Kategória:

Betűméret:  


Rövid leírás

A hajas fejbőr több szempontból is különleges bőrfelületnek nevezhető. A szőrrel és mirigyekkel egyik legdúsabban borított testtájunk lévén ezek megbetegedései fokozottan jelentkeznek ebben a régióban.

A manapság leggyakrabban megjelenő tünet a hajas fejbőr korpásodása, ami a problémával küzdőknek sok gondot okoz a ruhán, vállon állandóan megjelenő kisebb-nagyobb hámsejtcsoportok, viszketés, súlyosabb esetben kipirosodással járó gyulladás miatt.

A korpásodás lényegében fejbőrünk fokozott hámlását jelenti, melyet számos tényező kiválthat. Ez az állapot sajnos nagyon gyakori, pontos felmérés nem áll rendelkezésünkre, de becslések szerint a felnőttek kb. 60%-a küszködik a problémával. Megjelenése annyira általános, hogy sokan nem is tartják kórosnak fejbőrük fokozott hámlását.

Tudnunk kell azonban, hogy a korpásodás egy tünet, nem önálló betegség, a hátterében az alkati tényezőkön túl jól meghatározott bőrbetegség is meghúzódhat (pl. pikkelysömör).

A korpásodás általában igen makacs állapot, a tünetek elmulasztása után rendszeresen kiújulhat, ami állandó kezelést és nagy türelmet igényel a betegek részéről.

Előfordulás

A hajas fejbőr korpásodása leggyakrabban seborrhoeás (faggyúmirigyek fokozott működésével járó) bőrtípusnál figyelhető meg. Faggyúmirigyek főként a hajas fejbőrön, az arcon, mellkas és hát felső részén találhatók.

Régebben szinte kizárólag seborrhoeás dermatitis (a fokozott faggyúmirigy tevékenység és fokozott bőrérzékenység miatt kialakuló bőrgyulladás) részjelenségének tartották a korpásodást. A faggyútermelés fokozott újszülöttkorban, ilyenkor is előfordul korpázó hámlás a fejbőrön, de ritkán jelentkezik önmagában. Általában az arcbőr, mellkas is gyulladt, hámlik.

Gyermekkorban az előfordulása viszonylag ritka, később serdülőkorban a hormonális változások serkentik a faggyúmirigyek működését, ezért a serdülőknél, fiatal felnőtteknél látható leggyakrabban seborrhoeás korpásodás. Ez főleg fiúkat érint, mintegy 5 százalékban.

Természetesen az arcon és a mellkason nem törvényszerűen jelennek meg a gyulladásos tünetek, ilyenkor a hajas fejbőr hámlása hívja fel a figyelmet a seborrhoeás bőralkatra.

Előfordul azonban, hogy a korpásodás faggyúmirigy túlműködés nélkül, sőt kimondottan száraz bőrű egyéneken is kialakul. Ezt az ellentmondást úgy oldhatjuk fel, hogy megértjük, a korpa csupán a hajas fejbőr kóros folyamatainak, gyulladásának megnyilvánulása, és bizony a hasonló megjelenést más-más ok hozza létre. Például jellegzetes hámlás alakul ki pikkelysömörben a fejbőrön, melyet egy immunológiai alapon létrejövő bőrgyulladás vált ki.

Okok

A korpásodás és a hámlás ugyanannak a folyamatnak a látható jelei. A bőr felső rétege a hám (epidermis) több sejtrétegből áll. A hámsejtek a legalsó rétegben (startum basale) "születnek", és körülbelül 28 nap alatt vándorolnak a legfelső szarurétegig (stratum corneum). Ez alatt eltűnik belőlük a sejtmag, a sejteket szinte kizárólag szarufehérje (keratin) tölti ki, és lemezesen összepréselődnek. A szaruréteg tetején a sejtek és belőlük képződött lemezek elveszítik az őket szorosan összekapcsoló elemeiket is (desmosomák), így a lemezek elválnak egymástól, normális esetben észrevétlen hámlás formájában leválnak a testfelszínről. Ha ez a sejtvándorlás valamilyen ok miatt felgyorsul, a sejtek alkotóelemei, így az összekötő "kapcsok" sem tűnnek el időben, nagyobb sejtcsoportok válnak le együtt, ezeket mi korpának, szarupikkelynek látjuk.

Számos tényező kiválthatja a bőr gyulladását, irritációját, melyeknek következménye a sejtérés, sejtvándorlás zavara, így korpa megjelenése lehet.

A seborrhoea (faggyúmirigy túlműködés) önmagában is fokozza a bőr gyulladásos hajlamát, ezen kívül kedvez bizonyos mikroorganizmusok elszaporodásának is. Ezek közül legfontosabb a Pityrosporum ovale nevű gomba. E kórokozó kis mennyiségben szinte mindannyiunk fejbőrén élősködik, ugyanez a gomba okozza a nyakon, vállakon, mellkason kialakuló, világosbarna, majd fehér foltok megjelenésével járó pityriasis versicolor nevű betegséget is. Ez a kórkép évszázadok óta ismert, kórokozóját Malassezia furfurnak nevezik, a gomba természetének későbbi megismerése és a tenyésztési technikák fejlődése tette lehetővé a felismerést, hogy a korábban Malassezia furfurnak, Pityrosporum ovalenak és Pityrosporum orbicularenak nevezett kórokozó egy és ugyanazon sarjadzó gomba különféle megjelenési formáinak felelnek meg.

A Pityrosporum ovale kórokozó szerepét egyesek cáfolják, elszaporodva azonban valószínű felelős a bőr irritációjáért.

Érzékeny bőrűeknél például atópiás dermatitisben szenvedő betegeken a túl gyakori, irritáló hatású samponokkal történő hajmosás is kiválthat gyulladást, fenntarthat korpásodást. Nem ritkán alakul ki a samponok, hajfestékek, színezők bizonyos összetevőivel szembeni túlérzékenység, allergia. Ilyenkor a tünetek jelentkezhetnek a használat után azonnal (allergiás kontaktdermatitis) vagy krónikusan hámló ekcéma formájában.

A pikkelysömör sokszor jelentkezik a hajas fejbőrön. Ilyenkor a hámlás nagyobb lemezek, pikkelyek formájában jelenik meg, és jellegzetesen fehér színű (parakeratosis). Előfordul, hogy a bőrtünetek hiányoznak, és az egyetlen betegségre utaló jel a hajas fejbőrön megjelenő hámlás.

A különböző hormonális eltérések, főként a férfi nemi hormon (androgén) túlsúlya általában súlyosbítja a tüneteket, éppúgy a stressz is. Az immunrendszer aktív szerepére utal a seborrhoeás dermatitis, súlyos korpázó hámlás megjelenése HIV-fertőzötteken.

Tünetek

A serdülőkor után megjelenő korpa leggyakoribb oka a faggyúmirigyek túlműködésében kereshető. Ez gyakran együtt jár az arcon, az orr körül, szemöldök körül főleg téli hónapokban kialakuló hámlással, kipirosodással (seborrhoeás dermatitis). Ha a hámlás nagyfokú, szinte hófehér, a fejbőrön vaskos felrakódás keletkezik, akkor elképzelhető, hogy pikkelysömör tünetéről van szó. A korpa minősége ezen kívül nem sokat árul el kiváltó okról, súlyos esetben részletesebb kivizsgálásra lehet szükség.

  
 

Korpásodás tünetei és kezelése

 

Diagnózis

A diagnózis során elsősorban arra kíváncsi az orvos, mi okozza korpásodást.

Ha seborrhoeás dermatitis valószínű, indokolt lehet gombavizsgálat végzése a Pityrosporum ovale kimutatására. Ez egy egyszerű módszer, a bőrre ragasztanak egy hagyományos cellux csíkot, ami eltávolítja a legfelső, leváló hámsejteket. A celluxcsíkot ezután megfestik, mikroszkóppal vizsgálva láthatóvá válik maga a gomba. Néhány gombasejt még nem kóros, nagy mennyiségben azonban valószínű a Pityrosporum kórokozó szerepe.

Amennyiben a korpásodás hajfestés, színezés után jelent meg, vagy egyéb gyanú van allergiás reakcióra, akkor allergiavizsgálatot célszerű végezni. A különféle festék- és adalékanyagok kis mennyiségben egy tesztsorral kerülnek a hát bőrére (epicutan allergia teszt), így igazolható az allergiás bőrreakció és azonosítható az allergén.

A pikkelysömör igazolása elsősorban egyéb tünetei (körömeltérések, hámló, kissé tömött tapintású területek a bőrön, elsősorban a könyök, térd, keresztcsont felett) alapján lehetséges.

Mindezek után könnyű belátni, hogy mielőtt a gyógyszertárban kapható készítményekkel elkezdjük a kezelést, célszerű felkeresni bőrgyógyászt a diagnózis pontos tisztázása és a megfelelő hatékony kezelés kiválasztása okán.

Kezelés

A korpásodás kezelése ritkán vezet teljes gyógyuláshoz, inkább kordában tartja a tüneteket. Mivel a fejbőr kóros folyamatai okozzák a fokozott hámlást, elsősorban ezt kell kezelni. A sokszor vaskos korpa viszont megakadályozza a hatóanyagok eljutását a fejbőrig, először tehát el kell távolítani. Ez különféle szaruoldó (keratolítikus) és hámlasztó anyagot tartalmazó kenőcsökkel lehetséges fejpakolás formájában. Legjobb a fejpakolást este felkenni a fejbőrre, reggel pedig gyógysamponnal lemosni. Ez elég nehézkes, de gyors javulást hozó eljárás.

A hatóanyagok koncentrációját (pl. szalicilsav, karbamid) a kenőcsben bőrgyógyász határozza meg a tünetek súlyossága alapján. Jó hatásúak a kén tartalmú samponok, kenőcsök, melyek a hámsejtek működését is befolyásolják, és gombaellenes, fertőtlenítő hatásuk is van. Hasonlóan jó eredménnyel használhatók a cink-pirition tartalmú szerek. Kapható gombaellenes gyógyszert tartalmazó sampon is. Ezeket kezdetben célszerű naponta használni, majd hetente egy fenntartó alkalmazás javasolt. Tartósan egy készítmény használata nem célszerű, mert elveszíti a hatását, ezért néhány havonta hasznos váltani. A hatóanyagok különféle kombinációkban kaphatók különböző cégek által gyártott, részben receptköteles, részben vény nélkül kapható készítményekben. A megfelelő kezelés kiválasztása bőrgyógyász feladata.

Sajnos a korpa a leghatékonyabb kezelés mellett is makacsul kiújulhat, mivel megjelenése elsősorban a bőr alkatától függ. A kezelés mellett meg kell próbálni elkerülni az irritáló hatásokat, forró vagy hideg vizet, hajfestést, és lehetőség szerint kímélő sampont választani.

Szerző: Dr. Szandányi Réka
Lektor: Dr. Vass Ilona




Szponzorált hirdetések