Kategória: Tünetek

Betűméret:  


Rövid leírás

A szédülés egy tünet, mindig fontos tisztázni, hogy pontosan mit értünk alatta. Ezzel a kifejezéssel ugyanis a páciensek számtalan szimptómát illetnek.

A szédülés orvosi szempontból azt jelenti, hogy a test és a körülötte lévő tér egymáshoz viszonyított helyzete, illetve annak érzete megváltozik. Ez a helyzetváltozás-érzés sokféle lehet, közülük a leggyakoribb a forgó jellegű szédülés, ami tipikusan neurológiai jellegű panasz. Ezzel a problémával kapcsolatban az egyik legfontosabb kérdés, hogy a beteggel "forog-e a világ". Ha igen, akkor fontos, hogy milyen irányba.

A szédülés másik típusa alatt olyan bizonytalanságérzést értünk, ami leginkább az ittas állapothoz hasonlítható. Azaz a páciens úgy érzi, bizonytalanul, imbolyogva jár. Emellett a szédülés érzete lehet még zuhanó jellegű, de előfordul az is, amikor valaki az ájulásszerű érzést is szédülésnek nevezi.

Előfordulás

Mivel szédülést számtalan betegség, és sok egyéb probléma is okozhat, szinte nincs olyan ember, aki életében soha nem szédült. A konkrét előfordulási gyakorisága minden esetben attól függ, hogy mi a kiváltó ok, és annak milyen az előfordulási gyakorisága.

Okok

Nagyon sok neurológiai és nagyon sok fül-orr-gégészeti betegség okozhat szédülést. Ennek oka, hogy az egyensúlyozásért felelős szervrendszer nagyon összetett, része maga az egyensúlyozó szerv (labirint), de a központi idegrendszernek is számtalan része hozzákapcsolódik. Bármelyiknek a működési zavara, betegsége okozhat szédülést.

  
 

Nagyon sok neurológiai és nagyon sok fül-orr-gégészeti betegség okozhat szédülést

 

A forgó jellegű szédülést az esetek 80 százalékában az egyensúlyozó szerv betegsége okozza, illetve hogy annak idegrendszeri kapcsolata sérül. Utóbbi azt jelenti, hogy az egyensúlyozást érzékelő központi idegrendszeri struktúrák nem működnek megfelelően. Ennek oka gyakran gyulladás, például vírusos infekció vagy az egyensúlyozó ideg gyulladása. Ugyanezt a panaszt okozhatja a központi idegrendszer daganata, szklerózis multiplex, szívritmuszavar és stroke, azaz valamilyen agyi keringési zavar is. Lehet a szédülés a migrénnek is kísérő tünete, ahogyan epilepsziának is lehet járulékos szimptómája. Forgó jellegű szédülést okoz a Menier-szindróma is, ami egy fül-orr-gégészeti, neurológiai betegség. Az általa okozott panaszok órák alatt elmúlnak, az évek folyamán viszont ismétlődnek, általában egyre sűrűbben jelentkeznek, végül pedig halláskárosodást okoznak.

Létezik úgynevezett testpozíció-függő jóindulatú szédülés is, ami a fej mozgatásával provokálható. Ez általában reggel, ébredés után súlyos, napközben a folyamatos mozgás hatására csökken az erőssége. Ez a betegség hányingerrel, hányással is járhat, a beteg sokszor mozogni sem mer miatta, mert azt érzékeli, hogy minden apró fejmozdulat után szédülni kezd. Emellett ez a tünet akkor is jelentkezhet, amikor valaki éjszaka egyszerűen csak megfordul az ágyában. Vannak olyan fül-orr-gégészeti betegségek, amelyek szédülést okoznak. Ilyen lehet például a középfülgyulladás vagy az egyensúlyozó idegnek egy olyan jellegű sérülése, ami halláskárosodással is gyakran együtt jár. Ez a két panasz azért járhat együtt, mert az egyensúlyozásért felelős ideg és a megfelelő hallásért felelős ideg egy ideig együtt halad.

Gyakran panaszkodnak szédülésre azon betegek is, akiknek gerinc-, illetve mozgásszervi eredetű panaszaik vannak. Esetükben a gond az, hogy a nyaki gerinc kopása és fájdalmassága a nyaki izmokban merevséget, feszülést, védekező jellegű görcsöt okoz. A merev tartás, feszes izomzat ugyancsak okozhat egyensúlyzavart, azon belül is jellemzően bizonytalanság-érzet jellegű szédülést, de akár forgó jellegűt is. Ilyesmit okozhat akár a stressz is.

A vérnyomás leesése is kiválthat szédülést, ami természetesen nem neurológia eredetű tünet. Ugyancsak bizonytalanságérzés-jellegű szédülést válthat kis az éhség, annak hatására, hogy leesik a vércukorszint. A belgyógyászati okok közül a vérszegénységet lehet kiemelni, ami gyengeséget, bizonytalanság-jellegű szédülés okozhat.

A sok repülés, ezáltal a rendszeres nyomásváltozás is kiválthat szédülést, de ilyesmire csak elvétve van példa. Gyógyszerek mellékhatásaként ugyancsak jelentkezhet szédülés. Azok, akik szorongásos betegségekben szenvednek, szintén panaszkodhatnak szédülésre. Esetükben pontos kikérdezés után jellemzően az derül ki, hogy inkább bizonytalanságérzésről van szó, nem klasszikus egyensúlyzavarról.

Diagnózis

Mivel a szédülés riasztó tünet, a betegek viszonylag hamar felkeresik vele az orvost. Ekkor a vizsgálat a páciens kikérdezésével, az anamnézis felvételével kezdődik. Forgó jellegű szédülésnél az orvos a vizsgálat során olyan neurológiai jellegű tüneteket keres, amelyek azt jelzik, hogy a központi idegrendszer, vagy az egyensúlyozó szerv érintett. Az orvosok laborvizsgálatokat is kérnek, mert abból például kiderül, ha a szédülést alacsony vércukorszint okozza. Azaz a beteg az okkeresés folyamán belgyógyászati, kardiológiai, reumatológiai kivizsgáláson is áteshet. A diagnózist ezek eredményeinek ismeretében állítják fel az orvosok.

Kezelés

A kezelés minden esetben oki, azaz miután az orvosok megtalálták a szédülést kiváltó betegséget, azt kezelik. Mozgásszervi eredetű panaszok esetében fizioterápia és reumatológiai kezelés segíthet, de ha például szívritmuszavar áll a háttérben, kardiológiai ellenőrzés szükséges. A neurológiai okok kizárása alapvető fontosságú, hiszen a szédüléses panaszok agyi keringészavar vagy akár agydaganat tünetei is lehetnek. Ezeket szintén kezelni kell. A testpozíció-függő jóindulatú szédülést speciális tornagyakorlatok végzésével lehet karban tartani.

Gyógyulási esélyek

A gyógyulási esély minden esetben a kiváltó októl, annak kezelhetőségétől függ.

Megelőzés

A kiváltó okok kerülésével lehet megelőzni a szédülést. Azaz ha valaki tudja, alacsony a vércukorszintje, akkor figyelnie annak karbantartására. Ugyancsak érdemes törekedni arra, hogy az ember megelőzze az ízületek kopását. Utóbbiban segít a rendszeres testmozgás és a torna.

Szövődmények

A szédüléssel, mint tünettel azért fontos foglalkozni, hogy kezelni lehessen az azt kiváltó egyéb betegséget, hogy az ne okozhasson komolyabb problémákat, ne válhasson súlyosabbá. A szédülésnek "szövődménye" lehet az is, ha valaki miatta elesik és összetöri magát. A cikk elkészítéséhez nyújtott segítséget köszönjük dr. Vida Zsuzsanna neurológus főorvosnak.

Szerző: Szabó Emese
Lektor: dr. Vida Zsuzsanna neurológus szakorvos




Szponzorált hirdetések