Táplálékallergiák

nyomtatható változat

Kategória: Táplálkozási betegségek

Betűméret:  


Rövid leírás

A táplálékallergia a szervezet védekező rendszerének megváltozott viselkedése a táplálék egyes alkotóival szemben.

Az emésztőrendszer nyálkahártya felszíne a legnagyobb felület, ahol külső antigének (immunválaszt kiváltó anyagok) kapcsolatba kerülhetnek az emberi szervezettel. Az általános és a helyi védekező rendszer összhangja lehetővé teszi, hogy a nyálkahártya felszínén állandóan jelen lévő antigének ne váltsanak ki védekező reakciókat.

Az antigének többségére a szervezet nem reagál (ez az ún. immuntolerancia jelensége), de néhányra az allergiás egyén mégis reakcióval válaszol. A válaszreakciókat az emésztőrendszerből az emésztés során a vérbe felszívódó anyagok váltják ki. A fő különbség az egészséges és a táplálékallergiás emberek között a felszívódó allergének mennyiségében és a reakció nagyságában van. Az allergiás egyéneknél az emésztés során jóval több allergén jut be a keringésbe, és az így bejutó anyagok jóval intenzívebb immunválaszt váltanak ki.

Előfordulás és okok

A táplálékallergiák gyakoriságáról csak becsült adatok vannak, hiszen a tünetek mögött sokszor nem allergiás mechanizmus áll. Úgy tűnik, hogy a panaszok csupán egyharmadának hátterében áll valódi allergia, a fennmaradó részben ún. paraallergiás reakciókról van szó.

A tehéntej érzékenységek egy részét (ún. laktóz intoleranciát) például nem allergiás reakció, hanem a tejcukor (laktóz) lebontásáért felelős laktáz enzim okozza.

A táplálékallergia csecsemő és kisgyermekkorban jóval gyakoribb, mint felnőtteknél. Gyermekkorban az előfordulása kb. 0,3-7,5%-os lehet.

Hasonlóan a többi allergiás megbetegedéshez a táplálékallergiákra való hajlam öröklődési aránya is igen magas. Ha mindkét szülő allergiás kb. 70%, ha csak az egyik szülő beteg, akkor 30% az esélye annak, hogy a születendő gyermek allergiás lesz (poligénes öröklődés, mely több gén együttes megváltozását feltételezi). Az előfordulás kockázatát tovább növeli a fiatal életkor, a gyulladásos gyomor-bélrendszeri megbetegedések és az anyatejes táplálás korai (6 hónapos kor előtti) elhagyása.

Szintén nagyobb eséllyel alakul ki egy étellel szemben allergia, ha az ételt nagy mennyiségben, gyakran fogyasztjuk. Ezért olyan gyakori a rizs-érzékenység a japánoknál, vagy a hal-allergia a skandináv országokban.

Tünetek

Táplálékallergiában az ún. I-es, III-as és IV-es típusú immunológiai reakciókkal számolhatunk. Az I-es típusra jellemző, hogy a tünetek azonnal, de legkésőbb a táplálék elfogyasztását követően 8-12 óra múlva jelentkeznek. A III-as típusban a reakció az étkezés után kb. 4-6 órával, míg a IV-es típusnál mintegy 24-48 óra elteltével lép fel.

A táplálékallergiában fellépő tünetek igen széles skálát ölelhetnek fel. A klasszikus értelemben vett tünetegyüttes a gyomor-bélrendszeri megjelenést foglalja magába. Ez az evést követő 10-30. percben megjelenő teltségérzéssel, meteorizmussal (bélgázfejlődéssel) puffadással, esetenként hányással, alhasi görcsökkel vagy híg, vízszerű széklettel járó tünetcsoport, mely órákon át tarthat, majd hirtelen visszafejlődik. Az emésztőrendszeri tünetek mellett látványos és korai megjelenésük miatt kiemelendők a bőrtünetek, melyek általában csalánkiütések (apró viszkető kiütések) vagy ekcémaszerű elváltozások (száraz, viszkető-égő, vörös bőrterületek) formájában jelentkeznek.

A klasszikus tünetek mellett előfordulhatnak a légzőrendszeri tünetek is, amely orrfolyás, tüsszögés, asztmás jellegű köhögés lehet. Megemlítendő, hogy számos táplálékallergiás beteg egyúttal pollen allergiában is szenved. Az együttes érzékenységet az ún. keresztreakciók (az egyes anyagok felszínén található hasonló tulajdonságú fehérjék) magyarázzák.

A tünetek legsúlyosabb formája az ún. anafilaxiás sokk, amely életveszélyes állapot, a keringési rendszer összeomlásával fenyeget, és azonnali beavatkozást igényel.

Diagnózis

A kivizsgálás első és legfontosabb lépése a jó kórelőzmény (anamnézis) felvétele. Ha a beteg és az orvos megfelelően együttműködik, akkor már a kikérdezés alkalmával fény derülhet, arra, hogy mi válthatta ki a tüneteket. Célszerű a betegnek étrendi és tüneti naplót vezetnie, amely szintén segíthet a diagnosztizálásban. Bizonyító ereje természetesen csak a különböző allergiatesztek és az anamnézis során felvett adatok együttes pozitivitásának van.

  
 

A táplálékallergia diagnózisa bőrteszttel történik

 

A leggyakrabban végzett vizsgálatok a különböző típusú bőrtesztek. Ezek a tesztek elsősorban az I-es típusú allergiás reakció esetén használhatók, de még ilyen esetekben is sok az ún. álpozitív és álnegatív eset. Emellett figyelembe kell venni, hogy a tesztnél használt allergén eltérhet a reakciót a szervezeten belül valójában kiváltó anyagtól, hiszen egyes allergének szerkezete a szervezeten belül módosul.

Segítséget nyújthat a felismerésben a vérvétel, pontosabban a szérum össz-IgE, illetve az ún. allergén specifikus IgE-szintek meghatározása.

A kihagyásos és felépítéses diéták nagyfokú orvos-beteg együttműködést és szoros megfigyelést igényelnek, amikor az étrendben fokozatosan hagynak el vagy vesznek föl bizonyos összetevőket.

A legbiztosabb diagnosztizáló módszer a per os provokációs próba. A vizsgálat csak tünetmentes, speciális eliminációs diétát - ekkor a gyanús élelmiszer fogyasztása 1 hétig tilos -, kórházban fekvő egyéneknél végezhető. Fontos, hogy a terhelés előtt 96 órával a beteg ne szedjen triciklikus antidepresszánsokat (kedélyjavítók), antihisztaminokat (allergia ellenes szerek) és béta-agonistákat (szintén allergia ellenes szerek). Az eliminációs diéta után a beteg - szigorú megfigyelés mellett - egyre növekvő dózisban, kapszula formájában kapja a valószínűsíthető allergént. A megfigyelés a tünetek megjelenéséig vagy tünetmentes esetben legalább két napig tart.

Jó tudni, hogy nagyon ritka, hogy egy személy 2-3 ételnél többre legyen allergiás.

Kezelés

Sajnos jelenleg az élelmiszerallergia egyetlen gyógyszere a kiváltó élelmiszer teljes elhagyása. Emellett számos élelmiszer van, amelynek fogyasztása az esetleges tüneteket kiváltó hatása miatt szintén nem ajánlott: halfélék, tojás, belsőség, fűszerek (főként a paprika), dió, mák, mogyoró, sajtok, fekete kávé, alkoholos italok, savanyú káposzta.

Ha nincs lehetőség a tüneteket kiváltó élelmiszer elkerülésére, akkor próbálkozhatunk esetleg gyógyszeres megelőzéssel, elsősorban különféle antihisztaminokkal.

A tünetek akut kialakulása esetén az ellátás hasonlóan zajlik bármely allergiás beteg ellátásához. Azoknál a betegeknél, ahol a betegség csak enyhe formában zajlik, jó hatású bármilyen antihisztamin tartalmú tabletta. Anaphylaxiás reakció esetén a beteget feltétlenül sürgősen kórházba kell vinni!

A bőrtünetek ellátására jól használhatók a különféle helyileg alkalmazható szteroidos krémek.

Ha a tünetek gyulladásos bélbetegség talaján fejlődtek ki, akkor az alapbetegséget kell kezelni.

Az allergia szempontjából nagykockázatú csoportba sorolt csecsemők táplálásánál a következő szempontok betartása ajánlott:
  • 6 hónapos korig kizárólag anyatejes táplálás, amely során a szoptató kismama sem fogyaszthat többet napi 200 ml tejnél és heti 2 tojásnál, emellett nem ajánlott számára a tejet, tojást, halat, citrusféléket, szóját, búzát vagy más glutén tartalmú élelmiszert, diót, mogyorót vagy csokoládét tartalmazó étrend,
  • Ha az anyatejes táplálás nem megoldható, ún. hipoallergén tápszer adása javasolt.
  • Az első életévben a gyermek étrendjében szintén nem javasoltak a már felsorolt, táplálék allergiákat gyakran kiváltó élelmiszerek (dió, hal, tojás, stb.).

Gyógyulási esélyek

A legtöbb esetben (60-75%-ban) a táplálékallergia kisgyermekkori formája 3 éves kor felett megszűnik. Ezért az esetek többségében a különféle fehérjék étrendi bevezetése 3 éves kortól megkísérelhető. Ha a gyermek még nem gyógyult, félévente-évente újra próbálkozhatunk. A tehéntej-fehérjére érzékeny csecsemőknél sajnos gyakran előfordul, hogy később más allergiás megbetegedés alakul ki.

Ha az allergiás tünetek első megjelenése későbbi életkorban (3 év felett) volt, a gyógyulási arány valamivel rosszabb (25-55%). A megvonásos étrend betartása mellett ezeknél a gyerekeknél is meg lehet próbálni 6-12 havonta a tüneteket okozó étel visszaadását.

Felnőtteknél az eliminációs diéta szintén gyógyuláshoz vezethet, így érdemes évente terheléses próbát végezni. Természetesen a terhelésre felügyelet mellett kerüljön sor!

Hasznos tudnivalók

  1. A korábban említett keresztreakciók miatt a következő ételekre allergiás egyéneknek az alábbi élelmiszerektől és pollenektől is ajánlott tartózkodniuk:
    • burgonya - nyírfa virágpor (általában pollenszezonban vannak ételallergiás tünetek)
    • sárgarépa - nyírfa virágpor, uborka, paradicsom, zeller, petrezselyem
    • szója - dió, glutén tartalmú élelmiszerek
    • sárgaborsó - földimogyoró, növény eredetű hashajtók (szenna), bab, zöldborsó
    • babfélék - földimogyoró
    • alma - nyírfa virágpor
    • görögdinnye - parlagfű
    • dió - szója, glutén tartalmú élelmiszerek
    • gyömbér, fahéj - gyomnövények virágpora

  2. Számos alapvetően olyan étel, amely nem tejtermék, tartalmazhat olyan fehérjéket (pl. kazeint), amely allergiás reakciókat válthat ki a tejérzékeny egyénekből. Ilyenek például a tonhal konzervek, egyes húsfélék. Emellett az éttermekben gyakran a grillezett ételeket sütés előtt vajjal kenik be, ami tálaláskor sokszor fel sem tűnik, de szintén tüneteket válthat ki.

  3. Az allergiás emberek (hasonlóan a cukorbetegekhez vagy a gyógyszer-érzékenyekhez) mindig hordjanak maguknál - személyi igazolványuk mellett - rövid értesítést a betegségükről. Így rosszullétük esetén gyorsabb és hatékonyabb ellátásban részesülhetnek.

Szerző: Dr. Gabler Tamás, Dr. Kovács Viktória Anna
Lektor: Prof. Dr. Riesz Tamás

Kapcsolódó linkek:




Szponzorált hirdetések