Egyéb megnevezés:
Mennyiségi (kvantitatív) vérkép Célja: A vérben lévő alakos elemek, köztük a vörösvértestek (vvt vagy RBC - red blood cells, angol röv.), a fehérvérsejtek (fvs vagy WBC - white blood cells, angol röv.) és a vérlemezkék vagy trombociták (thr vagy PLT - platelet, angol röv.) abszolút számának meghatározására végzik. Ezekből többek között vérszegénységre, vérvesztésre, kiszáradásra, a szervezetben lévő gyulladásos folyamatokra, a vérképzőszervekből kiinduló daganatos betegségre (leukémia, limfóma), illetve egyéb vérképzőszervi betegségekre (pl. csontvelő-elégtelenség), véralvadási zavarok okára lehet következtetni.
Választ ad a vérben található vérfesték (hemoglobin - Hgb) mennyiségére, a vér alakos elemeinek döntő többségét adó vörösvértestek és a vér folyékony alkotórészének, a vérplazmának az egymáshoz viszonyított arányára (hematokritérték - Htk), valamint a vörösvértestek átlagos térfogatára (MCV - mean corpuscular volume, angol röv.).
Tartalmazhatja még a vörösvértestekre vonatkozó, számított értékeket is:
MCH - az egy vörösvértestre eső átlagos hemoglobinmennyiség (mean corpuscular hemoglobin - angol röv.)
MCHC - az egy vörösvértestre eső átlagos hemoglobinkoncentráció (mean corpuscular hemoglobin concentration - angol röv.)
A számítás az alábbi képletek alapján történik:
MCH = Hgb/vörösvértestszám
MCHC = Hgb/Htk
Általában szerepelnek a laboratóriumi rutinvizsgálatok közt. Leírás: A vizsgálathoz vérvételre van szükség. Ehhez a pácienst leültetik egy székre, a kart szabaddá kell tenni. A felkart egy gumiszalaggal elszorítják, ettől a gyűjtőerekben (vénákban) megszűnik a véráramlás, azok megtelnek vérrel, faluk kitágul, könnyebben szúrhatók. Arra is kérhetik az embert, hogy többször egymás után szorítsa ökölbe a kezét. Ezáltal több vér áramlik a karjába, a vénái jobban telítődnek. Általában a könyökhajlatban vagy a kézháton futó gyűjtőerek egyikét szúrják meg. A szúrás helyén lévő bőrfelületet lefertőtlenítik. Egyszer-használatos steril tűt vezetnek a vénába, és fecskendővel vagy speciális, zárt rendszerű, vákuumos vérvételi csővel leszívják a kellő mennyiségű vért. Ezt követően megkérik, hogy nyissa ki lassan az öklét, felengedik a felkarjára felhelyezett gumiszalagot, és a tűt kihúzzák a vénából. A szúrás helyét leragasztják, és arra kérik, hogy pár percig nyomja a kötést a szúrás helyére, hogy mielőbb megszűnjön a vérzés.
A levett vért a laboratóriumban automata készülék vizsgálja. Előkészítés: Nem szükséges. Figyelem!: Ha valaki vérzékenységben szenved, vagy véralvadásgátló gyógyszert szed (pl. Syncumar), a vérvétel előtt feltétlenül közölje ezt orvosával. Ilyenkor a szokottnál erősebb, hosszabb ideig tartó vérzés léphet fel. A vérvételt követően perceken át türelmesen nyomnia kell a gézt vagy papírvattát a szúrás helyére, így kisebb a bőralatti bevérzés kialakulásának esélye. Jó, ha tudja: A vérkép nagyon gyorsan képes változni, órák, napok alatt jelentős eltérés észlelhető benne. Veszélye: Vérzés, véraláfutás, gyulladás kialakulása a szúrás helyén.
Szédülés vagy ájulás a vérvételt követően. Fájdalom: A vérvételhez szükséges tűszúrás az egyéb tűszúrásokhoz hasonló fájdalommal jár. Lelet: A normálértékek a mértékegységek, illetve az intézményben elfogadott határértékek szerint változhatnak, azonban a leleten a mért érték mellett rendszerint feltüntetik, és körülbelül az alábbi tartományokba eshetnek:
A magas vörösvértestszám többek között folyadékvesztésre, tüdőbetegségre, a vörösvértesttermelés fokozódására (policitémia vera) utalhat.
A vörösvértestek számának csökkenése leginkább vérzésre, vérszegénységre, vörösvértest szétesésre lehet jellemző, de egyéb vérképzőszervi betegségre, esetleg vitaminhiányra is felhívhatja a figyelmet.
A fehérvérsejtek számának emelkedése elsősorban fertőzésre, gyulladásra, esetleg leukémiára utal. Bizonyos gyógyszerek is emelhetik a fehérvérsejtek számát.
A fehérvérsejtek számának csökkenése leginkább daganatos betegek kemoterápiája, sugárkezelése kapcsán vagy bizonyos vérképzőszervi betegségben (ún. aplasztikus anémia), daganat, fertőzés okozta csontvelő-elégtelenségben, egyes máj- vagy lépbetegségekben észlelhető. Bizonyos gyógyszerek - olykor veszélyes mértékben is - csökkenthetik a fehérvérsejt-számot.
A hematokrit-érték csökkenése különböző vérszegénységekben, vérzésben, csontvelő-elégtelenségben, táplálkozási hiányállapotokban, leukémiákban fordulhat elő.
Az emelkedett hematokrit-érték vízvesztésre, oxigénhiányos állapotra (pl. szív- vagy tüdőbetegség, dohányzás), bizonyos vérképzőszervi betegségekre (policitémia vera) hívhatja fel a figyelmet.
Az alacsony hemoglobinszint a vérszegénység és a vérvesztés tünete lehet, az alacsony vérlemezke-szám csontvelő-elégtelenség jele lehet.
Egyéb megnevezés:
Mennyiségi (kvantitatív) vérkép