Kategória:

Betűméret:  


Rövid leírás

(másnéven: Hansen-betegség)
A lepra a bibliai idők óta ismert fertőző betegség. Súlyosan torzító bőrgyulladás, perifériás idegkárosodások és progresszív testi és szellemi leépülés jellemzi.

Előfordulás

Elsősorban a fejlődő országokban, a trópusi vidékeken fordul elő, mint nyomorbetegség, de az Egyesült Államokban is mintegy 100 új esetet regisztrálnak évente. A világon jelenleg mintegy 10-12 millió leprás beteg él, döntő többségükben a trópusi országokban, különösen Afrikában és Dél-Amerikában. A betegeket a társadalomtól többnyire elkülönítik. Ennek részben járványügyi okai vannak, másfelől a társadalom mindenhol megköveteli az elkülönítésüket. Hazánkban legfeljebb véletlenszerűen behurcolt esetekkel lehet számolni.

Okok

A betegség kórokozója a Mycobacterium leprae nevű saválló baktérium szövetkultúrában nem tenyészthető. A leprát sokáig csak emberben előforduló betegségnek tartották, de újabban Afrikában csimpánzokban, az Egyesült Államokban pedig a kilencöves tatuban figyelték meg. A betegség nehezen fertőz, jellemzően szoros és tartós érintkezés útján terjed zsúfolt, rossz higiénés körülmények között élő közösségekben. Terjedéséhez az igen hosszú lappangási idő - 3-5 év - is hozzájárul. A betegség vélhetően már ez idő alatt is fertőzhet. A gyermekek érzékenyebbek a fertőzésre.

Tünetek

A leprának két alapformája küldöníthető el, a (1) lepromatózus, és (2) a tuberkuloid forma, a kétféle klinikai megjelenés között azonban átmeneti esetek is előfordulnak.

A lepromatózus forma számít a rosszindulatúbb betegségnek, kiterjedtebb szöveti károsodásokat okoz, könnyebben terjed.

A leggyakoribb tünetek a következők:
  • A bőrben gümőkórhoz hasonló csomók keletkezése. A pigmenthiányos bőrfelületek érintésre, hőre vagy fájdalomra nem érzékenyek. A bőr károsodásai hónapok alatt sem gyógyulnak be.

  • A környéki idegek károsodása, amely érzéskiesésekben és izomgyengeségben nyilvánul meg. Az érzéskiesés legjellemzőbb formája a végtagokban megjelenő állandó zsibbadás. Az izommozgásokat koordináló mélyérzések kiesése miatt gyakoriak az ujjak, kezek, lábak, lábujjak elveszítése. Ehhez járul a környéki idegrendszer izomtápláló hatásának kiesése is.

  • A baktérium megtámadja az orrcsontokat, amelynek következtében az orrszövet eltűnik. A betegség terjedésében fontos szerepet játszik az, hogy az orrváladék igen sok leprabaktériumot tartalmaz.

  • A szemben az üvegtest gyulladása - kezeletlen esetben vaksággal jár - és a szemhéjak bénulása jön létre.


  
 

Súlyosan torzító bőrgyulladás, perifériás idegkárosodások és progresszív testi és szellemi leépülés jellemzi.

 

Diagnózis

  1. A fertőzöttség lepromin-próbával állapítható meg. A diagnosztikus anyag reagensét a lepromás beteg bőrelváltozásaiból nyert, hőkezelt baktériumokból állítják elő. Az érzékeny egyénben a bevitelt követően 48 órával túlérzékenységi reakció figyelhető meg.

  2. A szövettani vizsgálat jellemző, gümőkórszerű képet mutat.

Kórlefolyás

A lepra krónikus betegség. A beteg akár 20 évig is élhet. Életkilátásait a szervezet általános legyengülése, a sebek elfertőződése és a higiénés körülmények szabják meg.

Kezelés

A lepra kezelésére 1982-ig a dapsont alkalmazták monoterápiaként, de miután megfigyeltek rezisztens baktériumokat, ma már kombinált kezelést, dapsont és rifampicint írnak elő. A leggyakrabban használt antimikróbás gyógyszerek:

  • dapson

  • rifampicin

  • clofazimine

  • etionamid

Kiegészítő kezelésként szalicilátok, szteroid gyulladásgátlók jöhetnek szóba. A kialakult deformitásokat sebészileg kell eltávolítani, a vakság megelőzésére rifampicint alkalmaznak szemcsepp formájában.

A lepra terjedése legnagyobb részt annak tudható be, hogy ezek a gyógyszerek éppen a világ kritikus pontjaira nem jutnak el.

Gyógyulási esélyek

A kórokozó kiirtása rendszerint nem jelent problémát. Annál fontosabb a torzító hegek, csonkolások megelőzése érdekében a gyors felismerés és hatékony gyógyszeres kezelés. Ezek teljesülése esetén a lepra ma már szelíd betegségnek tekinthető - de egyelőre csak a fejlettebb országokban. A gyógyult beteg teljes értékű emberi életet élhet.

Megelőzés

A lepra ellen nem létezik vakcina, de megfigyelték, hogy a BCG oltás a leprával szemben is védelmet nyújt; ez közös antigén-eredetre utal.

Az általános hiedelemmel szemben a leprás beteg, különösen a korán kezelt esetek, nem veszélyesek a környezetükre. Ezért ma már a leprás betegeket gondozók sincsenek komoly veszélyben. Természetesen a fertőző betegekkel kapcsolatos higiénés szabályok betartása alapvető követelmény. Ha valaki mégis hosszú időt kénytelen fertőzöttek között rossz higiénés körülmények között eltölteni, antibiotikumokkal védekezhet.

Hasznos tudnivalók

A leprától való össztársadalmi félelem az emberiséggel egyidős. Olykor szárnyra kapnak olyan hírek, hogy déli gyümölcsökkel, élelmiszerekkel, egyéb árukkal az országba kórokozó érkezett és az megbetegedést okozott. Ezek a félelmek teljesen indokolatlanok, mert a betegség csak tartós és szoros testi kontaktus útján képes fertőzni. Trópusi országokban észlelt csomós bőrbetegségek, érzéskiesések esetén a lepra lehetőségére gondolni kell, és mielőbbi orvosi vizsgálattal kell a betegséget kizárni.

Szerző: Dr. Elek Csaba, Dr. Szemerédy Viktória
Lektor: Dr. Mészner Zsófia




Szponzorált hirdetések