatása (pH-értéke) 7,4.
A vese fokozott vagy csökkent bikarbonát kiválasztása, másrészt a tüdő fokozott vagy csökkent szén-dioxid kiválasztása befolyásolja a vér sav-bázis egyensúlyát.
Acidózis, vagyis a vér pH-értékének savas eltolódása létrejöhet tüdőtágulás következtében, cukorbetegségben, veseelégtelenségben, jelentős izommunka során is.
Alkalóziskor a vér vegyhatása lúgos irányba tolódik el.
Ez kialakulhat túl gyors légzéskor (hiperventiláció), trauma esetén, a központi idegrendszer gyulladásos betegségekor, hányás következtében, sokáig alkalmazott vízhajtó kezelés során, hormonális betegségekben és gyógyszerek mellékhatásaként.
A kóros vérgázértékek, a sav-bázis háztartás zavarainak felismerése elengedhetetlenül szükséges.
A kiváltó betegség mielőbbi kezelése nagyon fontos. Ehhez szükséges a normálértékek ismerete:
Célja: