A vizsgálat neve:

Vastagbéltükrözés

CéljaLeírásElőkészítésFigyelem!
Jó, ha tudjaVeszélyeFájdalomLelet
nyomtatható verzió
Cikk betűmérete:
Egyéb megnevezés:  Kolonoszkópia

Célja:
A végbél és a vastagbél teljes hosszának, illetve az azt bélelő nyálkahártya-felszínnek a megtekintése, vérzésforrás vagy szűkült bélszakasz (polip, rosszindulatú daganat, nyálkahártyagyulladás, kifekélyesedés, stb.) keresése, de vizsgálat közben mód van pl. szövettani mintavételre vagy egész polipok eltávolítására is.


Leírás:
A vizsgálat során az orvos egy kb. 160 centiméter hosszú, hajlékony eszközzel rendszerint a vastagbél egészét át tudja tekinteni. A kolonoszkópnak nevezett eszközben üvegszálas optika továbbítja a fényt, illetve a képet. A képet egy tévéképernyőn jelenítik meg. Az eszköz mozgásához és a megfelelő képalkotáshoz szabad térre van szükség, ezért a kolonoszkóp egyik csatornáján vizsgálat közben levegőt fúj az orvos a vastagbélbe. Szükség esetén le is tudja szívni azt vagy a bélben maradt híg béltartalmat. Az eszköz másik vékony kis csatornáján keresztül speciális fogókkal apró szövetmintát lehet venni a betegségre gyanús elváltozásból vagy elektromos árammal felforrósított hurokkal egész polipok vághatók le az alapjukról, az utóvérzés viszonylag csekély kockázatával. A kivett szövetminta megfelelő feldolgozás után mikroszkóp alatt vizsgálható.

A vizsgálat rendszerint bal oldalfekvésben történik, de szükség lehet arra, hogy menet közbena beteget a hátára fordítsák. Az eszközt a végbélnyíláson át vezetik be a vastagbélbe, és lassan, óvatosan haladva általában eljutnak vele a vastag- és vékonybél találkozásáig (vakbél, Bauchin-billentyű). A bél aprólékos átvizsgálását rendszerint az eszköz lassú kihúzása közben végzik.


Előkészítés:
A kolonoszkópiához általában hosszadalmas előkészítésre van szükség. A pontos menete minden intézetben más és más, a helyi szokásoktól függően. A lényeg azonban alapvetően ugyanaz: a vastagbél lehetőség szerinti teljes kitisztítása.

Lehet, hogy a vizsgálat előtt 1-2 nappal a beteg már nem ehet csak turmixolt ételeket vagy csak folyadékot, pl. szűrt gyümölcslevet, teát, vizet, szűrt levest. Bizonyos ételek fogyasztását (pl. szőlő, paradicsom) már napokkal a tükrözés előtt kerülnie kell. Előfordulhat, hogy azt kérik, hogy a vizsgálat reggelén maradjon éhgyomorra, mert van, ahol a kolonoszkópiához fájdalomcsillapító, vagy kábító hatású injekciót kap.

A kolonoszkópia előtti napon a betegnek hashajtót kell bevennie, ami mellé több liternyi folyadékot kell elfogyasztania pár óra alatt. A leghelyesebb, ha a vizsgálatot végző orvossal pontosan megbeszéli, hogy miként végezze az előkészítést, mikor vegye be a hashajtót, mi legyen az, valamint azt, hogy mikor, mit és mennyit ehet.

Általánosságban a mindennaposan szedett gyógyszereit (pl. szívgyógyszerek, vérnyomáscsökkentők, asztma ellenes szerek) a vizsgálat előtti napokban és az előkészítés ideje alatt ugyanúgy szedheti. Kivételt képezhetnek a vaskészítmények - ezek megfeketítik a székletet és zavarhatják a vizsgálatot -, a véralvadásgátló gyógyszerek - pl. a Syncumar, a Colfarit, az Astrix, mert növelik a súlyos vérzés kockázatát -, valamint a cukorbetegségre adott készítmények - mert az előkészítés során kevesebb táplálékot juttat be szervezetébe, mint amennyi az előírt inzulinhoz, vagy más antidiabetikumhoz szükséges. A leghelyesebb, ha a beteg már napokkal a vizsgálat előtt megkérdezi a vizsgálatot végző orvost, hogy melyik gyógyszerét szedheti, vagy kell elhagynia.

Helyenként kérik, hogy a beteg a vizsgálatra friss laboreredményekkel érkezzen, elsősorban a vérképére, vérzési idejére és véralvadási értékeire, valamint vércsoportjára kíváncsiak. Ha ugyanis a kolonoszkópia során pl. polipot távolítanak el a bélből, annak alapjából vérzés indulhat, és az orvosnak előre tudnia kell, hogy mekkora a komolyabb vérzés kialakulásának kockázata.


Figyelem!:
Ha a beteg cukorbetegségben szenved, azt el kell mondania a vizsgálatot végző orvosnak, mert az előkészítés időszakában felborulhat a szénhidrát-anyagcseréje, és szükség lehet a gyógyszer- vagy inzulinadagolás megváltoztatására is.

Ha valaki vérzékenységben szenved vagy véralvadásgátló gyógyszert szed (pl. Syncumar), a vizsgálat előtt feltétlenül közölnie kell orvosával, mert ilyenkor szövetminta vétele esetén a szokottnál erősebb vérzés léphet fel, amit nehéz lehet uralni!

Szívbillentyű-betegség esetén szükség lehet arra, hogy a vizsgálat előtt antibiotikumot a beteg szedjen, erről szintén tájékoztatni kell a kezelőorvost.


Jó, ha tudja:
A vizsgálat közben levegőt fújnak a beteg vastagbelébe, ezért később puffadást érezhet, szélgörcsei lehetnek, míg a gázok ki nem ürülnek. A befújt levegő vizsgálat közben is távozhat, ez természetes dolog.

Előfordulhat, különösen, ha a vizsgálat során az orvos szövettani mintát vett, hogy a vizsgálatot követő székeléskor a beteg kevés vérzést észlel. Ez általában normális jelenség. Tartós vagy nagyobb mennyiségű vérzés esetén orvoshoz kell fordulnia!

Ritkán előfordulhat, hogy pl. polip eltávolítást követően nem engedik haza, és 1-2 napos kórházi megfigyelést javasol az orvos.

Ha a vizsgálathoz bódító hatású injekciót kap, akkor a kolonoszkópia után 1-2 órás pihenésre, felügyeletre, megfigyelésre lehet szükség. Ha kocsival érkezik a vizsgálatra, helyes, ha ilyenkor nem a beteg vezet hazafelé.

Ha a vizsgálatot követő napokban erős hasi görcsök, fokozódó hasfájás, láz lép fel, a betegnek orvoshoz kell fordulnia.

A vizsgálatot követően érdemes pár órát pihenni, és sok folyadékot inni, hogy a hashajtás következtében elvesztett vizet a szervezet mielőbb pótolhassa.


Veszélye:
A vastagbél sérülése, falának kilyukadása, főként akkor, ha a bél fala daganat vagy gyulladásos betegség következtében elvékonyodott. Ez nagyon ritka, de igen veszélyes szövődmény, és ilyenkor azonnali műtétre van szükség.

Szövettani mintavétel után kisebb-nagyobb utóvérzés előfordulhat.

Talán a leggyakoribb kellemetlenség, hogy az előkészítés, hashajtás, illetve a tükrözéssel járó mechanikus irritáció következtében aranyeres panaszok lépnek fel, főként akkor, ha a betegnek korábban már volt hasonló panasza. Ezek általában enyhék, és konzervatív kezeléssel jól uralhatók.

Mint minden gyógyszer, úgy a vizsgálathoz kapott injekció esetén is előfordulhat allergiás reakció.

Ha a betegnek jelentős vastagbélszűkületet okozó elváltozása van, akkor a hashajtás során előfordulhat, hogy bélelzáródása (ileusz) alakul ki, ami sürgős műtétet tehet szükségessé.


Fájdalom:
A vizsgálat - különösen akkor, amikor a vastagbél kanyarulatain kell az eszközt átjuttatni -, görcsös hasi fájdalommal járhat. A levegőbefújás feszítő érzést okozhat, ami bizony elég kellemetlen lehet. Ha elbódítják a vizsgálathoz, akkor gyakorlatilag semmire nem emlékszik a kolonoszkópiát követően.


Lelet:
Rendszerint könnyen és jól értelmezhető. Leírásra kerül, hogy mekkora bélszakaszt sikerült áttekinteni (általában a teljes vastagbelet), van-e ezen a szakaszon nyálkahártya-eltérés, gyulladás, fekély, daganat, vérzés, történt-e szövettani mintavétel vagy polip-eltávolítás.



Szerző: Dr. Kraszny Erika - belgyógyászLektor: Dr. Kökény Zoltán
Bélelzáródás
Bélpolipok
Fekélyes vastagbélgyulladás (colitis ulcerosa)
Vastagbélrák
Végbélrák

Cikkajánló

Témakör: Mozgás

A fizikailag passzív életmód lehetséges következményei

A rendszeres testmozgás csökkenteni az öregedéssel együtt járó kedvezőtlen élettani változások nagy részét, és ezzel nem csak az életminőség javul, hanem az időskorban jelentkező bizonyos betegségek is kivédhetők, megelőzhetők.

tovább

Egészség témájú olvasnivalók a weben

Praktikák:

Gyógynövénytár

Gyógynövénytár
tovább


Szponzorált hirdetések