Kategória:

Betűméret:  


Rövid leírás

A sárgaláz súlyos, életveszélyes trópusi fertőző betegség, a Flaviviridae családba tartozó vírust az ún. Aedes-szúnyogok terjesztik (Ades aegypti és haemagogus szúnyog). A majmokra és emberekre veszélyes. A betegség lényege a máj vírusos gyulladása.

Előfordulás

A betegség gyakori az esőerdőkben, különösen Dél-Amerikában és a Szubszaharai Afrikában. A fejlett országokban, a hatékony oltásnak köszönhetően behurcolt esetek sincsenek. Évente Brazíliában 15, Kolumbiában 19, Peruban 35, Venezuelában 3 eset fordult elő 2002-ben. Ezek nem túl nagy számok, de olykor drámai esethalmozódások fordulnak elő az esőerdők fakitermelői között.

A világ eddigi legnagyobb esethalmozódása a Panama-csatorna építése során fordult elő. Előfordulását illetően városi és dzsungel-sárgalázról beszélhetünk. Ez utóbbi a majmok között terjed a haemagogus-szúnyog közreműködésével, ami véletlenszerűen embert is megfertőzhet. Az emberi közösségekbe behurcolt esetek emberről-emberre az Aedes aegyti nevű szúnyog által terjednek. A fejlett országok lakóit egzotikus utazások során veszélyeztetheti a sárgaláz.

Okok

A sárgaláz okozójával történő fertőződés az említett szúnyogok nyálával történik.

A kórokozó hordozói majmok. Az embert a dzsungelben honos fajok vérszívás során fertőzik meg. A sűrűn lakott területeken, településen tartózkodó, "dzsungel-sárgalázzal" fertőzött személyt megcsípve, az Aedesek városi fajtái továbbterjeszthetik a kórokozót, ún. "városi sárgalázat" okozva. A kórokozó emberről emberre közvetlenül nem terjed. Afrikában mindkét forma, Dél-Amerika országaiban főként a "dzsungel-sárgaláz" fordul elő.

  
 

Aedes-szúnyog

 

Diagnózis

Az előrehaladott stádiumban a beteg májelégtelenség, veseelégtelenség és perifériás keringési elégtelenség (sokk) tüneteit mutatja. A kórisme a vírusok, virális antigének és/vagy specifikus antitestek kimutatásával támaszható alá.

Tünetek, kórlefolyás

A betegség lefolyása gyakran enyhe és tünetmentes. A súlyos forma ritkább, azonban ez esetben a halálozás magas. A 3-6 napos lappangási időt követően a betegség hirtelen magas lázzal kezdődik. A betegséget erős fej- és hátfájás, hasi fájdalom, hányinger, hányás, ízületi és izomfájdalmak kísérhetik. A rövid tünetmentes időszak után jön a második lázas időszak. A legtöbb beteg ebben a stádiumban meggyógyul, csak 15% lép át az életveszélyes periódusba, amelyben számos létfontosságú szerv betegedhet meg. Ilyenkor vérzéses tünetek, orrvérzés, vérhányás, véres széklet, majd sokk alakulhat ki, továbbá vese- és májelégtelenség is felléphet. A májsejtek pusztulásával egyidejűleg sárgaság figyelhető meg, mely kezdetben enyhe, majd intenzívebbé válik. A betegség e tünetről kapta nevét. Enyhe lefolyás esetén a betegség kb. 1-3 nap alatt lezajlik.
A diagnosztizált betegek halálozási aránya 10, súlyos lefolyásnál akár 40-80 százalék.

Kezelés

Mint általában a vírusfertőzések eseteiben, sárgaláz ellen sincs hatékony gyógyszerünk, a kezelés célja a tünetek enyhítése és a szövődmények gyógyítása. A beteget jó túlélési esélyeket igazoló szanatóriumokba kell elhelyezni olyan vidékeken, ahol magas a túlélés aránya.

Gyógyulási esélyek

A kezdeti szakaszból kb. 15%-ban lépnek át a toxikus fázisba. Halálozás mindkét szakaszban előfordulhat, de toxikus fázisban ez már 30% felett van. A betegség összesített halálozása ("letalitása") 10-40% között van. A vérzékenység, különösen a vérhányás rossz prognosztikai jelek, csakúgy, mint a vizeletelválasztás csökkenése.

Megelőzés

Hatékony megelőzés a fertőzött országokba való utazások kerülése, szúnyogriasztók egész testre történő használata, védőoltás az utazás előtt 10-14 nappal.
A betegség megelőzése a szúnyogcsípés elleni védekezésből és egyetlen, gyengített vírust tartalmazó aktív védőoltás beadásából áll. Az oltóanyag enyhe oltási reakciót okozhat. Ilyenkor az injekció helye bepirosodik, vagy megduzzad, a beoltott személy fejfájást, izomláz-szerű tünetet, nyirokcsomó-duzzanatot érezhet.

Immunhiányosak és tojásallergiások nem olthatók. Mivel az oltóanyag élő vírust tartalmaz, a terhes nők és a kilenc hónapnál fiatalabb gyermekek oltását is el kell kerülni. Az oltás a beadástól számított 10 nap múlva aktivizálja az immunrendszert, és 10 évre nyújt védelmet. Magyarországon a sárgaláz elleni oltásokat, valamint a nemzetközi oltási könyv kiadását kizárólag az Országos Epidemiológiai Központ Nemzetközi Oltóközpontja végzi (Bp. IX, Gyáli út 2-4. B épület). Az oltási könyv az első oltást követő tizedik naptól, valamint az újraoltás napjától számított 10 évig érvényes. A WHO által sárgaláz sújtotta területnek nyilvánított országokról szintén az oltóközpont ad felvilágosítást.

Hasznos tudnivalók

Az Országos Epidemiológiai Központban (korábban Országos Közegészségügyi Intézet címe: 1096 Budapest, Gyáli út 2-6) tudnak felvilágosítással szolgálni arról, hogy mely országokba történő utazás esetén javasolt a védőoltás és egyben az oltást is fel lehet venni. Ennek elkerülése nem bölcs dolog, mert a vírus az említett területeken él, és ha érzékeny szervezetre talál, betegséget is tud okozni. A betegség jelenlegi alacsony előfordulása részben a védőoltásoknak köszönhető, részben annak tudható be, hogy az érintett országokban a bejelentések aránya közel sem 100%-os.

Szerző: Máriáss Márta
Lektor: Dr. Somogyi Mária




Szponzorált hirdetések