Kategória: Vese és húgyutak betegségei

Betűméret:  


Rövid leírás

A cisztás vesebetegségek közé azon kórképeket soroljuk, amelyeknél a vese állományában folyadékkal telt tömlők alakulnak ki. A ciszták lehetnek a vesék kéreg- és velőállományában is. Lehetnek önállóak, kis számban előfordulók, vagy elfoglalhatják gyakorlatilag az egész veseállományt, lehetnek mikroszkopikusak, de megnőhetnek akár néhány centiméteresre is. A cisztás vesebetegségek két nagy csoportját különítjük el, az örökletes és nem örökletes megbetegedéseket. Az örökletes megbetegedések között a legjelentősebbek a policisztás megbetegedések. A nem öröklődő betegségek közé tartozik az egyszerű veseciszta de a multicisztás veseelváltozás is.

Előfordulás

Az egyszerű veseciszta gyakorisága az életkor előrehaladtával jelentősen nő, gyermekkorban 1 százalék alatt van, 50 év felett egyes adatok szerint a lakosság negyedénél látható hasi ultrahangvizsgálat során. A multicisztás veseelváltozás gyakorisága 1:4000, leggyakrabban fehér férfiaknál fedezhető fel.
A policisztás vesebetegség enyhébb lefolyású típusa, az úgynevezett autoszomális domináns policisztás vagy felnőttkori policisztásvesebetegség az egyik leggyakoribb örökletes fejlődési rendellenesség. Egyes adatok szerint 200, mások szerint 1000 emberből egynél fedezhető fel ez az elváltozás.
Szerencsére jóval ritkább a súlyos tüneteket okozó, általában már fiatalkorban végstádiumú veseelégtelenséghez vezető, úgynevezett autoszomális recesszív policisztás vesebetegség.

Okok

A legtöbb ciszta kialakulásának pontos mechanizmusa még nem tisztázott. Az öröklődő típusok közül több kórképnél már sikerült az öröklődés-menetet, valamint a sérült gén pontos helyét feltérképezni. A policisztás vesebetegségek elnevezése szintén az öröklésmenetre utal:
  • Az autoszomális megjelölés azt jelenti, hogy a betegség örökítése egy testi kromoszómához kötődik.

  • Domináns az öröklésmenet, ha a betegség kialakulásához elég az egyik szülőtől örökölt, sérült gén.

  • Recesszív formánál csak akkor jelenhet meg a betegség, ha az utód mindkét szülőtől hibás gént kapott.
A multicisztás vesebetegség nem öröklődő, oka nem ismert.

Tünetek, kórlefolyás

Az egyszerű veseciszta általában nem okoz tünetet, csak melléklelet. Ha már felfedezték, célszerű rendszeresen, méretétől függően 3-4 évente, illetve hasi tünetek esetén ultrahang-vizsgálattal ellenőrizni. A nagyobb ciszta befertőződhet, ilyenkor húgyúti fertőzésre utaló tünetek fordulhatnak elő jelentős vizeleteltérés nélkül is.

Ha a ciszták feszülnek, nagyméretűek, akkor a vesetok feszülése miatt tompa fájdalmat, kellemetlen közérzetet okozhatnak. Ritkán az egyszerű veseciszta is okozhat magasabb vérnyomást.

A felnőttkori cisztás betegség első tünetei általában a korai felnőttkorban jelentkeznek.. A ciszták száma évről évre nőhet, illetve az egyes tömlők mérete is változhat. Az elváltozás mindkét vesében megfigyelhető. Az első tünet a hasi, deréktáji fájdalom lehet, a vesék megnagyobbodása miatt. A vesék megnövekedése a ciszták számának és méretének növekedésével függnek össze. A fájdalom élessé vagy görcsössé is válhat, a ciszta bevérzése, elfertőződése vagy a gyakran kialakuló vesekő miatt. A feszülő ciszták a vérnyomásra is gyakorolnak közvetett hatást, néha még gyógyszerekkel is nehezen uralható magas vérnyomást okozva. A ciszták gyakran más szerveken is kialakulhatnak, például a májban, a hasnyálmirigyben, és bevérzéssel, fertőzéssel az adott szerv működésében okozhatnak kiesést. Az életkor előrehaladtával egyre jobban nő a cisztásan elfajult területek aránya, s változó gyorsasággal a betegség krónikus veseelégtelenségbe torkollhat.

A fiatalkori (recessziv) policisztás betegség sokkal ijesztőbb, gyorsabb lefolyású, és ehhez szinte mindig társul májfibrózis, azaz a máj kötőszövetes átalakulása. A nagyméretű, beteg vesék már születéskor tapinthatók a hasban, s néha már újszülött korban kialakul a végstádiumú veseelégtelenség. Sokszor az extrém méretű, egész hasat kitöltő vesék mechanikus hatásuk miatt veszélyesek, s még mielőtt a vesefunkciók végérvényes romlása okozhatna súlyos állapotot, a veséknek a környező szövetekre gyakorolt hatása idéz elő komoly légzészavart, nehezen befolyásolható makacs, magas vérnyomást. A betegség prognózisa rossz, végstádiumban a vese-, előrehaladott májbetegség esetén májátültetés segíthet a betegeken.

Az egyoldali multicisztás elváltozás normál esetben fel sem tűnik, panaszt, tünetet nem okoz. Ritkán ez a nem működő vese hatalmas méretűvé nőhet, s nyomni kezdi a környező érzékeny szerveket. A fertőzés veszélye a multicisztás vesebetegségnél is fennáll. Vitatott, hogy okozhat-e magas vérnyomást. Egyes szakirodalmi adatok szerint az ilyen beteg vesénél nagyobb a rosszindulatú tumor kialakulásának az esélye.

Ha a multicisztás vesebetegség mindkét vesét érinti, akkor ez az élettel összeegyeztethetetlen, mivel ez esetben a betegnek nincs működő veseszövetet. A betegséget általában már a terhesség alatti ultrahangvizsgálattal sikerül kiszűrni.

Diagnózis

A cisztás betegségek diagnosztikájában a legfontosabb a hasi ultrahangvizsgálat. Az egyszerűbb esetekben, az időszakos, ellenőrző ultrahangvizsgálat elegendő.

A cisztás vesebetegek követésében, a gondozásnál természetesen a rendszeres vizelet-, és vérvizsgálat is elengedhetetlen, hasonlóan a rendszeres vérnyomásméréshez.

Tartós vérvizelés esetén mindig fel kell merüljön az orvosban a daganatos elváltozás lehetősége is, ezért ezt alaposabb kivizsgálásnak kell követnie.

Az örökletes betegségeknél lehetőség szerint elvégzett molekuláris genetikai vizsgálat fontos információkat adhat, főleg további utódok tervezéséhez. A családtagok kivizsgálásával egy esetleg enyhébb lefolyású betegséget korai stádiumban lehet kiszűrni.

Kezelés

Az egyszerű cisztáknál kezelés csak fertőzés és kifejezett feszülés esetén jön szóba. A ciszták ultrahang segítségével történő leszívása a feszülés okozta kellemetlen tüneteket megszünteti. Ha felmerül a fertőzés gyanúja, akkor antibiotikummal kell kezelni a beteget, hasonlóképpen a húgyúti fertőzésekhez.

Magas vérnyomás esetén szintén meg kell vizsgálni, hogy a ciszta leszívása segíthet-e a vérnyomás normalizálásában. Ezen felül természetesen gyógyszerekkel is kell a vérnyomást csökkenteni.

A policisztás betegek kezelésében a legfontosabb elem, hogy a folyamatot lehetőség szerint lassítani kell, a kialakult köveket el kell távolítani, a fertőzéseket pedig időben kell elkezdeni kezelni. A veseelégtelenség kezelése megegyezik a krónikus veseelégtelenség kezelésével. Végső esetben a művesekezelés vagy a veseátültetés a megoldás.

Multicisztás vesebetegség esetén, ha az érintett vese jelentősen megnő, a műtéti eltávolítás mérlegelendő. Ha a vese befertőződik, szintén szóba jön a beteg vese kivétele.

Szerző: Dr. Király Balázs
Lektor: Dr. Lakatos Anna




Szponzorált hirdetések