Vastagbél-divertikulum

nyomtatható változat

Rövid leírás

(másnéven: divertikulum, diverticulosis)
A vastagbél-divertikulumok a vastagbélben bárhol, de leginkább a végbél előtti szakaszon, a szigmabélen létrejött kitüremkedések. Kialakulásában szerepet játszik a rostban szegény táplálkozás. 60 éves kor felett az emberek mintegy felében előfordul, de csak az esetek ötödében okoz panaszokat: vérzést (friss piros vér a székletben), gyulladást vagy perforációt.

Előfordulás és okok

A betegség az ipari társadalmakban a 60 év feletti lakosság mintegy felét érinti, férfiakban valamivel hamarabb jelentkezik, mint nőkben. A fejlődő országokban, ahol a táplálék rostban gazdag, szinte alig fordul elő. A divertikulumok leggyakrabban a szigmabélen fordulnak elő, ahol a legnagyobb a nyomás a bél üregében. A nyomás hatására a bél nyálkahártyája az izomréteg résein át kifelé türemkedik, kis zsákszerű üreg alakul ki. A kialakulásban szerepet játszanak a székrekedés okozta erőteljesebb bélösszehúzódások. Ha a divertikulumban tartósan pang a széklet, gyulladás alakulhat ki, mely súlyos esetben a divertikulum kilyukadásához vezet.

Diagnózis

Tünetmentes személyben divertikulumot nem kell keresni.

Diverticulitis esetén jellemző a fehérvérsejt-szám szaporulat és a gyorsult vérsejtsüllyedés. A betegség gyanúja legpontosabban CT vizsgálattal igazolható, de erre enyhe esetekben nem mindig van szükség. Ismert diverticulosis és enyhe diverticulitisre utaló tünetek esetén képalkotó vizsgálatok elvégzésére nincs mindig szükség, a kezelés ezek nélkül is megkezdhető. Ha a diverticulosis nem ismert, de a tünetek alapján feltételezhető, enyhe esetben a képalkotó vizsgálatok elvégzése halasztható a heveny időszak utánra (akut gyulladás esetén a szövődmények gyakoribbak). Ilyenkor az elsőként választandó vizsgálat a vastagbél RTG (irrigoszkópia), de szükség lehet béltükrözésre is. Súlyos, heveny diverticulitis esetén CT-vizsgálatra lehet szükség, ha a kórisme bizonytalan, vagy ha tályog gyanúja merül fel. A CT-n láthatóak a divertikulumok, a bélfal megvastagodása és a gyulladás a vastagbél körüli zsírszövetben, valamint kimutatja a tályogot is. Ha a CT nem hozzáférhető, színtelen kontrasztanyaggal, gastrografinnal végzett bélvizsgálat is elősegítheti a diagnózist. Tályog esetén ez a vizsgálat azt is megmutatja, hogy a tályog közlekedik-e a bél üregével. Báriumos bél-röntgen és kolonoszkópia heveny gyulladás esetén nem ajánlott, mert ilyen esetekben a bél sérülékeny és könnyen kilyukadhat. Heveny hashártyagyulladás esetén a szabad hasűri folyadékot a hasi ultrahang is "látja". A szabad hasi röntgenen is látszódhat a szabad hasi folyadék, illetve a perforáció esetén a bélből a hasüregbe kerülő levegő.

Divertikulum vérzés esetén fontos a vérző vastagbéldaganat kizárása. Erre a vastagbél-tükrözés a megfelelő módszer. Ha a vérzésforrás másképpen nem azonosítható, érfestésre, vagy izotópos vizsgálatra is szükség lehet.

Kezelés

Tünetmentes diverticulosis esetén rostban gazdag táplálkozás javasolt, és a rendszeres székürítés biztosítása, szükség esetén táplálék-kiegészítők formájában bevitt plusz rosttal (naponta 10-30 g rost). Ezek a tanácsok részei az egészséges életmódnak, így kimutatott divertikulum nélkül is javasolhatóak.

Diverticulitis esetén görcsoldók adása és a bélbaktériumok elszaporodása miatt 7-10 napos antibiotikumos kezelés szükséges, valamint a bél nyugalomba helyezése. Ez utóbbi folyékony, salakanyag-mentes tápanyagbevitelt jelent, súlyosabb esetben az evés-ivás teljes felfüggesztését, koplalást és intravénás (infúziós) táplálást.

Sebészeti beavatkozás jön szóba, ha bélelzáródás, perforáció, tályog vagy sipoly alakult ki. Hashártyagyulladás esetén, illetve, ha a gyulladásos szakasz elzárja a belet, sürgős műtétre kerülhet sor. Operációra lehet szükség akkor is, ha a betegség nem gyógyul antibiotikum és a bél nyugalomba helyezése ellenére sem. A diverticulitis a betegek egyharmadában visszatér. Ilyenkor szóba jön az érintett bélszakasz tünetmentes időszakban, tervezett időpontban történő műtéti eltávolítása. A műtét során nem minden esetben van lehetőség a bélcsatorna folytonosságának azonnali helyreállítására. Előfordulhat, hogy átmenetileg ki kell vezetni a belet a hasfalra, és az újraegyesítés egy második műtét alkalmával, 2-3 hónappal később, a gyulladás teljes megszűnte után történik.

A divertikulumból történő vérzés az esetek nagy részében a bél nyugalomba helyezésével megszűnik, és csak az esetek negyedében fordul elő újra. Nem szűnő vérzés esetén endoszkópos, műtéti vagy angiográfiás (érfestéses) vérzéscsillapítás válhat szükségessé.

Megelőzés, hasznos tudnivalók

A divertikulumok kialakulását rostban gazdag (10-30 g/nap) diétával és rendszeres székletürítéssel előzhetjük meg. Már meglévő divertikulumok esetén ugyanez vonatkozik a gyulladás és a vérzés kialakulásának megelőzésére. Ez a diéta nemcsak a divertikulumok szempontjából hasznos, hanem a vastagbélrák megelőzése során is. Heveny tünetek esetén viszont éppen ellenkezőleg, salakszegény táplálkozás (csak folyadék) szükséges.

Gyógyulási esélyek

A divertikulum mint anatómiai elváltozás nem szűnik meg. Lezajlott diverticulitis után a betegek 2/3-a tartósan panasz- és tünetmentes marad. Gyulladásmentes időszakban célszerű a rostban gazdag diéta betartása, a rendszeres székürítés biztosítása. A spontán szűnő vérzések 75%-a nem jelentkeznek újra. Ilyenkor is fontos a megfelelő életmód követése. A műtéti beavatkozás az érintett bélszakasz eltávolításával aktuálisan megoldja a problémát, de megfelelő diéta nélkül a divertikulumok újra jelentkezhetnek.

Szerző: Dr. Palik Éva
Lektor: Prof. Dr. Riesz Tamás




Szponzorált hirdetések