Reumatoid arthritis

nyomtatható változat

Kategória:

Betűméret:  


Rövid leírás

(másnéven: sokízületi gyulladás)
A reumatoid arthritisz elsősorban a kéz- és lábkisízületeket, csuklókat, bokákat, térdeket, esetenként más ízületeket is szimmetrikusan érintő, előrehaladó gyulladással járó betegség. Az ízületeket bélelő hártyában kialakuló gyulladás során számos olyan anyag termelődik, amely a csontvégeket borító porcot és magát a csontot is károsítja, ez a felszaporodó ízületi folyadékkal együtt jelentős fájdalmat, mozgáskorlátozottságot, deformálódást és következményes funkciókárosodást okoz.

Előfordulás

A sokízületi gyulladás előfordulása földrajzi különbségeket mutat, hazánkban 0,5-1 százalék, ez kb. 50 ezer beteget jelent. Közülük háromszor annyi a nő, mint a férfi.

Okok

Eredetét nem ismerjük pontosan, több tényező egymásra hatása indítja el a folyamatot. Nem öröklődő betegség, de családi halmozódás előfordul, és többféle gén felelős a genetikai fogékonyság és a betegség súlyosságának kialakulásáért. A már születéskor meglévő hajlam talaján környezeti és életmódi tényezők váltják ki a betegség létrejöttét, ilyen pl. a dohányzás, fogamzásgátlók szedése, stressz, bizonyos fertőzések. A reumatoid artritisz autoimmun betegség, ez azt jelenti, hogy ilyenkor az immunrendszer, melynek a külső kórokozók elleni védelem a feladata, a szabályozás zavara következtében saját sejtjei, szövetei ellen is termel ellenanyagokat.

  
 

A reumatoid arthritis világszerte a népesség körülbelül 1 százalékát érinti.

 

Tünetek

Leggyakrabban 30-50 éves korban kezdődik, de van időskori, 60 év felett kezdődő formája is. Általában fokozatosan kezdődik típusosan a kezek és lábak ízületein, fájdalmas duzzanattal, több mint egy óráig tartó reggeli ízületi merevséggel, melyet fáradékonyság, gyengeség, izzadékonyság, rossz közérzet és alvászavar kísér. Ritkán heves, csaknem az összes ízületet érintő, járásképtelenséget okozó komoly gyulladással, lázzal, általános tünetekkel is indulhat a betegség. A fájdalom és a duzzanat az érintett ízületek funkciójának csökkenését okozza, nehezedik a kézhasználat, a tárgyak megfogása, a járás. Később, az ízületek tönkremenése különböző deformálódásokat okoz, amelyek szintén nehezítik működésüket.

A betegek mintegy 5-10 százalékánál ezekhez az ízületi tünetekhez más szervek érintettsége is csatlakozik: bőralatti és belső szervi csomók, tüdő-, szem-, idegrendszeri eltérések.

A betegség lefolyása többféle lehet, az esetek nagyjából 70 százalékában hullámzóan jobb és rosszabb időszakok váltják egymást, a gyulladás gyakran fellángol. Megfelelő kezeléssel tartós tünetmentesség érhető el, azonban véglegesen nem tudjuk meggyógyítani. Kezelés nélkül fokozatosan kialakul az ízületek deformálódása, Enyhébb esetekben (kb. 20 százalék) tartós tünetmentes időszak érhető el, az ízületek elváltozásai kismértékűek. Ritkán a kezdeti gyulladás "kihűl", és akár gyógyszer nélkül is tünetmentes lehet a betegség. Az esetek kb. 10 százalékában a lefolyás a megfelelő kezelés ellenére is súlyos, a gyulladás nehezen befolyásolható, gyorsan deformálódnak az ízületek. A nyaki gerinc ízületeinek érintettsége a gerincvelőt károsító csigolyaelcsúszást is okozhat. A gyulladás következtében a betegek többségében csontritkulás alakul ki, ehhez a menopauzában kialakuló hormonhiány, a kevesebb testmozgás és a gyulladáscsökkentőként alkalmazott szteroidkezelés is hozzájárul.

Diagnózis

A panaszok jellege és kialakulásuk története, valamint az orvosi vizsgálat során észlelhető ízületi gyulladás felveti a diagnózis lehetőségét, ezt a laboratóriumi vizsgálatok erősítik meg. Mivel számos más betegség tünete is lehet ízületi gyulladás, először ezeket kell kizárni.

A reumatoid artritisz egyik tünete az immunológiai laborvizsgálat során észlelhető reumatoid faktor pozitivitás, ennek kimutatása azonban még nem egyenlő a betegség diagnózisával, mert pl. májbetegségekben, fertőzésekben, más autoimmun betegségekben és az egészséges lakosság 5 százalékában is pozitív lehet. A reumatoid artritiszes betegek csak mintegy 80 százalékában pozitív, vannak úgynevezett szeronegatív esetek is. Ennél érzékenyebb vizsgálat az ún. citrullinált fehérjék elleni ellenanyagok kimutatása.

A gyulladás mértékét a vörösvértest-süllyedés, a CRP-szint emelkedése, a vérlemezkék felszaporodása és a vérszegénység jelzi. A röntgenfelvételen az ízületek körül kezdetben csak csontritkulás és a lágyrészek megvastagodása látszik, később a csontokon jellegzetes kirágottság jelenik meg.

A korai felismerésben nyújt segítséget az MR- és az ultrahang-vizsgálat, melyek a gyulladást már kezdetben is kimutatják. Ezeket a vizsgálatokat leggyakrabban a kezeken, csuklókon és a lábakon végezzük.

Miért fontos a betegség korai felismerése? Ha valaki a fenti tüneteket észleli, nagyon fontos, hogy mielőbb jelentkezzen háziorvosánál, aki beutalja a reumatológushoz, mivel minél előbb csökkentjük hatékonyan a gyulladást, annál jobban le tudjuk lassítani, vagy sajnos csak egyes esetekben, de meg is tudjuk állítani az ízületek súlyos eldeformálódását, a porc- és csontpusztulást. Ebből a célból országos artritiszcentrum-hálózat működik, ahol megvan a lehetőség a minél korábbi diagnosztika és kezelés megvalósítására.

Kezelés

Gyógyszeres kezelés

A gyógyszeres kezelés célja a gyulladás csökkentése, ezáltal a fájdalom csillapítása, az általános tünetek csökkentése, a funkció javítása, a porc- és csontpusztulás lassítása. A kezelés első lépcsője az úgynevezett tüneti szerek alkalmazása. Ide tartoznak a nem szteroid gyulladáscsökkentők és a szteroidok.

Nem szteroid gyulladáscsökkentők
A gyulladás csökkentése mellett a fájdalmat is csillapítják, de nem tudják lassítani a fenyegető pusztító folyamatot. Éppen ezért nem szabad elhalasztani a reumatológiai vizsgálatot, ha a tüneteket sikerül velük jelentősen csökkenteni. Képviselőik például a diclofenac, ibuprofen, naproxen, nifluminsav, meloxicam, nimesulid és az etoricoxib nevű hatóanyagok. Számos mellékhatással rendelkeznek (vese-, máj-, vérképzőrendszeri, gyomor- bélrendszeri stb.), ezért tartós szedésük nem tanácsos. Nem szabad a gyógyszercsoportból kettőt vagy többet egyszerre szedni, mert hatásuk nem adódik össze, de mellékhatásaik jelentősen felerősödnek. Tapasz, krém és kenőcs formájában közvetlenül az ízületekre is alkalmazhatók.

Szteroidok
A legerősebb gyulladásgátló szerek, kissé lassítják is a betegség előrehaladását, de nagyobb adagok és tartós szedés esetén komoly mellékhatásokkal (vérnyomás-emelkedés, cukorbetegség, csontritkulás, a bőr elvékonyodása, izomgyengeség, fertőzésekre való hajlam, szürke hályog stb.) kell számolni. Vannak azonban olyan helyzetek, amikor alkalmazásuk mindenképpen szükséges. Ilyenkor szigorúan be kell tartani az orvos utasításait azért, hogy mellékhatásaikat a lehető legkisebbre csökkentsük. Képviselőik pl. a prednizolon és a metilprednizolon. Több ízület gyulladása esetén szájon át, egy vagy két ízület előtérben álló gyulladása esetén helyi injekció formájában érzéstelenítővel kombinálva az ízületekbe, ínhüvelyekbe is adható.

Betegségmódosító szerek
Nem szteroid gyulladáscsökkentőkkel illetve szteroidokkal jól befolyásolható tünetek esetén is szükséges alkalmazásuk, mert csak ezektől a szerektől várható a porc- és a csontpusztulás lassítása. Hagyományos betegségmódosító szerek például a metotrexát, a leflunomid, a szulfaszalazin, a klorokvin, amelyek önállóan és kombinációkban is adhatók. Hatásuk nem azonnal, hanem néhány hét alatt alakul ki, ezért kezdetben még szükség van a tüneti szerekre is, amelyek később, ha a gyulladás csökken, akár el is hagyhatók. Szedésüknél szigorúan be kell tartani az előírásokat. Mellékhatások itt is jelentkezhetnek, ezért kezdetben gyakrabban, később 2-3 havonta szükséges a vérkép, a máj- és a vesefunkció ellenőrzése laborvizsgálatokkal.

Biológiai terápia
Ezek olyan, fehérjetermészetű (biológiai) gyógyszerek, amelyek célzottan hatnak a gyulladásban résztvevő sejtekre, vagy az általuk termelt egyes anyagokra. Akkor van rájuk szükség, ha a súlyos gyulladást a fenti szerekkel nem sikerül befolyásolni, vagy azok mellékhatások miatt nem adhatók. Az esetek nagy részében (70 százalékban) hatékonyan csökkentik a gyulladást és lassítják, vagy néha meg is állítják a betegség előrehaladását. Alkalmazásuk szigorú szakmai és finanszírozási szabályokhoz kötött, és csak erre kijelölt centrumokban lehetséges.

A centrumok listája itt található!

Mellékhatásaik egyrészt a fertőzésekre (főként a tbc-re és hepatitiszre) való fokozott hajlam, másrészt allergiás reakció, ill. rendszeres laboratóriumi kontrollt igénylő vérkép-, vérzsír- és májeltérések. Ezért nagyon fontos a megelőző, az előírásoknak megfelelő kivizsgálás és alkalmazásuk során a folyamatos orvosi és laboratóriumi ellenőrzés. Előfordulnak mérsékeltebben reagáló esetek, és a teljes gyógyulás még ezen szerek alkalmazása mellett sem várható. Hatásuk gyorsabban alakul ki, mint a hagyományos betegségmódosító szereké. Hatástalanság, vagy mellékhatás jelentkezésekor lehetőség van a bevezetett szer másikra cserélésére is.

Jelenleg nyolcféle, különböző támadáspontú készítmény áll rendelkezésünkre, amelyek önállóan, vagy hagyományos betegségmódosító szerrel kombinálva igen hatékonyan csökkentik a gyulladást és a fájdalmat, javítják a funkciót és az életminőséget és lassítják a betegség előrehaladását. A betegek segítségükkel nagyobb számban visszatérhetnek munkájukhoz és csaknem teljes életet élhetnek. Képviselőik: abatacept, adalimumab, certolizumab-pegol, etanercept, golimumab, infliximab, rituximab, tocilizumab.

Nem gyógyszeres kezelés

A folyamatos gyógyszeres gyulladáscsökkentés mellett nagyon fontos az ízületek mozgáshatárainak megtartása, ill. a beszűkült mozgástartomány növelése, az izomerő javítása, és az ízületvédelem alapelveinek alkalmazása, ezt a gyógytornász által betanított és vezetett, a beteg által rendszeresen végzett gyógytorna biztosítja. A gyakorlatokat és az ismétlések számát mindig az aktuális állapothoz kell adaptálni, pl. a gyulladás fellángolásakor csak az ízületek óvatos kimozgatása végezhető több pihenés mellett. Ezen túl a fizioterápia fegyvertárából számos fájdalomcsillapító, gyulladáscsökkentő és keringésjavító eljárás alkalmazható, szintén mindig figyelembe véve az aktuális állapotot és a gyulladásos aktivitás mértékét.

A gyulladás fokozódásakor az ízület nyugalomba helyezése, óvatos átmozgatása mellett a hűtőborogatás, illetve a jegelés jó hatású, az aktív tornát, melegítő hatású kezeléseket, meleg fürdőt, és a megterhelő tevékenységeket kerülni kell.

Segítő termékek
A régebbi néven gyógyászati segédeszközök közül a különböző járást segítő eszközök (támbot, könyökmankó, rollátor, járókeret) az alsó végtag ízületeinek tehermentesítését, az ízületi rögzítő eszközök (tépőzáras rögzítők, ujj-, illetve csuklósínek, fűzők, talpbetétek, cipők) a stabilitás segítésével a funkciók javítását szolgálják. Számos képviselőjük közül a reumatológus, vagy rehabilitációs szakorvos dönti el, hogy melyik felel meg legjobban az elérni kívánt célnak. Emellett sok, a mindennapi élettevékenységet segítő eszköz (hosszú, illetve vastagított nyelű fogóeszközök, kapaszkodók, kádülőke, WC-magasító stb.) áll rendelkezésre.

Ortopédsebészi kezelés
Amennyiben egy-egy ízület gyulladása tartósan nem csökkenthető, és/vagy a porcpusztulás komoly mértéket ölt, szükség lehet műtéti kezelésre. Ez enyhébb esetben lehet az ízületi belhártya kiirtása, emellett lágyrészműtétek, ízületi stabilizáló, ill. nagyobb porcpusztulás esetén protézis műtétek alkalmazhatók.

Összefoglalva elmondhatjuk, hogy a reumatoid artritisz súlyos, mai tudásunkkal még nem meggyógyítható betegség, azonban a korai diagnózis és az időben megkezdett megfelelő gyógyszeres kezelés, gyógytorna, fizioterápia és egyéb módszerek segítségével az esetek nagy részében jól kézben tartható, és megfelelő életminőség érhető el. Ennek alapja azonban a gondos odafigyelés, a jó együttműködés a gyógyító csapattal és a közösen kialakított kezelési stratégia pontos követése.

Szerző: Dr. Ortutay Judit
Lektor: Dr. Ortutay Judit

Kapcsolódó cikkek

Alattomos és rejtőzködő betegségAlattomos és rejtőzködő betegség
A mozgásszervi betegségek közül tán egyik sem jár annyi fizikai szenvedéssel, mint a reumatikus artritis, az egyre több ízületre kiterjedő krónikus gyulladás. A betegség oka még jórészt tisztázatlan, és a kór nem gyógyítható. Jó hír ugyanakkor, hogy...





Szponzorált hirdetések