Kategória: Pszichiátriai betegségek

Betűméret:  


Rövid leírás

A bulímia falási rohamokkal járó kényszerbetegség, melynek során a beteg rövid idő alatt igen nagy mennyiségű étel - jellemzően édesség - elfogyasztására képes. Ez törvényszerűen elhízáshoz vezet, amit elkerülendő a beteg önmagát hánytatja, hashajtókkal vagy eltúlzott fizikai aktivitással él. Hányás után a beteg ismét szenved, az evési kényszernek csupán néhány óráig tud ellenállni, majd ismételten étkezik, és önmagát hánytatja. A betegség súlyosbodásával az étkezések és hányások között eltelt idő egyre csökken, a kényszer eluralkodik a beteg kaotikussá váló életén. Így például a beteg képes az ételmaradékot kiszedni a szeméttartóból vagy akár lopni, hogy kényszerét enyhíthesse. Viselkedésüket többnyire visszataszítónak tartják, és szégyellik magukat miatta.

A bulimia nervosát 1979-ben fogadták el, mint önálló, pszichoszomatikus betegséget.

Előfordulás

A bulímia szinte kizárólag tizenéves lányok vagy fiatal nők betegsége. Férfiakban elvétve fordul elő. Gyakorisága a sok rejtett eset miatt pontosan nem ítélhető meg. A felismert esetek gyakorisága a 18 és 25 év közötti női populáció 3%-a.

Okok

A bulimia nervosa okai lényegében ismeretlenek. Alapos pszichiátriai feltárás mellett mindig fellelhető valamilyes személyiségzavar, gyermekkorban elszenvedett traumák, szeretet utáni vágy, magány, önértékelési zavarok. Genetikai eredet nem valószínűsíthető. A karcsúság vágya, mely rendellenes étkezési szokásokat eredményez, csak részben ad magyarázatot. Ezek inkább csak elindítói a folyamatnak. Az önértékelési zavar lehet az elsődleges, melyben a beteg önmaga elviselésére képtelen. A bulímia jelentkezésekor a folyamat önfenntartóvá válik. A beteg attól való félelme, hogy érzései kicsúsznak az ellenőrzése alól, súlyosbítja a bulímiát, mely az egész személyiségen eluralkodhat. Olykor a táplálkozási rendellenesség elindítója az unalom, depresszió vagy harag, különösen akkor, ha a beteg magányos.

Tünetek

A bulimia nervosa valójában három különböző betegség, melynek legjellemzőbb közös tünetei a betegség rövid leírásában találhatók. Jellemző továbbá a testsúlycsökkentő módszerek fokozott és halmozott használata: önhánytatás, hashajtó, vízhajtó szedése, intenzív testedzés, koplalás. A falásrohamok hetente több alkalommal, legalább három hónapon keresztül jelentkeznek. Az önhánytatások következményeként kophat a fogzománc, a fültőmirigy megnagyobbodhat, a nyelőcső nyálkahártyája begyulladhat. A hányás és a hasmenés következménye lehet a vér káliumszintjének esése is, ami szívritmuszavart idézhet elő.
1. Egyszerű bulímia

Az egyszerű bulimia nervosa 18 éves kor körül kezdődik. A betegek kórelőzménye nem jellegzetes. Többnyire önmagában bizonytalan, önérvényesítésre kevésbé képes személyiségek. Iskoláskorban könnyen kötnek barátságot, és gyakorta népszerű személyiségek. A betegség elindítója többnyire párkapcsolat megromlása, amiért a beteg önmagát okolja, és esztétikai kifogásokat keres önmagában. A kalóriamegvonás célja tehát az önbecsülés visszaszerzése. A fogyókúra többnyire nem túl eredményes. A hánytatás célja is a testsúlycsökkentés hatékonyságának fokozása. Minél erősebb a kalóriamegvonás, a szervezet annál erősebb éhségi rohamokkal válaszol. Minél gyakoribbak az éhségi rohamok és a hánytatások, a szervezet éhségközpontja annál pontatlanabbul működik, és az éhségi rohamok elviselhetetlenné válnak. A testsúly alig csökken, de az étkezési szokások annál rendezetlenebbé válnak. Vélhetően nagyon sok az eltitkolt, enyhe eset, amikor a nők nem fordulnak orvoshoz, ez viszont rontja a betegség prognózisát. Az orvosi segítség igénybe vétele először a húszas évekre tehető, amikor a nő férjhez megy, gyermeket szeretne, de aggódik amiatt, hogy rossz szokásaival árthat a magzatának.

2. Anorexiás bulimia nervosa

A betegség étvágytalansággal kezdődik. Ezek a periódusok kezdetben rövidek, a beteg állapota könnyen és spontán rendeződik. A beteg testsúlya 46 kg körül stabilizálódik, amely mellett a havi ciklusai rendeződnek. Az önhánytatások akkor kezdődnek, amikor a beteg a normális testsúlyt megközelíti. A normálishoz közelítő táplálkozás során a beteg elveszíti az étvágy feletti kontrollt, és a falási rohamok megjelennek. A falás-hányás periódusok során a testsúly fokozatosan a normális fölé emelkedik. A beteg személyiségjegyei hasonlóak az egyszerű bulímiával kapcsolatban leírtakkal. A beteg itt azonban kevésbé kényszeres és általában éretlenebb személyiség. Párkapcsolati problémák jóval ritkábbak.

3. Multi-impulzív bulimia nervosa

A bulimia nervosa a betegség súlyos variánsa. Hasonló módon és életkorban kezdődik, mint az egyszerű bulímia. Ez a betegcsoport széles spektrumú viselkedési zavarokban szenved, melyeket érzelmi és érzelem megnyilvánulási kontroll hiányosságai jeleznek. Ezek jóval a bulímia előtt megjelenhetnek. Az étkezési rendellenességek mellett gyakori az alkoholizmus, kábítószer-fogyasztás és önagresszió (pl. a csuklóerek felvágása), lopás és promiszkuitás.

A betegség pszichés háttere változatos, de nagyon gyakoriak a gyermekkorban elszenvedett családi traumák. Az érzelem megnyilvánulások önkontrollja gyakorta már gyermekkorban hiányos és az iskolában gyakran rossz tanulók, iskolázottsági szintjük alacsony, nehezen kötnek barátságot. Viselkedésük megváltoztatására, kitartó segítség nélkül, nem képesek. A bulímia súlyossága itt is a mögöttes személyiségzavar súlyosságának függvénye.

Diagnózis

Figyelmeztető jel lehet a savtól sérült fogzománc, a megnagyobbodott fültőmirigy, az ujjízületek feletti heges bőr, a vér csökkent káliumszintje. Biztossá azonban csak akkor válik a diagnózis, ha a beteg maga is beszámol habzsolási, önhánytatási szokásáról.

A bulímia tényének és formájának megállapítása egyszerű elbeszélgetéssel könnyű. A héttérben meghúzódó személyiségzavar azonosítása bonyolult pszichiátriai feladat.

Kezelés

A mögöttes személyiségzavarok gyógyítása kitartó és nagy rutint igénylő pszichoterápiával lehetséges. Emellett különböző támadáspontú hangulatjavító gyógyszerek alkalmazása szükségessé válhat. A szorongás és az étvágy gyógyszerekkel is jól kontrollálható.
A beteg spontán gyógyulásra hajlamos. Az esetek döntő többsége a kezelés hatására meggyógyul.

Hasznos tudnivalók

A bulímia mögött meghúzódó személyiség- és önértékelési zavarok, továbbá a depresszió öngyilkosság elkövetésére késztetheti a beteget. Sohase mondjunk olyat a betegnek, hogy a gyógyulása "csak akarat kérdése", meg "jobb lenne, ha összeszedné magát", stb. Ezek a súlyos kritikai megjegyzések ugyanis csak fokozzák az önértékelési zavart és a depressziót, ami a beteg állapotát súlyosbíthatja. Kezelését bízzuk szakorvosra, a beteggel szemben viselkedjünk empátiával.

Szerző: Dr. Elek Csaba
Lektor: Dr. Gabulya Zoltán




Szponzorált hirdetések