Kategória:

Betűméret:  


Rövid leírás

A spondilózis (spondylosis), a köznyelvben "csigolyameszesedés" a csigolyák közötti kisízületek kopásos-degeneratív (elfajulásos) elváltozásait leíró gyűjtőfogalom. A folyamat a csigolyák távolságának csökkenésével, összekötő szalagjaik meszesedésével, a gerinc mozgásképességének jelentős beszűkülésével jár. Leggyakoribb változata a deréktáji spondilózis, aminek egy formáját lumbágónak is nevezik, illetve a nyaki gerinc spondilózisa, mely olykor szintén jelentős fájdalommal és mozgáskorlátozottsággal járhat.

Nagyon fontos tudatosítani, hogy a röntgenfelvételen látható spondilózis-spondilartrózis súlyossága és a klinikai tünetek, panaszok között nincs szoros összefüggés. Az úgynevezett spondilotikus elváltozások önmagukban az öregedés természetes részjelenségeként értékelhetők, amennyiben panaszmentesek, és csak a röntgenkép jelzi a nagyfokú elváltozásokat.

Előfordulás

A nyaki porckorong-elváltozások (diszkusz degeneráció) és spondilózis az öregedés természetes részjelensége. A korábbiakban részletezett, úgynevezett "spondilotikus elváltozások" az 50 év feletti lakosság kb. 70%-ánál észlelhetők röntgennel, leggyakrabban panaszmentes állapot mellett.

Okok

A kiváltó ok a részben örökletes hajlam, részben az ülő életmód, illetve egyszerűen az öregedés természetes folyamata. A csigolyákat összekötő kis ízületek, illetve a csigolyaközti porckorongok elfajulása, következtében romlik a csigolyák közötti rugalmas összeköttetés.

A spondilózis okozta, másodlagos idegrendszeri károsodásokat nem elsősorban a röntgenképen kimutatható csontos elváltozások mértéke, hanem azok elhelyezkedése határozza meg. A csontkinövések főleg akkor járnak panasszal, ha úgy helyezkednek el, hogy nyomják a gerincből kilépő ideg- vagy érképleteket, vagy a gerinccsatorna jelentős szűkületét okozzák. A panaszok kialakulását vagy fokozódását akár kisebb behatás is kiválthatja.

Tünetek

A porckorong kopása következtében meginduló meszesedési folyamat, a röntgenképen látható csontkinövésekkel, csőrképződéssel jár, de ez nem okvetlenül okoz tüneteket.

A spondilotikus kisízületek peremein megjelenő, röntgenképen látható csontkinövést (oszteofita), "csőrnek" is nevezik. A csontkinövéseknek az esetek döntő többségében nincs jelentősége. A csőrök jelenléte és a gerincpanaszok gyakorisága, nagysága között semmilyen összefüggés nincs: előfordulnak panaszmentes egyének rendkívül erős csontos "csőrökkel," mások esetében pedig kismértékű elváltozásokhoz is komoly panaszok társulhatnak. Elsődleges panasz a fájdalom, mely a nyaki és az ágyéki gerinc (a "derék") szakaszaira jellemző.

Nyaki spondilózis esetén az úgynevezett "gyöki tünetek" (pl. izomgyengeség, érzészavar) általában csekélyek, vagy elhanyagolhatók. A nyak lehet fájdalmas, olykor a kar felé "sugárzik". A derékfájdalom gyakran depresszióval, egyéb pszichológiai tünetekkel társulhat: a betegek körében a depresszív zavarok előfordulása 3-5-ször gyakoribb.

  
 

Spondilózis tünetei

 

Diagnózis

A nyaki spondilózis, "csigolyameszesedés" gyanúja a nyaki, esetleg karba sugárzó fájdalom esetén vetődik fel; amely a a röntgenfelvételen a fentiekben részletezett jeleket mutatja. Előrehaladott állapotú betegség kivizsgálására mágneses rezonancia vizsgálat végezhető, illetve mielográfiával (gerinccsatorna-festéssel) kombinált CT-vizsgálat jön szóba. Az MRI sok helyen már a rutin nyaki röntgenvizsgálat helyébe lépett. Ezek a vizsgálatok kimutatják hol szűkül be a gerinccsatorna, mennyire nyomódik a gerincvelő, és mely gerincvelői gyökök érintettek.

Amennyiben azonban derékfájás hangulatzavarral, szorongással, a társas kapcsolatokban mutatott érzékenységgel, nagyfokú fáradékonysággal, fejfájással, ritka tünetekkel (zsibbadás, arcfájdalom, stb.) jár együtt, a háttérben nem spondilózis, hanem atípusos depresszió lehet, a képalkotó eljárások eredményétől függetlenül.

Kórlefolyás

Kezelés nélkül a spondilózis miatti tünetek - elsősorban a helyi vagy kisugárzó fájdalmak - elmúlnak, csökkennek vagy stabilizálódnak, de néha súlyosbodhatnak is.

A spontán javulás aránya magas, ha a beteg pihen. A betegek döntő többsége a hagyományos, nem műtéti kezelés mellett is panaszmentessé válik, hosszabb-rövidebb időre.

Kifejezett nyaki spondilózis esetén a nyaki csigolyák és porckorongok degenerációja miatt a gerincvelő a nyaki szakaszon összenyomódhat. A kor előrehaladtával előfordulhat, hogy a csigolyák megnagyobbodása és a porckorongok degenerálódása beszűkíti a gerinccsatorna nyaki szakaszát, ami a gerincvelőre vagy a gerincvelői ideggyökökre kifejtett nyomással működészavarokat okoz. Az ideggyökök összenyomatása az egyik vagy mindkét oldali kar gyengeségét okozhatja, amit az izmok megfogyatkozása követhet.

Műtétre csak meghatározott ideggyógyászati esetben (specifikus alsó végtagi reflexek és tünetek fellépte, vizelet- vagy nemi működés zavara) kerül sor. Ha a gyöki nyomáshoz a gerincvelő összenyomása is társul, gerincvelői tünetek is megjelenhetek, amelynek első tünete általában a járás merev, görcsös, bizonytalan járás.

Kezelés

Eleinte puha nyaki gallér, a nyak óvatos nyújtása és nemszteroid gyulladásgátlók (NSAID), továbbá izomlazító gyógyszerek szedése javasolt. A kar önálló, vagy nyak felől "kisugárzó" fájdalma, az úgynevezett cervicobrachialgia önmagában nem képez műtéti javallatot.

Testhelyzet
Az a helyes pozíció, melyben a beteg a lehető legjobban tud pihenni, a lehető legkevesebb fájdalom mellett. Ha a séta kellemesebb, nem indokolt a fekvés erőltetése!

Fizikoterápia
Helyesen alkalmazva (meleg pakolás, fürdő, stb.) fájdalomcsillapító, izomlazító, máskor izomerősítő hatása van. Csak orvosi javallatra alkalmazható, mert az ideggyökök nyomása folytán kialakuló heves fájdalmat ronthatja is a melegkezelés és a fizikoterápia.

Gyógytorna
A gyógytornász megfelelő fájdalomcsökkentő, izomlazító és tehermentesítő gyakorlatokat tanítja be, illetve segít a gerincet mozgató-stabilizáló izmok megerősítésében. A gyakorlatok ismerete és rendszeres végzése megakadályozhatja a panaszok visszatérését.

A súlyfürdő kezelés
A víz felhajtó erejét kihasználva a gerinc húzása történik. A kezelés nyaki, hónalji vagy mindkét helyen történő súlyok felfüggesztésével megy végbe: kezdetben csak a beteg saját testsúlyával, majd a fokozatosság elvét betartva fokozható a nyújtás. (Az ágyéki gerincen max. 6 kg-mal.) A csak orvosi utasításra végezhető kezelés időtartama maximum15-20 perc.

Gyógyszeres fájdalomcsillapítás
A fájdalom reflexesen összehúzza a hosszú hátizmokat, és következményes izomvédekezés jön létre. A hosszú hátizmok összehúzódása tovább szűkíti a csigolyák közötti réseket, ezáltal fokozza az idegek beszorulását.
Alapvető fontosságú, hogy megszakítsuk a lassan kialakuló fájdalom-izomgörcs-fájdalom "ördögi körét". A görcsös izom-összehúzódás csökkentésére hasznos lehet a hosszú hátizmokba adott helyi érzéstelenítő injekciósorozat (ún. paravertebrális blokád) alkalmazása. Ha a gerinc fájdalommentesen ellazul, rendeződhet a következményes "becsípődés".
Az injekciós kezelés mellett szájon át szedhető hagyományos nemszteroid gyulladáscsökkentők (NSAID-ok) javasoltak a további fájdalomcsökkentésre. Érzékeny gyomrúaknak szükség lehet gyomorvédő gyógyszert adni kiegészítésre, vagy alternatívaként kúp alkalmazására.

Gyógyszeres izomlazítás
A fájdalomcsillapító mellé izomlazító (izomrelaxáns) gyógyszert is szedve gyorsabban javul az ízületi mozgékonyság, hamarabb oldódik a fájdalom.

Gyógyulási esélyek

Általános szabály, hogy a műtéttel a már kialakult elváltozások nem szüntethetők meg, mivel a gerincvelői károsodások maradandóak.

Amennyiben gerincsérv alakul ki, és az súlyos panaszokkal (bénulás, vizeletindítási zavar, vagy vizelettartási nehézség, gáttáji, a végbél és a nemi szervek körüli zsibbadás, érzéketlenség) jár, szükséges a műtét.

Nagyon fontos, hogy a CT- vagy MR-felvételen látható elváltozást önmagában nem "kell" operálni: a képalkotó eljárások (CT, MR, stb.) folyamatos javulása arra a meglepő következtetésre vezetett, hogy az "ijesztő" mértékű gerincvelői elváltozások jó része nemcsak "eltűnik", "javul" a kezelés hatására, de az ilyen betegek gyakran számottevően jobban is reagálnak a hagyományos, nem műtéti kezelésre, mint a kisebb elváltozásokat mutató csoport.

Megelőzés

A derékfájdalom megelőzése már gyermekkorban kezdődik, ha engedjük, hogy a gyermek kedvére csúszhasson-mászhasson, minél többet mozogjon. A gerinc fejlődését segíti, ha nehéz, egykezes iskolatáska helyett hátizsákkal jár a gyermek az iskolába.

Felnőttkorban, tartós ülő foglalkozás esetén a megfelelő szék, megfelelő magasságú asztal, helyes testtartás fontos. Az egészséges mennyiségű és jellegű testmozgás a kedvezőbb vérellátással, sokirányú, de nem túlzott igénybevétellel késleltetheti a gerinc kisízületeinek elmeszesedését.

Ülő munkát végzők esetében a testsúly egészséges szinten tartása, a hetenként legalább háromszori, kifejezetten mozgásos (aerob) jellegű testmozgás, a gerinc alapos megmozgatásával (úszás, tenisz, labdajátékok) nagyon hasznos az inaktivitás miatti mikromeszesedések megelőzésében.

Hasznos tudnivalók

A spondilózis szinte a teljes népességet érintő, az életkor előrehaladtával mindenképpen jelentkező folyamat, ahol a tünetek jelentkezése egyénenként nagymértékben eltérő.

A spondilózis mértéke részben örökletes, de a következményes tünetek megjelenését erőteljesen befolyásolja a megfelelő mozgásos életmód (vagy annak hiánya), illetve a pszichés környezet rendezettsége. A krónikus derékfájás kezelését nem érdemes a kizárólag röntgenképen látottakra alapozni, mert ez a fájdalom olykor a krónikus depresszió egyik kísérőjelensége lehet, aminek bizonyítéka, hogy a depresszió gyógyszeres kezelését követően gyakran a derékfájás is elmúlik.

Szerző: Dr. Pálinkás Imre
Lektor: Dr. Somogyi Mária




Szponzorált hirdetések