Rövid leírás

(másnéven: Thrombophlebitis)
A thrombophlebitis a felszíni vénáknak legtöbbször az alsó végtagon megjelenő elzáródása a környező bőr és lágyrészek gyulladásának kíséretében.

Általában jól gyógyul, de a felszínes gyulladás mögött - mivel hasonló élettani jelenségek húzódnak meg a hátterében - sokszor tünetmentes mélyvénás trombózis vagy tüdőembólia is meghúzódhat, ami kezelés nélkül súlyos állapotokat okozhat, például tüdőembólia során, ha egy nagy tüdőverőér elzáródása történik, mely adott esetben akár hirtelen halálhoz is vezethet.

A mélyvénás trombózistól (phlebothrombosis, e.: flebotrombózis) egyébként sok szempontból jól elkülöníthető betegség mind az okok, mind a tünetek, mind a kezelés, mind a prognózis tekintetében. Ez indokolja, hogy önállóan ismertetést szenteljünk neki.

Az 1840-es évektől, Wirchow, neves német patológus munkássága óta tudjuk, hogy a mikroszkópikus méretű apró véralvadékok megjelenése és eltűnése élettanilag mindennapos jelenségnek mondható a vérkeringésben. Kórossá, így például látható tromboflebítisszé csak akkor válik, ha ezekből, mondjuk az érfal belhártyájának bármi okból történő sérülése következtében hirtelen összecsapódnak a vérlemezkék, és ennek nyomán nagyobb vérrög képződik.

Előfordulás

Gyakoriságára rendkívül eltérő adatokat lehet találni.

A felületes vénák gyulladása bármely életkorban előfordulhat. Az, hogy előfordulása a korral nő, nem közvetlenül az öregedés hatása, sokkal inkább a korral járó egyéb rizikófaktorok és okok megjelenésének közvetett eredménye.

A tipikus okok is változnak az életkorral.

Nemi hovatartozástól nem függ az előfordulás, pusztán a várandósságot tartják nyilván hajlamosító tényezőként.

Az intenzív osztályos kezelés során például a betegek akár 40 százalékánál is jelentkezik tromboflebítisz. Figyelmet az esetleges mélyvénás szövődmények miatt igényel.

Okok

A thrombophlebitis elsődleges oka a vénák belhártyájának gyulladása, ennek talaján vérrögösödés miatti elzáródása, mely fájdalmas bőrgyulladás formájában mutatkozik meg. 90%-ban a lábakon alakul ki, visszértágulatok (varicositas) talaján leggyakrabban akkor, ha olyan kis fizikai terhelés (microtrauma) éri az adott érszakaszt, mely igazából fel sem tűnik. Ezért gyakran a kialakulás pontos oka ismeretlen marad.

  
 

A tromboflebitis fájdalmas gyulladás formájában jelentkezik

 

Létrejöhet spontán, vagyis minden ismert ok nélkül, továbbá valamilyen sebészeti beavatkozás, például egyszerű intravénás injekció, kanül behelyezése folyományaként, ha a behelyezett kanül fertőzött volt (nem volt steril), illetve, ha olyan anyagot juttatnak az érpályába a kanülön keresztül, ami az érbelhártyát izgatja.

A gyulladás kiváltó oka számos más tényező is lehet; bőrgennyedés, visszértágulat, vegyi anyagok által okozott irritáció (pl. szőrtelenítés után), ülő életmód, tartós ágynyugalom, mozgáshiány stb..

A felületes vénák gyulladása történhet a nyirokutakon keresztül is. A fertőzés kapuja sok esetben a lábgombásodás okozta hámsérüléseken keresztül történő bakteriális fertőzés vagy pedikűrözés közben elkövetett higiénés hibák.

A hormonális fogamzásgátlók önmagukban nem okoznak thrombophlebítiszt, de a gyulladt érbelhártyán történő vérrög-képződést feltétlenül gyorsítják. A vérrögösödés kialakulásához a gyulladt szövetekből felszabaduló véralvadási faktorok (pl. III. Faktor = szöveti thromboplastin) komoly szerepet játszanak.

Olykor más betegséghez társulva jelentkezik a gyulladás (hasi daganatok, mélyvénás trombózis, Bürger-kór), ilyenkor az ok-okozati összefüggés lényegét nem ismerjük.

A várandós időszakban, valamint a szülést követő hat hétben a nők hajlamosabbak a tromboflebítiszre, ami a másállapottal összefüggésben kissé megváltozott véralvadás-szabályozással magyarázható.

Tünetek

A felületes véna és az azt körülvevő bőr és bőralatti szövetek fájdalmas duzzanata érződik. Jelentős bőrpír látszik, az érintett szövetek a környezetüknél lényegesen melegebbek. Az érintett felületes véna egész lefutása mentén érzékeny. A fájdalom a végtag, általában a láb, más részein is jelentkezhet. A gyulladt vénaszakasz megkeményedik (induráció), húrszerű tapintású, a bőr a környékén megsötétedhet. Az orvosok elkülönítik a steril, hámsérülés és fertőzés nélküli tromboflebítiszt a szeptikustól, amikor a hám sérülésén keresztül fertőző ágensek súlyosbíthatják a helyzetet. Ilyenkor, krónikus esetben fekélyes sebek is keletkezhetnek.

Diagnózis

Fizikális vizsgálatok: A tünetek, az érintett felület megtekintése, megtapintása általában elegendő a tromboflebítisz diagnózisához. Annak kiderítéséhez, hogy a felszíni tromboflebítiszhez nem társul-e mélyvénás trombózis, a páciens alaposabb vizsgálatára is szükség lehet. A mélyen fekvő lábvénák átjárhatóságának vizsgálatához - ún. Perthes próbával - a beteget fekve és álló helyzetben, járkálást kérve is megvizsgálják.

Laboratóriumi vizsgálatok: Az érfal gyulladása a vérben is megmutatkozik, gyorsul a vérsejt-süllyedés, növekszik a fehérvérsejt szám. E jelenségnek számos oka lehet, ezért a diagnózis szempontjából nem döntő jelentőségűek, nagyban segítenek azonban az egyéb rizikófaktorok és a várható lefolyás feltérképezésében.

A gyulladt területről vagy a vérből bakteriológiai tenyésztés javasolt. Amennyiben lehetséges, a fokozott véralvadékonyság (trombofília, Leiden-mutáció) kizárása is szükséges.

Képalkotó eljárások a vénák kontrasztanyagos röntgenvizsgálata (flebográfia), az erekben mérhető áramlási sebességmérésre alkalmazott Duplex ultrahang-vizsgálat, mágneses rezonanciás venográfia stb., melyek az esetleg háttérben meghúzódó betegségek azonosítására valók. Ezek alapos kivizsgálása különösen a steril tromboflebítiszes páciensek esetében fontos, hiszen ott a gyulladást nem okozhatták külső tényezők, a belső okok viszont más kóros jelenségektől is eredhetnek, vagy egyéb betegségeket is okozhatnak.

Kórlefolyás

A felületes vénafal-gyulladás gyógyulási esélye általában jó. Megfelelő kezelés mellett a számottevő tünetek 1-2 hét alatt elmúlhatnak, de az előzetesen gyulladt területek és a véna keményedése még sokáig tapasztalható marad. Másodlagos esetekben, amikor a felszínes gyulladás más betegségekhez - pl. hasi daganatokhoz kapcsolódva - alakul ki, a prognózis természetesen az alapbetegség függvénye.

Kezelés

A kezelés célja a gyulladás megszüntetése, a trombózis oldása és a fájdalom enyhítése. A gyulladás csökkentésére és a fájdalom enyhítésére nem szteroid gyulladásgátlókat lehet alkalmazni. A fájdalom enyhítésére nagyon jótékony a hideg borogatás.

A trombózis oldásának elsődleges eszköze a vénás trombózis esetén alkalmazott véralvadásgátló kezelés, amelyre ma legtöbbször alacsony molekulasúlyú heparinokat adnak.

A beteget, amennyiben mélyvénás trombózis kizárható, nem szabad fektetni! Fontos az érintett vénában a keringés gyorsítása például rugalmas pólya ("fásli") felhelyezésével, esténként felpolcolt lábbal való pihenéssel, hogy a keringést a gravitáció is elősegíthesse.

Pozitív eredményű bakteriológiai tenyésztés vagy egész szervezetet érintő fertőzés gyanúja esetén antibiotikumos kezelésre is szükség lehet.

Gyógyulási esélyek

A szövődménymentes tromboflebítisz jó gyógyhajlamú betegség. Ritkán azért lehetnek szövődményei is:
  • Tüdőembólia: Mivel a felületes vénákban található vérrög kicsi, a tüdőembólia nem jellemző és tünetmentes maradhat. A tüdő fertőzéséből általános szepszis is kialakulhat, ezért is fontos a mikrobiológiai vizsgálat.

  • Mélyvénás trombózis: Ha a gyulladt felületes véna a mélyvénák felé közlekedik, a leszakadó vérrög (thrombus), főként, ha fertőzött, a mélyvénás rendszerben is érelzáródást okozhat.

  • Helyi terjedés: Gennyes folyamat kialakulása esetén a fertőzés elérheti a zsírszövetet, ott cellulitist, helyileg szövetelhalást, fekélyt válthat ki.

Megelőzés

Intravénás injekciók alkalmazása esetén a gyógyszer beadásának helyét váltogatni kell. Különös gondot kell fordítani az esetleges, ún. fertőzéskapuk (pl. lábgombásodás, körömbenövések, gennyedések stb.) gondozására, amelyek a bőr sérülésével utat engedhetnek külső kórokozóknak a szervezet belsejébe.

A visszértágulatot gyógyítani kell, először gyógyszerrel, majd kötőszövetképző ("szklerotizáló") kezeléssel, és ha kell, műtéttel. Mindent el kell követnünk annak érdekében, hogy a fertőzéskapukat felismerjük. Jelentős visszértágulatban a fogamzásgátló szedése és/vagy a dohányzás feltétlenül kerülendő.

Hasznos tudnivalók

A mélyvénás trombózis és a tromboflebítisz, bár a vérrögösödés közös jellemzőjük, eltérő kórképek. Ezt azért is fontos hangsúlyozni, mert míg mélyvénás trombózisban a súlyos tüdőembólia megelőzésére szigorú ágynyugalom javasolt, addig felületes, gyulladásos vérrögösödés esetében a beteget "fel kell kelteni", sétáltatni kell, a keringés gyorsítása érdekében az alsó lábszárakat be kell fáslizni, a gyulladás csökkentésére pedig hideg borogatás is javasolható. A két betegség elkülönítése olykor azért nehéz, mert egymás mellett, sőt egymás következményeiként is előfordulhatnak. A szövődménymentes tromboflebítisz diagnózisának felállítása tehát felelősségteljes szakorvosi feladat. A betegség gyanúja esetén haladéktalanul forduljon orvoshoz.

A betegség kiújulásra hajlamos, mert a közvetlen kiváltó ok általában tartós (sőt sokszor elhanyagolt) állapot. Az érintetteknek tehát foglalkozniuk kell az alapbetegség felkutatásával és gyógyításával!

Szerző: Dr. Elek Csaba, Máriáss Márta
Lektor: Dr. Magony Mónika




Szponzorált hirdetések