Kategória: Táplálkozási betegségek

Betűméret:  


Rövid leírás

A pellagra egyfajta B-vitamin-hiány, konkrétan a niacin (B3-vitamin) hiánya okozza. Maga a probléma a kizárólag kukoricára épülő, egyoldalú táplálkozáshoz és étrendhez köthető. Mert bár a kukoricában van niacin, az nem szívódik fel belőle az emberi szervezetbe. Amikor viszont a kukoricát a tartósítás miatt savas lébe áztatják, a niacin, mint vízben oldható anyag, oldatba kerül, és így már felhasználhatóvá válik.

  
 

A pellagrát régen a kukoricához kötötték

 

Emiatt ez a betegség régebben is csak azon területeken fordult elő, ahol a kukoricát és kukoricalisztet külön kezelés nélkül, kizárólagos táplálékként - például éhínséggel sújtott területeken - fogyasztották.

Előfordulás

Ez a betegség jószerivel már megszűnt. Tüneteit először 1700-as évek elején írták le, a probléma előfordulása pedig a későbbi évszázadokban is gyakori volt minden olyan területen, ahol az egyik fő és szinte kizárólagos táplálékot a kukorica jelentette. A hiánybetegség manapság már leginkább csak Indiát és a dél-afrikai országokat sújtja.

Európában és a tengerentúlon ilyen betegség gyakorlatilag már egyáltalán nem létezik, méghozzá azért, mert a táplálkozási szokások teljesen átalakultak, és szó szerint kizárt, hogy valaki ne jusson elég niacinhoz. Ha kronológiailag nézzük, akkor elmondhatjuk, a probléma a mi térségünkben a 18. században jelentkezett utoljára és, és bár a Pallas Lexikon még a 20. század elején is emlegeti ezt a betegséget, akkor már nem volt jelen Európában ez a hiányállapot.

Okok

A betegség konkrét oka a niacin, azaz a B3-vitamin hiánya. Ez a vitamin vízoldékony, így a vizelettel távozik, emiatt pedig napi szinten pótolni kell. Emiatt van az, hogy aki kizárólag feldolgozatlan kukoricára épülő táplálékot fogyaszt, nem jut folyamatosan niacin utánpótláshoz.

A kiváltó ok felfedezésében segített az is, hogy a Mexikóban a pellagra nem volt jellemző, pedig a kukoricát széles körben fogyasztották az országban. Viszont Mexikóban a szemeket a szokásostól eltérő módon dolgozták fel, lime-os vízzel finomították, így a niacin már elérhetővé, "biológiailag hozzáférhetővé" vált az emésztés számára.

Tünetek

Speciális tünetegyüttesről van szó, ugyanis e hiányállapot miatt a bőr fényérzékeny lesz és pirosassá, durvává, burjánzóvá és sérülékennyé válik, sötétebb foltok jelennek meg rajta. Emellett pedig a nyálkahártya és a bélnyálkahártya is érintett lehet, leválhat, ez utóbbi leválása pedig hasmenést okozhat. Ezenkívül ez a hiánybetegség idegrendszeri tünetekkel is járhat. Az orvosoknak egyébként úgy tanítják ezt a ma már inkább történeti érdekességnek számító betegséget, hogy tüneteit három d-betűs szóval le lehet írni: ez a diarrhea (nyálkahártyatünet), a demencia (idegrendszeri tünet) és a dermatitis (a bőr gyulladékonysága, napfényre való érzékenysége).

Diagnózis

E betegség diagnózisa a tünetek alapján és a táplálkozás ismeretében történhet.

Kezelés

Régen, amikor e betegség még előfordult, eleve nem tudták, mi az oka. Emiatt kezelését még az 1900-as évek elején sem tudták másképp megoldani, mint úgy, hogy azt javasolták, a beteget vigyék el lakóhelyéről, és adjanak neki "erősítő szereket". Mivel a lakhelyről való kimozdulás nagy eséllyel étrendváltozással járt, a probléma magától is rendeződhetett. Később, amikor már tudták a betegség kiváltó okát, a probléma kezelése megfelelő étrenddel, nem kizárólag kukoricára épülő vegyes táplálkozással megoldhatóvá vált.

Megelőzés

A betegség gyakorlatilag csak akkor alakulhat ki, ha valaki kizárólag feldolgozatlan kukoricára épülő étrenden él. Emiatt vegyes táplálkozás esetén egészen biztosan nem kell számolni a probléma megjelenésével. Niacinból egyébként a javasolt napi beviteli mennyiség 16 milligramm férfiak, míg 14 milligramm nők esetében.

A cikk elkészítéséhez nyújtott segítséget köszönjük dr. Kádár János belgyógyász és immunológus szakorvosnak.

Szövődmények

Ugyan nem a pellagra szövődménye, de e betegséghez gyakran fehérje alultápláltság is társul. Ennek oka, hogy a kukoricában nagyon kevés triptofán van, ami egy esszenciális aminosav, így hiánya végzetes lehet. Emiatt a pellagra régen azért is végződhetett halállal, mert a kizárólag feldolgozatlan kukoricából álló étrendből a niacin mellett a triptofán is hiányzott, emiatt pedig sérült a fehérjefelvétel, és így fehérje alultápláltság alakult ki. Ha pedig a pellagra halálhoz vezetett, akkor ahhoz ez az aminosavhiány is hozzájárult.

Szerző: Szabó Emese
Lektor: dr. Kádár János belgyógyász-immunológus




Szponzorált hirdetések