Változatos tágasságú mirigystruktúrák prosztatában

A benignus prosztata hiperplázia a férfiak prosztatát érintő betegsége. A prosztata (dülmirigy) a húgyhólyag alapja és a medencefenéki izomzat között elhelyezkedő dió nagyságú, barnás színű, mirigyes szerv, mely körülveszi a húgyhólyag közeli húgycsőszakaszt. A húgycső vezeti végig a vizeletet a hímvessző belsejében. A prosztata által termelt váladék az ondó részét képezi, a benne lévő glükóz energiát szolgáltat a spermiumok mozgásához. A kor előrehaladtával a prosztata mérete nő, és ezzel párhuzamosan nyomhatja a húgycsövet, aminek következtében vizeletürítéskor a vizeletsugár vékonyabb lesz, a vizeletáramlás ereje csökken. A "jóindulatú" kifejezés alatt azt kell érteni, hogy a megnagyobbodás nem daganat vagy fertőzés következménye.

Születéskor a prosztata borsószem nagyságú mirigy. A gyermekkor folyamán tömege enyhén növekszik, majd pubertáskor hirtelen növekedésnek indul. 25 éves korra teljesen kifejlődik, kb. gesztenye nagyságot ér el. A későbbi évek során bekövetkező, nem daganatos növekedésének oka ismeretlen. A kutatók azt feltételezik, hogy a dülmirigy idővel egyre érzékenyebbé válik férfihormonokkal, pl. tesztoszteronnal szemben.
A prosztata megnagyobbodásának valószínűsége az életkorral fokozódik. 40 éves kor alatt ritkán okoz tüneteket, viszont 60 év felett a férfiak csaknem felénél. Az életkor mellett egyéb kockázati tényezők lehetnek: A prosztata kóros megnagyobbodása a családban halmozódhat, ami genetikai hajlamot feltételez.
A prosztata megnagyobbodása az amerikai és európai populációban gyakoribb, mint Ázsiában, tehát szintén genetikai okokból a nemzeti hovatartozás sem lényegtelen. A családi állapot szerepére utal, hogy ismeretlen okokból a nős férfiaknál nagyobb a prosztata megnagyobbodás gyakorisága, mint egyedülállóknál. A jelenség valószínűleg arra utal, hogy összefüggés van a szexuális aktivitás és az adenóma kockázata között.

A tünetek és panaszok fokozatosan jelennek meg. Egyidejűleg több panasz is előfordulhat, ezek közül általában egy vagy több dominál. Leggyakoribb tünetek: a gyakori vizelés; a hirtelen minden előjel nélkül támadó vizelési inger; éjszakai felébredés ennek az ingernek a hatására; a vizelet indításának nehezítettsége; a vékonyabb, vagy meg-megszakadó vizeletsugár és a vizelet elcsöpögése.

Fontos tudni, hogy ezeket a tüneteket a jóindulatú prosztata megnagyobbodáson kívül, más sokkal súlyosabb betegségek (hólyaghurut, prosztatarák) is okozhatják, ezért ilyen tünetek észlelésekor orvoshoz kell fordulni.

A tünetek és más betegségek gondos kikérdezését követően az orvos következő feladata a prosztata végbél felőli, ujjal történő vizsgálata. Ez a vizsgálat tájékoztat a prosztata nagyságáról, keménységéről, fájdalmasságáról. A prosztata ujjal történő vizsgálata sokszor nem elegendő a betegség diagnózisának felállításához, ezért további vizsgálatokra kerül sor. Az orvos sorra veszi, milyen gyógyszereket szed, nincs-e köztük olyan, amely súlyosbítja a problémát.

A fertőzés kizárására szolgál a vizelet laboratóriumi vizsgálata, míg prosztatarák gyanú esetén vérvizsgálat is szükséges lehet. Ultrahangvizsgálattal megállapítható a prosztata mérete, illetve, hogy vizelést követően kiürült-e a húgyhólyag. Egy speciális műszer segítségével megmérhető a vizelet sugara. A beteg egy tölcsérbe vizel, amely egy számítógéppel van összekötve. Ez kiszámolja, és grafikusan ábrázolja a vizelés "erősségét".

Minimális panasz esetén az urológus dönti el, hogy a rendszeres kontroll elegendő annak megállapítására, hogy a betegség nem romlik vagy gyógyszeres kezelést kezd.

Enyhe panaszok esetén növényi kivonatokat alkalmazhatunk. A legújabb kutatások szerint tartós szedésük megállíthatja a panaszok súlyosbodását és esetenként szükségtelen gyógyszer alkalmazása.
A prosztatabetegségek gyógyításában alkalmazott gyógynövénykivonatok:

• a fűszerpálma gyümölcsének kivonata
• csalángyökér-kivonat
• tökmag-kivonat
• fűpollen-kivonat
• a liliom növény kivonata

Több gyógyszercsoport is használatos a prosztatamegnagyobbodás kezelésében. A gyógyszerek nagy csoportját képezik az úgynevezett alfa-receptor blokkolók. Ezen gyógyszerek hatására a prosztatában és a hólyagnak a prosztatához legközelebb eső részén elhelyezkedő belső záróizom jobban kinyílik, ezáltal a vizeletürítés normálissá válik vagy legalábbis jelentősen javul. Az alfa receptor blokkolók alkalmazásakor vérnyomáscsökkenésre is számítanunk kell. Az újabb készítmények vérnyomáscsökkentő mellékhatása csekélyebb, azonban így is idős betegek esetében óvatos adagolásra van szükség. Van olyan gyógyszer is, amely a prosztata nagyságának jelentős csökkenését idézi elő. Ez a gyógyszer mintegy fél év alatt fejti ki hatását. Alkalmazása nem életkorhoz kötött, viszont használata csak akkor indokolt, ha a prosztata nagysága legalább a normális kétszerese - azaz 40 gramm - vagy annál több. Mellékhatása, hogy az esetek néhány százalékában szexuális zavarokat okoz.

A prosztata megnagyobbodás gyógyszeres kezelésére számos hatékony készítmény áll rendelkezésre.

Ha a gyógyszeres kezelés ellenére a beteg állapota tovább romlik, műtéti beavatkozás javasolt. Előfordul, hogy a beteg már olyan súlyos panaszokkal fordul orvoshoz, hogy a gyógyszerektől már nem várható eredmény. Ha a vizelet elakad, a műtéti beavatkozás egyértelműen szükséges.

Indokolt esetben azért szükséges a megnagyobbodott szövet eltávolítása, hogy a vizelet normálisan folyhassék ki a hólyagból a hímvesszőn keresztül a külvilágba. Ha a vizelési akadály továbbra is fennállna, károsodna a hólyagfal, sőt a vese is. A megnagyobbodott prosztata teljesen elzárhatja a vizelet útját, nem kis fájdalmat okozva. Sikeres esetben a műtét következtében erőteljes lesz a vizeletsugár, teljesen szabályozni tudja majd a vizeletürítést, aminek már talán évek óta nem volt a birtokában. Hamarosan képes lesz vizeletét normálisan, csöpögés nélkül üríteni és éjszaka legfeljebb egyszer kell majd felkelnie vizelés céljából.

Többnyire a hímvesszőben húzódó húgycsövön keresztül végzik a műtétet. Az urológus ceruzavastagságú eszközt vezet fel a húgycsövön át, ezzel metszi ki a megnagyobbodott prosztatát. Az eszköz végén dróthurok van, éles széle alkalmas a szövetek átvágására. Miniatűr tükör és lámpa van az eszközben, ennek segítségével lát elég élesen a sebész ahhoz, hogy a húgycső belseje felől szeletelje ki a prosztatát, ezzel a húgycső kellően tággá válik. A műtét után a húgycsőben 1-2 napig katétert hagynak a vizelet hólyagból történő elvezetésére. Néhány napon keresztül fennállhat némi vérvesztés. A katéter eltávolítása egyszerű, fájdalmatlan művelet. A vizelés eleinte éget és a vizeletsugár gyenge, hamarosan megerősödik és irányíthatóvá válik.

A prosztata betegségeit - szemben számos más betegséggel - életmód-változtatással nem tudjuk kezelni.

Néhány hasznos tanács, ami segít a panaszok csökkentésében:

• Csökkentse vagy állítsa le szeszfogyasztását, különösen este ne igyon alkoholt.
• Lefekvés előtt legalább három órán keresztül ne fogyasszon folyadékot.
• Ha éjjel vizelési ingerre ébred, azonnal keljen fel.

Menjen vécére, amikor vizelési ingert érez (ne halogassa a vizelést), és a vizelés befejeztével várjon kissé, hogy biztos lehessen a hólyag teljes kiürülésében.

Ez az összefoglaló csak általános megállapításokat tartalmaz, előfordulhat, hogy nem érvényes mindenkire. Bővebb információért forduljon bizalommal családorvosához!