Pitvarfibrilláció

nyomtatható változat

Rövid leírás

Szívünk két pitvarból és két kamrából áll. Ha nem a szokásos úton jut el az ingerület a jobb pitvarban lévő sinus csomóból a kamrák felé, akkor különböző ritmuszavarok alakulhatnak ki. Ennek egy speciális formája a pitvarfibrilláció, amikor a pitvarokon belül több szabálytalan ingerületfront kering, és mivel mindig talál olyan területet, mely éppen ingerelhető állapotban van, a sok kis mikro-körforgás alakjukat állandóan változtató ördögi körökként folyamatosan fenntarthatják a ritmuszavart. Ez az ingerületkáosz a pitvarban 350-600/perc körüli összehúzódási gyakoriságot eredményez. Az ilyen gyors, szabálytalan mozgás leginkább remegéshez hasonlít, ezért is hívják a ritmuszavart más néven pitvari remegésnek. Szerencsére a pitvar-kamrai ingerület átvezetés természetes fékként csak 100-150/perc frekvenciájú ingerületet enged a kamrákra vezetődni, így nem alakulhat ki az igen súlyos, gyakran végzetes kimenetelű kamrafibrilláció, vagy kamrai remegés. De a szabálytalan ritmus így is jelentősen csökkenti a keringés hatékonyságát, mivel a pitvarfibrilláció során a pitvarok nem képesek hatékony összehúzódásra, így a vér, mintegy passzívan áramlik rajtuk keresztül.

Előfordulás

A nem kamrai eredetű, gyors szívveréssel járó szívritmuszavarok leggyakoribb formája. A felnőtt lakosság 0.4-0.5 százalékát érinti, de előfordulási valószínűsége a kor előrehaladtával emelkedik. Így például 70 év fölött minden 10. embernél előfordul.

Okok

Az esetek 15%-ban szervi eltérés nélkül alakul ki, ilyenkor a pontos ok nem állapítható meg. A szív eredetű okoknál a kéthegyű (mitrális) billentyű betegségével kapcsolatban fordulhat elő (fiatalok pitvarfibrillációjakor ez a leggyakoribb ok). Koszorúér betegségben, szívinfarktusban, szívizom, ill. -burok gyulladásakor, szívműtétet követően, beteg sinus csomónál szintén előfordulhat a ritmuszavar. Nem szíveredetű okok között a magas vérnyomás, tüdőembólia, pajzsmirigy túlműködés szerepelhet, de pitvarfibrillációt kiválthat túlzott koffein, és alkoholfogyasztás, gyógyszermérgezés, illetve egyéb mérgező gázok, a fűtési szezonban gyakori szén-monoxidmérgezés is.

Tünetek

Szapora, rendszertelen szívdobogásérzés, szédülés, légszomj, jelentősen lecsökkent fizikai terhelhetőség, hirtelen nagy mennyiségű vizelet ürítése, szorongás, félelemérzés a legjellemzőbb tünetek. De nem ritkán előfordul, hogy rögtön a szövődmények hívják fel a figyelmet a ritmuszavarra, pl. agyi embólia.

Diagnózis

A beteg panaszai, a tapintható szabálytalan, gyors pulzus és az EKG-n látható típusos kép alapján a ritmuszavar diagnózisa viszonylag egyszerű. Azonban a kiváltó okok tisztázására javasolt további vizsgálatok (laboratóriumi vizsgálat, szívultrahang, mellkas rtg, ill. egyéb kiegészítő vizsgálatok például pajzsmirigyhormon-szint ellenőrzés) elvégzése.

Kezelés

Ha ismert a kiváltó ok, ezek kezelése a leghatékonyabb. Azonban ezzel együtt - az általában túl szaporán összehúzódó- kamrák frekvenciáját minél hamarabb csökkenteni kell. Lehetséges gyógyszerek: verapamil, mely a roham kialakulásakor vénásan, majd szájon keresztül adagolható, béta-receptorblokkoló, mely pajzsmirigy túlműködés esetén kialakult ritmuszavarban elsőként választandó szer. A fenti két gyógyszer kombinációja a pitvar-kamrai csomó teljes blokádja miatt nem javasolt. digoxin is hatékonyan csökkenti pitvarfibrillációban a kamra frekvenciát. Természetesen ideális esetben a szabályos sinusritmus helyreállítása a cél, azonban ennek valószínűsége csökken, ha a pitvarfibrillációt kiváltó okot nem szűntetjük meg, ha a bal pitvar átmérője nagyobb 45 mm-nél, illetve, ha a pitvarfibrilláció hosszú ideje fennáll. Ha a pitvarfibrilláció több mint két napja tart, már előfordulhat, hogy a pitvarokban vérrögök képződtek, ezért a sinus ritmus visszaállítása előtt és után 4-4 hétig véralvadásgátló kezeléssel meg kell előzni, hogy ezek a vérrögök esetlegesen a keringésbe sodródva agyembóliát, vagy más verőéren elzáródást okozzanak. Ha nyelőcsőn keresztül levezetett szívultrahang segítségével biztosan kizárható a vérrögök jelenléte, a sinus ritmus helyreállítása előtt a hosszú véralvadásgátló kezeléstől el lehet tekinteni. A sinus ritmus helyreállítható gyógyszeresen és elektromosan is. Gyógyszeresen propafenon, vagy amiodaron adásával lehetséges, mindezt digitálissal ki lehet egészíteni. Elektromos kezelés előtt a pácienst rövid vénás altatásban részesítjük, majd a mellkasára helyezett külső elektródák segítségével 100-160 J energia leadással a szívritmust megpróbáljuk helyreállítani. Újabban elektrofiziológiai laborokban, a pitvar, vagy a tüdővénák bizonyos részeinek katéter segítségével történő rádiófrekvenciás égetése szintén hatásos lehet.

Gyógyulási esélyek

Gyógyszerrel megkísérelt sinusritmus visszaállításnál a hatékonyság a fennállás idejével fordítottan arányos. 2 napnál rövidebb ideig fennálló ritmuszavar esetén 35-90%-ban visszaáll a normális sinusritmus, 1-2 hétnél hosszabb ideig tartó ritmuszavarnál a siker 20-65%-os.

Elektromos beavatkozáskor magasabb a sikerarány: 70-90%, de ebben az esetben, a betegek 1/3-a 1 héten belül 2/3-a 1 év után ismét pitvarfibrillálni kezd. A visszaesési arány javítható antiarritmiás szerek szájon keresztüli tartós szedésével. Ez azonban a gyógyszerek önmagukban hordozott aritmiát kiváltó képességénél fogva nem mindig javasolt.

A sinusritmus helyreállítása és tartós fenntartása a betegek egy részénél nem lehetséges vagy igen nehéz. Ezekben az esetekben elsősorban a szövődmények megelőzése szükséges a megfelelő véralvadás gátló, szívritmus szabályozó gyógyszerek és rendszeres orvosi ellenőrzés segítségével.

Megelőzés

A pitvarfibrillációra hajlamosító betegségek karbantartása, gyógyítása megelőzheti a ritmuszavar kialakulását. Ha már korábban kialakult ilyen ritmuszavar, szintén a lehetséges okok felkutatása és az alapbetegség kezelése a cél, de ilyenkor a páciensnek érdemes a koffein, és az alkoholfogyasztást kerülnie, mivel nagyon gyakran ezek az élvezeti szerek provokálhatják a ritmuszavar megjelenését az arra hajlamos egyéneknél.

Amikor a pitvarfibrillációval kapcsolatban megelőzésről beszélünk gondolnunk kell a ritmuszavar okozta nem kívánt állapotok megelőzésére is. Ez alatt elsősorban a thromboembóliák elkerülését értjük. Azaz, hogy a nagyvérkörben a pitvarból kisodródó vérrögök valahol elzáródást okoznak. Az agyi verőerek ilyen jellegű elzáródása a legtragikusabb esemény, ami a pitvarfibrillációval kapcsolatba hozható. Az elzárt ér által ellátott terület nagyságától és helyétől függően halálos kimenetel, illetve a tartós rokkantság sem ritka. 65 év alatti pitvarfibrillálók esetében, ha nincs thromboemboliára hajlamosító tényező, mint pl. (korábbi agyi infarktus, vagy máshol thromboemboliás esemény, szívelégtelenség, magas vérnyomás, cukorbetegség, koszorúér betegség, mitrális billentyű szűkülete stb.) akkor elegendő napi 100-300 mg acetilszalicilsav szedése, ellenkező esetben és az ennél idősebb korosztálynál kumarin származékok adása javasolt. A kumarin származékok szedése során rendszeresen vérvétellel kell ellenőrizni a gyógyszer véralvadásgátló hatásának erősségét és az eredménytől függően időnként dózismódosítás is szükséges lehet. Természetesen itt is, mint mindenhol mérlegelni kell a véralvadás gátlás veszélyeit, ugyanis bizonyos társbetegségek esetén, vagy ha a páciens szociális, vagy mentális okokból nem alkalmas a szoros véralvadás kontrollra, illetve a gyógyszerdózisok pontos bevételére a vérzéses szövődményekkel nagyobb kárt tehetünk, mint mikor a véralvadás gátlás elmarad. Így időnként (különösen a 75 év feletti korosztálynál) egyéni elbírálás szükséges, hogy a kumarin kezelés bevezetésre kerüljön, vagy sem.

Hasznos tudnivalók

Pitvarfibrilláció esetén, akkor is, ha később spontán szűnt, mindig javasolt kardiológiai kivizsgálás!

Szerző: Dr. Magony Mónika
Lektor: Dr. Kerecsen Gábor




Szponzorált hirdetések