Kategória: Tumoros megbetegedések

Betűméret:  


Rövid leírás

A méhtestrák a méh nyálkahártyájából kiinduló, 95 százalékos eséllyel hámeredetű daganat, ami belülről kifele terjed (az esetek 5 százalékában a daganat szarkóma eredetű is lehet). Miután a daganat elkezd növekedni, először eléri az izomfalat, majd az izmon, a méhtesten is túlterjedve a hasüregbe is szabadon szét tud kúszni.

Előfordulás és okok

A méhtestrák az összes női daganat hozzávetőlegesen 5 százalékát teszi ki. Ez a betegség a méhnyakrákkal ellentétben inkább az idősebb, 60 év fölötti hölgyeket érinti. Fiatalabbaknál, főleg 30 éven alattiaknál csak elvétve, nagyon ritkán fordul elő ez a ráktípus.

A méhtestráknak több ismert kockázati faktora is van, ilyen például a magas vérnyomás és a cukorbetegség, de ilyen az is, amikor valaki kórosan elhízott. Szintén növeli a kockázatot, ha valamely hölgy anamnézisében volt már petefészek- vagy emlőrák (ennek oka, hogy endometrium daganat, tehát méhtestrák gyakrabban fordul elő akkor, ha az előbbi betegségekkel a páciens korábban már érintett volt). Ugyancsak emeli a rizikót, ha a hölgyeknél progeszteronkezelés nélkül végeztek ösztrogénkezelést. Ismert az is, hogy e betegségnél a hajlam jellemzően nem öröklődik, azaz nem figyelhető meg családon belüli halmozódás.

A hajlamosító tényezőkön túlmenően a méhtestrák konkrét kiváltó oka - szemben a méhnyakrákkal, ahol a HPV-fertőzés szerepet játszhat a daganat kialakulásában - nem nevezhető meg.

Tünetek

E betegségre akkor kell gyanakodni, ha a menopauzát követően a hölgyeknél ismételten vérzés jelentkezik, vagy ha a menopauza végén, amikor a menstruáció már amúgy sem rendszeres, más jellegű, azaz elhúzódó, a szokásostól eltérő, friss piros vérrel járó lesz a menstruáció. Ez a típusú daganat kezdetben nem feltétlenül okoz fájdalmat, de ettől még komolyan kell venni a tüneteket. Az ugyanis, ha a szimptómákat már fájdalom is kíséri, már jellemzően előrehaladottabb állapotot jelez. Fontos, hogy az első tünetnél orvoshoz forduljon az érintett, csak így lehetséges az, hogy a betegséget korai stádiumban kezeljék, ami teljes gyógyulást jelenthet.

Diagnózis

A diagnózis felállítása általában nőgyógyászati vizsgálat alkalmával történik, de hasi ultrahang, hasi képalkotó vizsgálatok is segítheti felállítását. A nőgyógyászati vizsgálat során kaparékot is tudnak venni a méhnyálkahártyából, azt pedig el tudják küldeni szövettani vizsgálatra.
  
 

A méhtestrák diagnózisát a nőgyógyász állítja fel

 

Kezelés

Ha a beteg operálható, tehát még csak a méhe érintett, akkor a kezelés a műtéttel egyenlő. Ennek során eltávolítják a méhet, és azzal együtt általában a petefészket is. Ha a daganat már túlterjedt a méhen, ahhoz a megoldás kemoterápia és sugárkezelés lehet. A sugárkezelésnek ez esetben külső és belső formái is vannak.

Gyógyulási esélyek

Korai stádiumban nagyon magas a gyógyulási esély, szinte mindenki felépül. Másrészt mivel a betegség nagyrészt idősebb nőket érint, a méh hiánya pedig ezt a korosztály nem érinti komolyabban, a műtétet követően az életminőség romlására sem kell számítani. Ha már a daganat a méhfalat átlépte, és beterjedt a hasüregbe, már rosszabb az esélyek, de hosszú távú, tíz évnél hosszabb túlélésre még ilyenkor is esély van.

Megelőzés

Mivel a betegség megjelenése gyakorlatilag teljesen véletlenszerű, a megelőzés érdekében túl sokat tenni nem lehet. Arra persze érdemes figyelni, hogy a hölgyek kerüljék a kockázatnövelő tényezőket, így például a túlsúlyt. Ugyancsak fontos, hogy a hölgyek menopauza után is rendszeresen, évente egyszer járjanak nőgyógyászati vizsgálatra. Az évenkénti, teljes nőgyógyászati (beleértve az ultrahangot is) és onkológiai szűrést szintén hasznos idősebb korban. Persze a betegség kialakulását ez nem előzi meg, viszont segíti a korai felismerést, a kezelés mihamarabbi megkezdését.

Szövődmények

Mint minden daganatnál, a méhtestráknál is az áttétképződés lehet a szövődmény. Ezzel már az 1-es stádiumú daganatnál is számolni kell, még akkor is, ha a betegség ilyenkor még csak a méhre korlátozódik, tehát nem lépte át a méhfalat, maximum az izom feléig terjedt. Ilyenkor a probléma az, hogy a daganat már ebben a stádiumban is 45 százalékos eséllyel érint a nyirokcsomókat. Emiatt van szükség arra, hogy a műtét során a nyirokcsomókból is mintát vegyenek, ha pedig azok is érintettek, akkor el is távolítsák azokat.


A cikk elkészítéséhez nyújtott segítséget köszönjük dr. Telekes András onkológus szakorvosnak, a Bajcsy-Zsilinszky Kórház osztályvezető főorvosának.

Szerző: Szabó Emese
Lektor: Dr. Telekes András onkológus szakorvos




Szponzorált hirdetések