Viselkedési függőség

nyomtatható változat

Kategória:

Betűméret:  


Rövid leírás

A viselkedési függőségek a szenvedélybetegségek külön csoportját alkotják, és ezen esetekben az érintettek nem valamilyen kémiai anyagtól (drog, alkohol stb.) függenek, hanem egy viselkedési mintázattól. Függőségről vagy problémáról akkor beszélünk, amikor a viselkedés uralni kezdi az egyén életét, és károsítja a saját vagy környezete testi-lelki egységét, állapotát. Ezek a betegségek az önkontroll és az önszabályozás zavaraira vezethetők vissza.

A viselkedéses függőségek egyik részében az impulzivitás (főmotívum a kockázatkeresés), míg másikban inkább a kompulzivitás (elsősorban a kockázatkerülés a főmotívum) dominál.

Előfordulás

A viselkedési függőségek esetében többnyire olyan viselkedéssel kapcsolatosan alakul ki a függőség, ami az emberi élet alapvető velejárója, szükséglete - evés, szexualitás, munka, játék -, és ha ezek a tevékenységek eluralják az életünket, már addikcióról beszélhetünk. Ide soroljuk ez alapján a következő kórképeket: kóros játékszenvedély, munkamánia, internet- és számítógép-függőség, testedzésfüggőség, kleptománia, pirománia, kényszeres vásárlás, kényszeres hajtépegetés (trichotillománia) és körömrágás (onychophagia), patológiás bőrfelsértés, társfüggőség, szexuális függőségek (például pornográf tartalmaktól függés) kényszeres/halmozó gyűjtögetés, különböző kényszerbetegségek, evészavarok, egészségesétel-függőség, testdiszmorfia (testképzavar) és izomdiszmorfia (korábban inverz anorexia), hipochondriázis (egészséggel kapcsolatos szorongás szélsőséges formája).

  
 

A viselkedési zavarok közé soroljuk a kleptomániát is.

 


A kémiai és a viselkedési addikciókban van közös pszichológiai és biológiai eredet, ezt igazolja az is, hogy ugyanaz a személy egyszerre több addikcióban is szenvedhet: gondoljunk például arra, hogy a játékszenvedély milyen gyakran jelentkezik alkohol- vagy drogfüggő egyéneknél, akik esetenként akár hangulatzavarral, depresszióval is küzdhetnek.

Az emberek nagy százaléka küzd különböző szenvedélyekkel egy-egy életszakaszban, de nem mindenki válik függővé.

A kóros játékszenvedélynél változatos eredmények születtek: Stucki és Rihs-Middel (2007) vizsgálatai szerint 3-3,3 százalék az előfordulási arányuk, de ezek függenek a mérőeszköztől. Magyarországon a számsorsjáték a legelterjedtebb. Testedzésfüggőség vagy annak kockázata a magyarországi felnőtt népességben 0,3 százalékra tehető, további 6,2 százalék - bár nem függő, de - pedig bizonyos tüneteket mutat. Az internetfüggőség legkisebb értéke 0,3-0,7 százalék között alakult az Egyesült Államokban, de Ázsiában akár 10 százalék feletti értéket is elérhet. A kényszeres vásárlás 2009-es felmérései szerint hazánkban 0,99 százalékban érinti a lakosságot. Sajnos a legtöbb viselkedési addikció elterjedtségéről nem állnak rendelkezésre pontos adatok, hiányoznak, illetve folyamatban vannak nagy lakossági mintán végzett vizsgálatok, vagy nagyon eltérő eredmények születnek attól függően, hogy milyen mintán és módszerrel történt a felmérés.

Okok

A viselkedési függőség szempontjából veszélyeztetettek azok, akik gyermekkorukban kevesebb figyelmet, törődést kaptak a családtól, így alapvető biztonságérzetük szenvedett csorbát. Ennek ellenkezője is előfordulhat azonban: a túlféltett, túlvédett gyermekek is sérülhetnek, hiszen nem tanulnak meg saját képességeikben bízni. A széteső családokban növekvő fiatalok is nagyobb eséllyel lesznek később viselkedésfüggők, akár azok, akiknek sérelmekkel, kudarcokkal teli volt a gyermekkora. Egyes vélemények szerint a családból öröklött minták is beépülnek a személyiségbe, melyek kamaszkor után jöhetnek elő.

A legtöbb viselkedéses addikció mögött genetikai és neurobiológiai okok is állnak. Az egyes viselkedési addikciók mögött azonban egyedi okok is meghúzódhatnak. Íme néhány ezek közül!

A kényszeres vásárlás esetén: családi/nevelési okok (ha a szülők a vásárlást vagy a pénzt jutalmazásként alkalmazták a gyereknél), társadalmi ok (fogyasztói társadalom, anyagias szemlélet, reklámok, hirdetések), pszichológiai okok (alacsony önértékelés, külső kontrollhely, depresszió, élénk fantázia, igény a megerősítésekre, szorongás, perfekcionizmus, énkiterjesztés, pénz, mint hatalom, biztonság, kapcsolatok, kontroll, boldogság illúziója).

A kényszeres játékosoknál: tudattalan vesztési vágy, az intim kapcsolatok kialakítására és fenntartására való képtelenség, tudattalan szexuális konfliktusok, az érintett önmaga ellen fordított agressziója.

A munkamániásoknál: nevelési tényezők (a jutalmazás hiánya), családi okok (eredeti családi légkör megismétlése diszfunkcionális családban felnevelkedőknél, nagyon korán felelősségteljes szerepbe kerülés, koragyerekkori sérülések, abúzusok), kulturális, gazdasági, társadalmi okok (fogyasztói társadalom, egyén magas szintű teljesítményszerepe), pszichológiai okok (alacsony önértékelés, negatív és pozitív megerősítések szerepe, szorongás).

Az internetfüggőknél: depresszió, kezdeti hangulati problémák, magányosabb, szociálisan inaktívabb, izoláltabb, szociális készségek problémája, elkerülőbb személyek, alacsony önértékelés és érzelmi intelligencia.

Evészavarok esetén: összetett biológiai, pszichológiai (például korai anya-gyerek kapcsolati zavar, anya személyiségéből fakadó problémák, szexuális frusztráció, önértékelési zavar) és szociális tényezők (média, megváltozott testideálok) a háttérben.

Testedzésfüggőknél: társadalmi, kulturális és pszichológiai tényezők (alacsony önértékelés, perfekcionizmus, szorongás, megerősítések szerepe, problémáktól való menekülés, stresszel szembeni irracionális megküzdési kísérlet).

Kóros körömrágás esetén: szorongás, érzelmi állapotok nem megfelelő szabályozottsága, feloldatlan pszichés konfliktusok, elfojtott szexuális vágyak, szülőkkel kapcsolatos konfliktusos helyzetek, korai anya-gyerek kapcsolati trauma, de lehet egyszerű tanult szokás is.

Kóros hajtépés esetén: szorongás, depresszió, korai stresszes események, traumák, alacsony önértékelés, negatív érzelmi állapotok, az analitikus szemlélet szerint pedig autoagresszív, mazochisztikus, autoerotikus cselekedet.

Szexuális függőségeknél: gyerekkori abúzusok, túl konzervatív, merev vagy túlkontrolláló családok, titkok a családban, nem nyílt kommunikáció, kevésbé összetartó és elkötelezettek egymás iránt a családtagok, kevés pozitív visszajelzés, kognitív okok (irracionális hiedelmek), pszichés okok (alacsony önértékelés, torzult testkép).

Kényszeres/halmozó gyűjtögetőknél: a genetikai és neurobiológiai okok mellett félelem, hogy elveszíthetünk valami fontosat, fokozódik a birtoklási vágy, érzelmi kötődés.

Kodependencia, társfüggőség esetén: szociokulturális tényezők (női szerepviselkedéssel kapcsolatos elvárások megváltozása, gyermek szülőkről való leválási folyamatának megváltozása, változtak a kapcsolati mintákra vonatkozó elvárások is), pszichés tényezők (diszfunkcionális család a háttérben, ahol az egyik szülő szenvedélybeteg vagy agresszív; traumák, korai nem adaptív sémák működése, például, hogy az egyén fél, hogy többiek bántják, vagy úgysem elégítik ki szükségleteit).

Tünetek, kórlefolyás

Ahogy egy szerfüggő szenvedélybetegnek, a viselkedési függőségben szenvedő érintettnek is minduntalan egy többé-kevésbé azonos viselkedésmintát kell végigcsinálnia. Amennyiben ezt már régen nem hajtotta végre, azaz nem hódolhatott szenvedélyének (a játékfüggő nem jut el a játékgépig, a munkamániást kényszerszabadságra küldik, a vásárlásfüggőnek egyszerűen nincs alkalma pénzt költeni), fokozatosan nőni kezd a belső feszültség, s egyre erősebb vágyat, késztetést érez függősége kiélésére. Ha a megszokott viselkedéssort végig tudja csinálni, a feszültség természetesen csökken, megnyugvás, átmeneti öröm következik. A kényszeresség mellett tehát a viselkedés feletti kontroll elvesztése a fő árulkodó jel. Fontos tünet még, hogy a feszültségcsökkenés társulhat bűntudattal vagy megbánással is.

A viselkedés függőségekre jellemző a túlzás: az érintettek számára a "normális" mérték nem okoz örömet, kielégülést: a munkamániás képtelen felállni a munkaidő végén az asztalától, a netfüggő folyamatosan a világhálón lóg, a bulimiás betegnél falásrohamok jelentkeznek, a testedzésfüggő pedig olyannyira gyakran belefeledkezik a mozgásba, hogy az már akár egészsége rovására is mehet. Az a tévhit vezérli őket, hogy képesek kontrollálni cselekedeteiket, bármikor felhagyhatnak rossz szokásukkal.

A viselkedéses függőségek kényszerítő ereje meglepő módon sokszor pontosan olyan erős tud lenni, mintha droghasználat állna a függőség hátterében. Fontos, hogy viselkedésfüggőség esetében betegségről csak akkor beszélünk, ha a viselkedés jelentősen zavarja az egyén vagy a környezet mindennapi életvitelét.

Kezelés

Más szenvedélybetegségekhez hasonlóan a viselkedési függőségek kezelése is szakember feladata, a gyógyuláshoz mindenképpen szükség van a család támogatására, megértésére. Amennyire lehet, be kell vonni a környezetet.

Gyógyszeres kezelést a tüneti indikációk alapján kell adni, például erős szorongás esetében, ez pszichiáter feladata. Elengedhetetlen a megfelelő terápiás kapcsolat, kötődési és együttműködési kontroll. Terápiás stratégiát kell kialakítani, melyből rugalmasan kell kialakítani a következő lépéseket. Elég gyakori a kudarc, visszaesés, a tünetek romlása, de pszichoterápiával, sok munkával eredményeket lehet elérni.

A különböző függőségeknél más és más kezelés vezethet eredményekre. Az alábbi terápiák, módszerek is szóba kerülhetnek: farmakoterápia, pszichoterápia (kognitív viselkedésterápia, viselkedésterápiák - például önmonitorozás, pszichodinamikus terápiák), relaxációs technikák, stresszkezelési tréningek, averzív terápiák, deszenzitizációs módszerek, szociális készségek fejlesztése, önsegítés. A prevenció jelentősége minden addikció esetében óriási.

Szövődmények

A viselkedési függőség különféle fajtáitól függően beszélhetünk szövődményekről: a munkamániás szervezetét például szépen lassan felőrli az állandó hajtás, a tartós terhelés, így a kikapcsolódás hiánya és az állandó stressz szervi elváltozások kialakulásához vezet. A munkafüggő személyek több egészségügyi panaszról számolnak be, mint a nem munkafüggők. Fáradtság, szédülés, allergiás tünetek, légszomj, tic zavar, mellkasi fájdalom, emésztési zavar - súlyosabb esetben akár szívinfarktus, agyvérzés.

A kóros hajtépés esetén a haj megritkul, foltokban kopaszodás jelentkezik, vagy akár bőrfertőzések, bőrbetegségek formájában. Míg a körömrágás nem túl esztétikus megjelenést kölcsönöz. Az internetfüggők gyakran hanyagolják a testmozgást, így gyakoribb náluk az elhízás, a keringési betegségek előfordulása, a különböző alvási zavarok, de a vázrendszer és a szem betegségei is eséllyel jelentkeznek náluk. Jelentős iskolai, kapcsolatokat érintő, financiális, munkabeli és egészségügyi következményekről beszélhetünk, de hozzájárulhat a magányosság, frusztráció és depresszió érzéséhez.

Jelentős következmény, hogy a viselkedésfüggő személy számára a függőséget okozó tényezőn túl az élet egyéb dolgai elveszítik örömszerző jellegüket, és kiszorulnak az érintett életéből. Ahhoz, hogy a függősége kielégüljön, sokszor hatalmas összegeket áldoz szenvedélyére, ami miatt minden más szegmense az életének kárt szenvedhet: nem végzi rendesen a munkáját, rosszabbul teljesít az iskolában, felhagy a korábban örömet jelentő hobbijaival, hanyagolja a baráti és családi kapcsolatait.

Köszönjük a leírás elkészítéséhez nyújtott segítségét Ambrus Aliz tanácsadó szakpszichológusnak.

Felhasznált irodalom: Demetrovics, Zs. és Kun, B.. 2010. Az addiktológia alapjai IV.. ELTE Eötvös Kiadó. Budapest.

Szerző: Kiss Verus
Lektor: Ambrus Aliz tanácsadó szakpszichológus




Szponzorált hirdetések