Etikai vitát gerjesztett az új Alzheimer-gyógyszer

kategória: Alzheimer-kór, Daganatos betegségek

Egérkísérletekben a bexaroten nevű szer csökkentette az Alzheimer-kórra jellemző agyi lerakódások számát. Mindazonáltal a szakértőknek etikai aggályaik vannak. A bexaroten ugyanis jelenleg már kapható kereskedelmi forgalomban, olyan speciális nyirokszervi daganatban (non-Hodgkin limfóma) esetén alkalmazzák, mely a bőrt is érinti. A szer, úgy tűnik, javít az Alzheimer-betegek állapotán, így jogos a dilemma, miszerint miért ne lehetne felírni, ha a hozzátartozók utolsó reménysége lehet. Mindazonáltal a New England Journal of Medicine oldalain bemutatott vizsgálat csupán kísérletes, így eredményét emberi szervezetre adaptálni nem lehet. A szer mellett szól ugyanakkor, hogy gyógyszertani tulajdonságai, toxicitása ismert, ráadásul olyan betegeknél lehetne alkalmazni, akiknél másfajta beavatkozás nem merül fel.

Mindenesetre az etikát féltők rámutatnak, hogy a bexaroten Alzheimer-kórban való alkalmazásához további vizsgálatok szükségesek. Ezek azonban nehézségekbe ütköznek, az emberi kipróbálás esetén ugyanis két véletlenszerűen szétosztott csoportról van szó, melyből az egyik hatóanyagot nem tartalmazó, placebo kezelésben részesül. Ebbe viszont a betegek hozzátartozói valószínűleg nem egyeznek bele, hiszen attól tartanak majd, hogy éppen az ő betegük nem kapja meg.

Emellett a szakértők rámutatnak, hogy a szernek vannak mellékhatásai is, például drámaian befolyásolhatja az agy állapotát, ennek révén a viselkedést. Emelheti a koleszterin szintjét, valamint cukorbetegek esetén csökkenti az inzulin hatását, de leírták már a pajzsmirigy, hasnyálmirigy és a vérkép változásait is. Vagyis e kedvezőtlen hatásoknak tömegesen csak akkor lehet kitenni a betegeket, ha a bexaroten Alzheimer-kórban való kedvező hatása kétségen felül igazolást nyer.

Animáció: HáziPatika.com