Laktóz-intolerancia

nyomtatható változat

Kategória: Anyagcsere-betegségek

Betűméret:  


Rövid leírás

(másnéven: Tejcukor-érzékenység)
A laktóz a tejben található, két gyűrűből (galaktóz és glükóz) álló cukor (diszacharid, "tejcukor"). Felszívódás közben, a vékonybelek hámjában található laktáz enzim szőlőcukorra és galaktózra bontja. A laktáz enzim, egyes népcsoportoknál, egyéneknél idővel veszít az aktivitásából, és tej fogyasztása esetén a tejcukor a bélcsatornában marad. Mivel erős ozmotikus (vizet vonzó) sajátossággal bír, a béltartalom a vérből szívott folyadékkal felhígul és hirtelen, erős hasi görcsökkel, szelekkel járó vizes hasmenés alakul ki. A laktáz enzim aktivitása már kétéves korban csökkenni kezd, a betegség viszont hatéves kor alatt ritkán mutatkozik meg.
  
 

A laktóz a tejben található, két gyűrűből álló cukor

 

Előfordulás

A betegség - pontosabban az elsődleges forma - gyakorisága jelentős összefüggést mutat az adott népesség eredetével és lakóhelyével. Az Egyesült Államokban a laktáz hiány a fehér lakosság 22 százalékát érinti. Észak-Európában a felnőttkori intolerancia a populáció 15 százalékát, Közép-Európában a lakosság 30 százalékát, a mediterrán országokban pedig akár 70 százalékát is sújthatja. Csaknem valamennyi (90%) ázsiai és afrikai érintett. Általánosságban elmondható például, hogy a kaukázusi eredetű népek körében több személynél mutatható ki a laktóz-intolerancia. Bár Magyarországon még nem készült reprezentatív felmérés, a tapasztalatok és a népesség nagyarányú ázsiai eredete alapján feltételezhető, hogy legalább 30-40 százalék érintett felnőtt korban.

Gyermekkorban ennek 60%-át lehet laboratóriumi úton kimutatni.

Okok

Oka szerint az alábbi formákat különböztetjük meg:

  1. Az elsődleges (újszülöttkori) deficiencia életre szóló rendellenesség. Az autószómális recesszív módon öröklődő veleszületett forma ritka, jóval gyakoribb az elsődleges késői forma, melye a laktáz aktivitásának fokozatos elmúlása. Ez a folyamat 2 éves korban kezdődik és legkorábban 6 éves korban okoz panaszokat. Gyakori a felnőttkori megjelenés.
    Az elsődleges formák genetikája rendkívül sajátos. Létezik már újszülöttkorban megmutatkozó teljes laktázhiány, mely - mint minden enzimbetegség - autószómális recesszív módon öröklődik. A rendellenesség nagyon ritka.
    A késői elsődleges laktóz-intolerancia viszont természetes jelenség. Hiszen az emlősállatok génjeibe az van beprogramozva, hogy a tejre, így a tejcukorra az emberi életnek csak korai szakaszában van szükségünk. Így az enzim aktivitása idővel meg is szűnik. A tünetek jelentkezésének időpontja nagyon változatos, 6-40 éves kor között bármikor megmutatkozhat. Létezik azonban egy olyan autószómális domináns módon öröklődő "génhiba" is, mely felnőtt egyedek számára is lehetővé teszi a tejcukor emésztését. Ezt laktáz perzisztencia génnek nevezzük (MCM6-os gén). Ez a mutáció azonban távolról sem magyarázza meg a laktóz-intolerancia rendkívül változatos klinikai képét. A laktáz perzisztencia gén északi országokban tapasztalt igen magas arányát a napfény hiányával magyarázhatjuk. Az ugyanis elégtelen D-vitamin és kalciumfelvételt eredményezne, ha nem tudnák a tejet megemészteni. Más keleti népek ezt a problémát a tejcukor alkohollá erjesztésével (a kumisz készítésével) oldották meg. A trópusi országokban a laktáz perzisztencia génre, a napsütéses órák nagy száma miatt, nincs szükség. A több millió évvel ezelőtt élt ősemberek színes bőrűek voltak. Északi irányban történő vándorlásukat két genetikai mutáció tette lehetségessé: (1) a bőr kifehéredése, hiszen így jobb hatásfokkal képes a bőr aktív D-vitamint előállítani, (2) és a tejcukor megemésztésének képességét "el kellett sajátítaniuk".

  2. A másodlagos laktózhiány általában a vékonybelek nyálkahártyájának sérülése miatt következik be. Legtöbbször egyéb (pl. fertőzéses) okból eredő gyomor-bélhurut következménye, melynek során a vékonybél nyálkahártyája, így a vékonybél hámsejtjeinek hártyájába ágyazott laktáz is elvész. A tejcukoremésztő képesség általában egy héttel az alapbetegség gyógyulása után tér vissza. A másodlagos laktázhiány természetesen nem genetikai eredetű.

Diagnózis

  1. Fizikális vizsgálattal diffúz hasi érzékenység, puffadás tapasztalható. Gócos fájdalom esetén alapos megfigyelésre van szükség, mert mögötte csak sebészileg gyógyítható betegség is meghúzódhat. A hasfalon hallgatózva a vékonybelek vetületében heves bélmozgások hallhatók.

  2. Laboratóriumi vizsgálatok során a székletből laktóz mutatható ki. A széklet normális esetben teljesen szénhidrátmentes. A széklet vegyhatása savas (pH 5,5 alatt van) a tejsavas erjedés következtében.

  3. Terheléses-megvonásos próbák: A tej táplálékból való kiiktatása a tüneteket gyorsan megszünteti. Ismételt laktóz adásra a tünetek kiújulnak. Ez a próba nem elég a pontos diagnózishoz, hiszen a tünetek mögött tejallergia is meghúzódhat.

  4. Laktóz tolerancia teszt: A beteg testsúly-kilogrammonként 2 g laktózt kap, melyet szükség szerint 50 grammra is növelhetnek. Ezzel párhuzamosan mérjük a vércukrot. Ha a vércukorszint-növekedés kisebb lesz, mint 20 mg/dl, emellett a jellegzetes tünetek is megjelennek, a diagnózist bizonyítottnak lehet tekinteni.

  5. Hidrogénlélegezetési teszt: A fel nem szívódott szénhidrátokból a bélbaktériumok hidrogént állítanak elő, mely megjelenik a vérben, és a légutakon keresztül kilélegezzük. Ha laktóz-terhelés mellett figyelik a kilélegzett levegő hidrogéntartalmát, bebizonyítható a laktóz-felszívódási zavart. A bélflórát károsító antibiotikumok egyidejű adása az eredményt meghamisíthatja.

  6. Szövettani vizsgálat: Vékonybélbe vezetett szonda segítségével szövettani mintát vesz az orvos, melynek mikroszkópos vizsgálata perdöntő lehet. A módszer alkalmas az elsődleges és másodlagos laktóz-intoleranciák és egyéb emésztési zavarok elkülönítésére is.

Tünetek, kórlefolyás

  1. Gyomor-bélrendszeri tünetek: puffadás, hasi fájdalom, erős szelek, melyek a tej elfogyasztását követő egy óra elmúltával jelentkeznek. Napi 12 gramm laktóz (= 2,4 dl tej) elfogyasztása még ritkán okoz lényeges panaszokat. Vissza-visszatérő gyermekkori hasi fájdalmak és irritábilis bélszindróma hasonló panaszokkal járhat.

  2. Egyéb táplálékok kölcsönhatása. A gyomorürülés gyorsasága egyenesen aránylik a tünetek súlyosságával. Míg a zsír gátolja, addig a szénhidrátok, különösen az egyszerű cukrok, serkentik a gyomor ürülését.

  3. Ételallergiák, különösen gabona- vagy fehérjeallergia súlyosbítja a klinikai képében egyébként is nagyon hasonló laktóz-intoleranciát.

  4. Tejfehérje allergia klinikailag sokszor nem különíthető el.

  5. Gyomor-bélhurut - például gyermekkori fertőző bélgyulladás - a már említett másodlagos laktóz-intolerancia kiváltásával súlyosbítja a panaszokat. Bármilyen eredetű hasmenéses betegségben a tej fogyasztása elnyújthatja az alapbetegség lezajlását. Csecsemőkori gyomor-bélhurut esetén laktózmentes diéta könnyít a gyermek állapotán. Az anyatejes táplálás még súlyosabb gyomor-bélhurutok esetén is folytatható, mert nem tartalmaz idegen fehérjét, viszont annál nagyobb arányban ellenanyagokat és fehérvérsejteket, melyek támogatják a baba immunrendszerét.

Időben észrevett és kellő fegyelemmel betartott étrendi szabályok segítségével a beteg életkilátásai tökéletesek lehetnek. Elhanyagolt kisgyermekkori formák esetén az elégtelen felszívódás testi és értelmi visszamaradást, tanulási nehézségeket, viselkedészavarokat is okozhat. Az elhanyagolt betegnél többszörös hiánybetegség, a fertőző betegségekkel szemben fokozott érzékenység, gyenge fizikai és szellemi teljesítőképesség maradhat vissza.

Kezelés, gyógyulási esélyek

  1. Laktáz-kezelés: Csak az újszülöttkorban használható, főként gyomorszondán át való táplálás esetén, amikor a laktáz enzimet és az anyatejet egyszerre adják a gyermek tápcsatornájába. A tej elősegítheti a koraszülött laktáz enzimjének minél előbbi munkába állását, így a normális táplálást. A módszer alkalmazása körül még sok vita folyik.

  2. Laktóz-intolerancia esetén a laktóz aktivitás növelhető. Hónapokon keresztül növekvő dózisban adott laktóz mellett a vastagbél tejsavbacilus-flóra kifejlődhet, mely képes a laktózt monoszacharidokra, azaz egyszerű cukrokra bontani.

  3. Diéta: Nem minden tejtermék okoz panaszokat az intoleráns betegeknek. A savanyú tejtermékek, joghurtfélék, különösen az élőflórás tejtermékek tejsavbacilusai a tejcukrot kellő hatékonysággal fermetálják, így nem okoznak tüneteket. Hasonlóan laktózmentesek a hosszú ideig érlelt "száraz" sajtok is.

A laktóz-intolerancia nem gyógyítható betegség, az emberi élet hosszát és minőségét azonban kellő diétás fegyelem és némi tájékozottság esetén nem befolyásolja.

Hasznos tudnivalók

Mivel a tej és tejtermékek a legfontosabb kalcium és D-vitaminforrásaink, laktóz-intolerancia esetén fontos a rendszeres kalciumpótlás és a D-vitaminban gazdag táplálkozás. Fontos tudnunk, hogy az alábbi ételekben olykor jelentősebb mennyiségű laktóz is található lehet:
  • Kenyér és péksütemények
  • Gabonafélék
  • Instant italporok
  • Margarin
  • Salátaöntetek
  • Cukorkák
Magyarországon a Liga margarin nem tartalmaz laktózt, a többinél általában tejszínt használnak állományjavítónak. Mielőtt megvenne egy addig nem fogyasztott élelmiszert, gondosan tanulmányozza az összetevőket. Sajnos, Magyarországon még nem kötelező nagy betűkkel feltüntetni a laktóz-tartalmat, pedig intoleranciája a népesség nagy százalékát érinti.

Számos gyógyszergyári termék készítéséhez is segédanyagként laktózt adnak. Ennek mennyisége általában nem elegendő a panaszok kiváltásához. Súlyosabb cukoranyagcsere-zavarok (galaktózémia) esetén viszont csak a teljes laktómentesség engedhető meg.

Genetikai rendellenesség lévén, mely már a fogamzás pillanatában eldől, a laktóz-intolerancia nem előzhető meg. Fontos, hogy tudjunk a betegség létezéséről, és az első gyanús tüneteknél forduljunk orvoshoz. Ezzel a normális életminőség és az érintett gyermek egészséges, zökkenőmentes fejlődése lehetővé válik.

Szerző: Dr. Elek Csaba
Lektor: Prof. Dr. Riesz Tamás




Szponzorált hirdetések