Nikotinfüggőség

nyomtatható változat

Kategória:

Betűméret:  


Rövid leírás

(másnéven: nikotinizmus)
A dohánynövényben található alkaloida, a nikotin a függőség alapvető komponense, amely a cigaretta, illetve más dohányáru egészségkárosító adagban történő használatát eredményezi. A leszokás kezdeti szakaszában a szenvedélybetegségekre jellemző elvonási tünetek kísérik, ezért lép ki a nikotinfüggőség a "rossz szokás" kategóriából.

Előfordulás

A WHO adatai szerint megközelítőleg a föld népességének egyharmada dohányzik. A fejlődő országokban ez a férfiak 48%-át és a nők 7%-át érinti, míg a fejlett ipari társadalmakban a férfiak 42%-a és a nők 24%-a dohányos. A nikotinfüggőség évente 4 millió halálesetért tehető felelőssé, de a számok erőteljes növekedése szerint 2030-ra a dohányzás lesz a halálozás és a rokkantság vezető kiváltó oka: a halálozás a kutatók jóslatai szerint évi 10 millióra fog nőni.

A dohányzás kérdése ma 250 millió gyermeket és serdülőt érint, akiknek egyharmada a fejlődő országok szülötte. Magyarországi adatok szerint a 13-16 éves fiatalok 70%-a próbálta ki a cigarettát, egyharmaduk rendszeresen dohányzik.

Okok

A nikotinfüggőség kialakulásának okait elsősorban a nikotin testi és pszichés hatásaiban kell keresnünk. Kis mennyiségben a nikotin élénkséget, izgatottságot, a figyelem fokozódását és koncentrációnövekedést okoz, emellett az étvágyat is csökkenti. A nikotinfüggőség kialakulásának lehetséges okait kutató elméletek is a nikotin molekulának az agyban kifejtett élénkítő hatását állítják előtérbe.

A nikotin a tüdő erein keresztül a vérbe szívódik fel, ahonnan eljut a test bármely régiójába, így akadálytalanul jut át a vér-agy gáton is. A cigaretta annyiban különbözik a rágott dohánytól, hogy a füst beszívását követően a nikotin másodperceken belül jut el az agyba, így a dohányos érzékenyen szabályozhatja a szervezete által kívánt dózist. Az agyban azokhoz a receptorokhoz kötődik, amelyek eredetileg az acetil-kolin - egy idegi hírvivő - számára készültek. A nikotin az acetil-kolinhoz hasonlóan jeltovábbításra készteti az idegsejtet, amely élénkítő hatást gyakorol az idegrendszerre. A nikotin acetil-kolin receptorhoz való kötődése több szempontból is hátrányos: egyrészt a nikotin molekula csak két óra múltán bomlik el, addig az idegsejten marad kötött állapotban, amely ezért nem képes regenerálódni. Másrészt az élénkséget az egyensúlyi helyzetnél nyomottabb állapot követi, amely ismételt rágyújtásra készteti a beteget.

Ezzel párhuzamosan a nikotinmolekula a középagyban található dopamin receptorokhoz is kötődik, amelynek hatására dopamin szabadul fel. Ez a vegyület felelős a kellemes közérzetért és a jutalmazó hatásért, és ennek köszönhető a dohányos "magatartás" kialakulása (a kokain- és heroin-függőséghez hasonlóan). Rendszeres dohányosok központi idegrendszerében kimutatták, hogy a nikotinra érzékeny receptorok száma igen nagymértékben megnő, amely tovább erősíti a dohányzás-centrikus életvitelt.

A legújabb kutatások célja ezért egy olyan helyettesítő molekula megalkotása, amely a nikotint megelőzve kötődik a receptor megfelelő - alpha4 - alegységéhez, kioltva ezáltal a nikotinnal kapcsolt jutalomérzést, a kialakult érzékenységet és toleranciát.

Tünetek

A nikotinfüggőség tünetei általában széles körben ismertek. A dohányos megpróbálja folyamatosan fenntartani nikotinszintjét, amely azt eredményezi, hogy egyik cigarettáról a másikra gyújt rá. A láncdohányzás a folyamatos jutalmazó magatartásnak köszönhető, amely nyugtatóan hat a dohányosra, és amelynek alapja a dopamin felszabadulása. Ezzel párhuzamosan azonban a nikotinnal szembeni tolerancia is kialakul. Ennek a folyamatnak a során a nikotint kötő receptorok érzékenysége csökken a molekula iránt, és egyre nagyobb nikotinmennyiségre lesz szükség ugyanakkora hatás kiváltásához. Az érzékenység kialakulása abban nyilvánul meg, hogy a nikotinfüggő már nem érzi jól magát napi cigarettaadagja nélkül.

A dohányzás nagyon erős testi és lelki függőséget okoz, és az elvonási tünetek az utolsó cigaretta, pipa vagy szivar elszívása után 30-120 perccel jelentkeznek.

Megvonáskor a dohányos kínzó vágyat érez a dohányzás után, ez rövid idő alatt feszültséghez, türelmetlenséghez, ingerlékenységhez vezet. A tüneteket fejfájás, rosszullét, gondolkodási és koncentrációs zavarok, alvászavarok és az étvágy növekedése súlyosbítja. Az elvonási tünetek pár nap alatt elérik a kritikus szintet de hetekig, hónapokig fennállnak.

  
 

A dohányzás kérdése ma 250 millió gyermeket és serdülőt érint.

 

Diagnózis

A nikotinfüggőség diagnózisát az elmúlt években egyre többször állították fel a pszichiáterek. Statisztikáik szerint a nikotinfüggőség a leggyakoribb szenvedélybetegség, a diagnózis előfordulása az elmúlt években 50-84% között váltakozott. Az egyéb pszichiátriai betegségekkel való együttes előfordulása - fontos megemlíteni a hangulatzavarokat, a pszichózisokat, a szerfüggőséget, az evési zavarokat és a poszttraumás stressz szindrómát - még inkább előtérbe állította a nikotinfüggőséget.

A WHO ajánlása szerint a nikotinfüggőség diagnózisa állapítható meg, ha az alábbi kritériumok közül legalább három teljesül.
  • A dohányzás utáni erős vágy illetve sóvárgás.
  • A dohányzás alacsony szinten tartásának nehézsége.
  • Elvonási tünetek - pl. irritáltság, sóvárgás, koncentrálási zavarok és éhség - megjelenése a dohányzás felfüggesztése után.
  • Tolerancia kialakulása és ennek függvényében emelkedő nikotinadag igénye.
  • A társasági tevékenységek és a kötelességek hanyagolása a dohányzás érdekében.
  • A dohányzás folytatása annak ellenére, hogy a személy tisztában van az egészségre gyakorolt káros hatásokkal.

Kórlefolyás

A nikotinfüggőség negatív hatásait erősíti, hogy a nikotinon kívül számos anyag - szénmonoxid, a kátrány - található a cigarettában, amelyek igen károsan hatnak az egészségre. A függőség leggyakoribb kísérő tünete a krónikus hörghurut, amelynek kialakulásában egyértelmű szerepet játszik a dohányzás. A betegségre a tüdő légútjainak idült gyulladása és a légzés akadályozottsága jellemző. A krónikus hörghurut állandó köhögéssel és gyakori - kifejezetten a reggeli órákban jelentkező - köpetürítéssel jár, előrehaladottabb stádiumban fokozódó légszomj és fáradékonyság jellemzi. Szövődményei között említést érdemel a rendszeres légúti fertőzés, a tüdőgyulladás, a tüdőtágulat és az ahhoz köthető szívbetegség.

A nikotinfüggőség és a légúti daganatos megbetegedések közötti erős összefüggést bizonyítja, hogy a tüdőrákos betegek 80%-a aktív, vagy volt dohányos. A dohányzás az alsó légúti lokalizáción túl a szájüreg, a gége, a nyelőcső és a végbél daganatos elváltozásainak kialakulásában is jelentős szerepet játszik, növeli a méhnyakrák, a hólyagrák és a hasnyálmirigy-rák kockázatát.

A nikotin vérnyomásemelő hatással rendelkezik, ezért a nikotinfüggőség jelentős szerepet játszik a magasvérnyomás-betegség, a szívinfarktus és a stroke kialakulásában. A szív koszorúereit érintő megbetegedések legfontosabb, kiiktatható rizikófaktora a dohányzás. A nikotinfüggőknek 2-3-szor nagyobb az esélye arra, hogy szív-érrendszeri megbetegedésük szívinfarktushoz vezessen, a 45 év alatti férfiak körében bekövetkezett szívinfarktus 80%-áért pedig szinte kizárólag a dohányzás tehető felelőssé. Az agyi erek elzáródása - stroke - dohányosok esetében sokkal gyakrabban fordul elő.

A dohányzás negatívan befolyásolja a fogamzóképességet és a potenciát. A várandós nők nikotinfüggősége a magzat alacsony születési súlyát eredményezi és koraszüléshez vezethet.

Kezelés

A nikotinfüggőség kezelését nehezíti, hogy a dohányosban a testi dependencia mellett erős pszichés függés alakult ki. A rágyújtás "szertartása" étkezés után, egy kávé mellett, társaságban vagy fiatalok esetében szórakozóhelyen a dohányos életének - nem ritkán társadalmi életének - része lesz, és ezekben a helyzetekben következhet be leggyakrabban a megingás.

Meglepő, de azon nikotinfüggők, akik egyik napról a másikra teszik le a cigarettát, és többé nem gyújtanak rá, többségben vannak azokkal szemben, akik segítséget kérnek a leszokáshoz. Az elhatározást jelentősen segítheti a félelem a megbetegedéstől, egy közeli hozzátartozó vagy barát dohányzással összefüggésbe hozható halála, illetve nők esetében a teherbeesés, férfiaknál a baba megjelenése a családban. Mégis, sok nikotinfüggőnek van szüksége aktív segítségre ahhoz, hogy szenvedélyétől megszabaduljon.

A nikotin szintjének fokozatos csökkentésében nyújt gyógyszeres segítséget a nikotinpótlás, amelynek számtalan formája létezik.
  • A tapasz a bőrön keresztül juttatja a szervezetbe a kívánt mennyiségű nikotint. Alapvetően két formája létezik: az egyiket a nappali órákban kell fennhagyni, míg a másik forma 24 órás nikotinadagolást biztosít, megelőzve a reggeli cigaretta utáni sóvárgást.
  • A rágógumi előnye, hogy a kívánt nikotin mennyisége szabályozható. Fontos, hogy a beteg megtanulja, hogyan kell rágni a gumit: a kezdeti rágcsálás után az orca és a fogak között kell "parkolni", hogy a nikotin a száj nyálkahártyáján keresztül szívódhasson fel.
  • A nikotinos cukorkát, az édességhez hasonlóan, lassan kell szopogatni.
  • Az inhalátor egy cigaretta alakú műanyag berendezés, amelyhez nikotinnal töltött patron csatlakozik. A szájrész megszívása nikotint szabadít fel; ez különösen előnyös azoknak a betegeknek, akik hiányolják a dohányzás mozdulatait.
  • A nikotinos orrspray a leszoktatás legerősebb eszköze. A tartályból a nikotinoldat közvetlenül az orr nyálkahártyájára kerül, ahonnan nagyon gyorsan szívódik fel. Ez a módszer lehetőséget ad olyan erős dohányosok leszoktatására is, akiknél az előző módszerek egyike sem vált be.
A nikotinfüggőség kezelésénél egyre gyakrabban veszik igénybe az akupunktúrát. A terápia során tűket helyeznek a beteg testtájainak különböző pontjaira, amelyek körülbelül fél óra múltán távolítanak el, két tű kivételével, amelyek a fülben maradnak.

Az utóbbi időben láttak napvilágot azoknak a kísérleteknek az eddigi eredményei, amelyek a nikotinfüggőség elleni vakcina létrehozásával kísérleteznek. Az alapgondolat a fehérjéhez kötött nikotin bejuttatása a szervezetbe, amely felismerve az idegen anyagot, specifikus ellenanyagot kezd termelni. A későbbiekben bejutó nikotint az ellenanyag megköti, és az így kialakult komplex - mérete miatt - már nem tud átjutni a vér-agy gáton, így a nikotin idegrendszeri hatása elmarad.

Gyógyulási esélyek

Magyarországi adatok szerint hazánkban csaknem 1 millió ember él, akik végleg leszoktak a dohányzásról. Sajnos a nikotinfüggők csak 80%-a próbálkozik komolyan azzal, hogy letegye a cigarettát, és csak 15-20%-uk ér el teljes sikert. Jó tudni viszont, hogy ha a dohányos 35 éves kora előtt szokik le végleg, szervezete mégis képes olyan regenerációra, hogy életkilátásaik ne különbözzenek azokétól, akik soha nem dohányoztak.

A gyógyulási esélyeket viszont nagymértékben csökkenti a társadalom elfogadó, nem ritkán bátorító magatartása. A leszokni vágyók akaratát gyengítheti a passzív dohányzás, amely nemcsak rájuk, hanem nem dohányzók egészségére is negatív hatást gyakorol. Fontos megemlíteni azt az Európában eddig egyedülálló kezdeményezést, amely Írországban született: a szigetországban törvény írja elő a dohányzás tilalmát minden nyilvános helyen, beleértve a nagy hagyományokkal rendelkező ír kocsmákat is.

Szerző: Dr. Szemerédy Viktória
Lektor: Dr. Gabulya Zoltán




Szponzorált hirdetések