Szemtengely-ferdülés

nyomtatható változat

Kategória: Szemészeti problémák

Betűméret:  


Rövid leírás

A szemtengelyferdülés vagy asztigmatizmus a szaruhártya, ritkábban a szemlencse tökéletlensége, amely olykor homályos látást, a betűk, jelek tévesztését okozza.

Az asztigmatizmus akkor jelentkezik, amikor a szem elülső felülete (szaruhártya), vagy a szemlencse görbülete egy kissé deformálódott valamelyik irányba, nem képez csaknem tökéletes félgömb felszínt, azaz a felület bizonyos területeken laposabb vagy meredekebb lehet. Az asztigmatizmus a közel- és távollátást is zavarhatja. A betegség már születéstől fogva észlelhető lehet.

Diagnózis

A kórisme megállapítására a szemorvos általában átfogó vizsgálatot végez. Először is a látásélességet teszteli egy erre a célra kialakított olvasótábla segítségével.

Megméri a szaruhártya görbületét egy úgynevezett keratometer vagy keratoszkóp segítségével, amely igazolhatja vagy kizárhatja a fénytörési hibát ezen a helyen. A szaruhártya görbületének ismerete fontos információ a kontaktlencse illesztése miatt. A szaruhártya felszíni görbületét számítógépes szaruhártya feltérképezéssel is meg lehet határozni. Ilyenkor a keratoszkópot videokamerával is ellátják, amely felvételt készít a szaruhártya felszínéről, s ezt a számítógép kiértékeli.

  
 

Szemtengely-ferdülés esetén átfogó vizsgálatot végeznek

 

A látásélesség vizsgálat során az orvos különböző próbalencséket helyez a próbakeretbe, annak megállapítására, hogy melyik segítségével lát a páciens tiszta éles képet. Az orvos úgynevezett retinoszkópot is használhat, amely egy fénysugarat irányít a szembe, annak felmérésére, hogy a szem hogyan fókuszálja a fényt.

Ezekkel az eljárásokkal lokalizálni lehet a fénytörési hibát, és meg lehet határozni a paramétereit, amely segít a megfelelő kontaktlencse vagy szemüveg kiválasztásában.

Okok és tünetek

A szemtengelyferdülés homályos vagy torz látást, szemfeszülést és fejfájást okozhat. Ez olykor a mindennapi feladatok ellátását is megnehezíti. Az enyhébb fokú asztigmatizmus gyakran úgy derül ki, hogy a szem erőltetése nélkül már nem elég jó minőségű a látás, ami orvoshoz kényszeríti a betegeket.

A szem két része, a szaruhártya és a lencse fókuszálják a képeket. Egy hibátlan szemben mindkét fókuszáló elemnek tökéletes a görbülete és sima a felülete. Ez teszi lehetővé, hogy a szem hátsó részére, a retinára éles képet vetítsenek. Azonban ha a szaruhártya vagy a lencse nem egyenletesen ívelt, akkor a fénysugarak nem a megfelelő pontra fognak megérkezni. Ez a fénytörési hiba okozza az asztigmatizmust. A betegségnek azt a fajtáját, amikor a szaruhártya okozza a fénytörési hibát, korneális asztigmatizmusnak, ha pedig a lencse, akkor lentikuláris asztigmatizmusnak nevezik.

Mindkét típus látászavart okozhat. A homályos látás előfordulhat egynél több irányban is, akár vízszintesen, függőlegesen vagy átlósan. A rendellenesség együtt járhat más fénytörési hibákkal, rövidlátással és a távollátással kombinálva is.

A szemtengelyferdülés már a születéstől fogva észlelhető lehet, de később is kialakulhat a szem sérülése, betegség vagy műtét következtében. Az asztigmatizmust nem befolyásolja, illetve súlyosbítja a szem erőltetése, például a gyenge fényviszonyok közötti olvasás, a túl közelről való tévézés, illetve a kancsalság.

Kezelés

Az asztigmatizmus kezelésének célja, hogy minél egyenletesebbé tegye a görbületet, amely a homályos látást okozza, és ezáltal javítsa a látást. A kezelések során korrekciós lencséket és refraktív sebészetet alkalmaznak. A lencsék lehetnek speciális kialakításúak is, amelyek korrigálják a szem egyenetlen alakját, illetve kijavíthatják a többi fénytörési hibát (például a rövidlátást és a távollátást) is.

A kontaktlencse is alkalmas a korrekciókra. Igen sokféle áll rendelkezésre, beleértve a kemény, a lágy, a hosszú ideig viselhető, a napi, a merev, a gázáteresztő és bifokális kontaktlencséket. Ezek közül kell az orvossal konzultálva kiválasztani azt a típust, amely a paciensnek a leginkább megfelel.

A szemészet egy viszonylag új fejlesztése az ortokeratológia (röviden OK). Ennek célja a szem felszínének szabályossá alakítása. Ezt egy speciális merev OK kontaktlencse segítségével lehet elérni, amelyet éjszaka, alvás közben kell viselni. A szaruhártya felveszi a kontaktlencse alakját, amit - tartós használattal - napközben, a lencse viselése nélkül is megtart, s így az éleslátás is megmarad. A kezdeti napi viselés után már elég akár három naponta felhelyezni az éjszakai lencsét. Habár a hatás az első naptól fogva megvan, körülbelül egy hónapos viseléssel alakul ki az igazán tartós és tökéletesen éles látás. A viselés elhagyásával a szaruhártya lassan visszatér eredeti alakjához. Arra azonban figyelni kell, hogy a kontaktlencse huzamosabb ideig történő viselése növeli a szemfertőzés veszélyét.

A kezelések másik irányát a refraktív sebészet képviseli, amelynek több fajtája is létezik. A LASIK (laser-assisted in-situ keratomileusis) eljárás során a sebész egy speciális eszközzel vagy lézerrel kör alakú metszést ejt a szaruhártya felszínén, s az alatta lévő réteget, hőt nem termelő excimer lézerrel, megfelelő alakúra "faragja".

Az előző eljáráshoz sokban hasonlító fotorefraktív keratektómia (Photorefractive keratectomy - PRK) során szintén eltávolítják a szaruhártya külső védőrétegét és excimer lézerrel változtatják meg a szaruhártya görbületét.

A LASEK (laser-assisted subepithelial keratomileusis) műtét során az előzőeknél sokkal vékonyabb szaruhártya réteget metszenek, ami a szem kisebb sérülési kockázatával jár. A LASEK műtét azokban az esetekben lehet a jobb választás, ha vékony a páciens szaruhártyája, vagy ha nagy a kockázata a szem sérülésének a munkahelyen, vagy például sportolás miatt.

A cikk elkészítéséhez nyújtott segítséget köszönjük Dr. Domsa Patrícia szemész-gyermekszemésznek.

Szerző: Meixner Zoltán
Lektor: Dr. Domsa Patrícia




Szponzorált hirdetések