Egyéb megnevezés:
Kerékpár-terhelés Célja: A vizsgálattal az értékelhető, hogy milyen hatással van a szívre a fizikai terhelés, illetve azzal együtt a szervezet megnövekedő oxigénigénye. A fizikai munka természetesen nagyobb terhet ró a szívre, hiszen adott idő alatt nagyobb mennyiségű vért kell pumpálnia.
Meghatározható vele a mellkasi fájdalom oka, a szív terhelhetősége, hogy milyen ritmuszavarok lépnek fel terhelés hatására, de az is, hogy az adott egészségi állapotban milyen fizikai terheléssel lehet megkezdeni a műtét utáni vagy betegség utáni rehabilitációt.
A vizsgálat közben EKG készül, pulzusszámot és vérnyomást mérnek. Leírás: A vizsgálat előtt EKG-elektródákat csatlakoztatnak a testre, a karra vérnyomásmérő mandzsettát helyeznek fel. A pácienst arra kérik, hogy hajtson szobakerékpárt vagy futópadon mozogjon. Az EKG-készülék papírszalagra rögzíti a szívből érkező elektromos jeleket. A vizsgálat előtt kitűznek egy elérendő percenkénti pulzusszámot. A terhelést, vagyis a pedál tekerésének nehézségét vagy a futószőnyeg sebességét fokozatosan emelhetik. A vizsgálatnak akkor van vége, ha a vizsgált személy elérte az előre megszabott pulzusszámot, vagy ha a vizsgálat közben szorító mellkasi fájdalma (angina) jelentkezne, ha túlzottan megemelkedik a vérnyomása, vagy az EKG-görbén bizonyos kóros elváltozások jelentkeznek.
A vizsgálat után a beteget 10 percig vagy addig tartják megfigyelés alatt, míg pulzusszáma normalizálódik. Előkészítés: A szokásos gyógyszereket be kell venni, hacsak a vizsgálatot megelőzően nem kérnek mást.
Érdemes sportos öltözetben, kényelmes cipőben érkezni a vizsgálatra.
Bár az étkezés önmagában nem befolyásolja a vizsgálatot, sok és nehéz ételt nem célszerű fogyasztani a terhelés előtt, hisz telt gyomorral futni, kerékpározni nem kellemes. Figyelem!: A vizsgálat előtt el kell mondani a kezelőorvosnak, hogy a beteg milyen gyógyszereket szed. A vizsgálat közbeni esetleges rosszullét nitroglicerin-készítmény adását teheti szükségessé. Bizonyos potencianövelő tabletták és a nitroglicerin 24 órán belül együtt adva súlyos vérnyomásesést idézhetnek elő, ezért ezek szedését a vizsgálat előtt jelezni kell az orvosnak, illetve a nap hátralévő részében erre tekintettel kell lenni. Jó, ha tudja: Előfordulhat, hogy bizonyos mozgásszervi, ízületi betegségek vagy alsó végtagi érszűkület miatt a terhelt végtagok fájdalma miatt kell idő előtt abbahagyni a vizsgálatot.
Terheléses EKG-t csak úgy, és olyan helyen végeztethetnek, ahol a tárgyi és személyi feltételei is megvannak a legsúlyosabb szövődmények azonnali elhárításának, így mód van a beteg azonnali újraélesztésének megkezdésére is. Veszélye: A vizsgálat általában biztonságosnak mondható, azokat, akiknek tudottan nagyon gyenge a szíve, rendszerint nem küldik ilyen vizsgálatra. A fizikai terhelés hatására a szívizom oxigénhiányos állapota, ún. angina, szorító mellkasi fájdalom alakulhat ki. Gyengeség, rosszullét, olykor ájulás is előfordulhat. A legsúlyosabb szövődmény, ami nagyon ritkán fordul elő, hogy a terhelés hatására szívroham vagy súlyos, akár életveszélyes ritmuszavar lép fel. Fájdalom: Amikor a bőrt megnedvesítik, vagy géllel bekenik, az kellemetlenül hűvös lehet.
A vérnyomásmérő mandzsetta felfújásakor szoríthatja a felkart.
Ha a szív a terhelés hatására oxigénhiányos állapotba kerül, szorító mellkasi fájdalom (angina) alakulhat ki, ami gyógyszeresen (nitroglicerinnel) megszüntethető.
Nehézlégzés, fulladás alakulhat ki, az ízületek megfájdulhatnak. Lelet: Normális esetben a szívverések percenkénti száma - a fizikai terhelés fokozásával párhuzamosan - egészen addig nő, míg eléri a terhelésre jellemző és a páciens életkorának, kondíciójának megfelelőt.
Ha a kívánt pulzusszámot mellkasi fájdalom, ritmuszavar vagy egyéb panasz miatt nem sikerül elérni, az elsősorban koszorúér-betegségre utal.
Szerző: Dr. Lippai József - kardiológusLektor: Dr. Kökény Zoltán