Koponyaűri vérzések

nyomtatható változat

Kategória:

Betűméret:  


Rövid leírás

Koponyaűri vérzés alatt azt értjük, amikor a koponyában a vér bármilyen oknál fogva elhagyja a vérpályát. Ilyenkor a vér vagy az agyállományba jut, amit a nyomásfokozódás miatt károsíthat, vagy pedig az agyburkuk közé kerül, ahol a nyomás növekedése miatt szintén az agyállományt károsíthatja.

Előfordulás és okok

A koponyaűri vérzésnek sok oka lehet. Ezek közé tartoznak például a fejet, koponyát ért traumák, melyek (a koponyacsont törésével vagy anélkül) úgynevezett traumás agyvérzést okozhatnak. A másik eset, amikor az ér trauma nélkül reped meg (ezt nevezzük klasszikus érelemben vett agyvérzésnek). Ennek hajlamosító tényezője a magas vérnyomás, a stressz, a dohányzás, az érelmeszesedés, a túlzott alkoholfogyasztás, a cukorbetegség, az elhízás, esetleg az intravénás droghasználat. Kevésbé ismert, de hajlamosító tényező az alvás-ébrenlét zavar, az úgynevezett alvási apnoe is (ilyenkor alvás közben a garat elzáródik, ami légzéskimaradást, a légvételek között hosszabb szüneteket okoz). Ez a betegség azért növeli az agyvérzés kockázatát, mert az általa okozott légzéskimaradás, illetve maga az oxigénhiány vérnyomás-emelkedést, vérnyomás-ingadozást, pulzusváltozást okoz.

A hajlamosító tényezők közt említeni kell a különböző érfejlődési rendellenességeket is. Ilyenkor az ér azért reped meg, mert az érfejlődési rendellenesség (kóros tágulat) miatt vékonyabb az érfal. Ha ez a helyzet, akkor különösebb vérnyomáskiugrás nélkül is jelentkezhet agyvérzés.

A vérzéses stroke-ok esetében megfigyelhető családi halmozódás is, ez ugyanakkor inkább áttételes, lévén a kockázatnövelést a hajlamosságot növelő betegségek családon belüli halmozódása okozza.

A koponyaűri vérzés gyakorisága annak kiváltó okától függően változik. Például az úgynevezett stroke-on belül (amelybe minden agyérkatasztrófa beletartozik, és ami így összefoglalóan a harmadik leggyakoribb haláloknak számít) elkülönítenek érelzáródásos stroke-ot és vérzéses stroke-ot. Ez utóbbi az érelzáródást ellentétét jelenti, azaz ilyenkor az ér nem elzáródik, hanem megreped. Így alakul ki az agyvérzés, ami az összes stroke-nak körülbelül 20 százalékát teszi ki, és ami 100 ezer emberből 7-15 főt érint.

Diagnózis

Koponyaűri vérzésre a tünetek alapján gyanakodnak az orvosok, a konkrét diagnózist pedig koponya-CT segítségével állítják fel. Ez a vizsgálat kimutatja, hogy a koponyán belül van-e vér.

Tünetek, kórlefolyás

Ha baleset történik, akkor koponyaűri vérzésre utal az, ha a beteg eszméletlen, esetleg láthatóan sérült a koponyája, egyéb esetben a legjellemzőbb tünet az erős fejfájás. Ez utóbbit az okozza, hogy koponyaűri vérzéskor vér kerül egy zárt rendszerbe (lévén az agyat csontos burok, a koponya veszi körbe, zárt rendszerről van tehát szó), a kiömlő vér pedig sok helyet foglal el, roncsolja az agyállományt és térfogatánál fogva növeli a koponyán belüli nyomást. A nyomásfokozódás fejfájást, hányingert, hányást, tudatzavart okoz. Emellett a vérzés által károsított agyterület funkciójától függően változatos tünetek alakulhatnak ki. Ilyen lehet például a beszédzavar és/vagy beszédképtelenség, a szédülés, a végtagbénulás (gyakran féloldali), az érzészavar és az érzéskiesés (szintén gyakran féloldali, vagy kisebb, körülírtabb területet érintő). Előrehaladottabb stádiumban a tudatzavar mélyül, a beteg aluszékonnyá majd eszméletlenné, ébreszthetetlenné válik.

A pupilla méretének különbsége előrehaladott koponyaűri nyomásfokozódás jele. A pupillavizsgálattal viszont óvatosnak kell lenni, lévén a laikusok nem vonhatnak le ebből következtetéseket, ennek kóros vagy fiziológiás voltát szakember hivatott eldönteni. Ennek oka, hogy az emberek jelentős részénél a pupillák mérete születésétől fogva minimálisan különbözik méretében, mint ahogyan jobb és bal testfelünk sem teljesen szimmetrikus. Emiatt van az, hogy azzal, hogy pupillájuk mérete nem egyforma, gyakran jelentkezik egyébként teljesen panaszmentes betegek a neurológiai szakrendelésen.

Ha nagyobb, az agyállományt jelentősen roncsoló vérzés jött létre, mely betör az úgynevezett agykamrákba is, akkor általában fatális problémáról van szó. A betegek ebben az esetben mély tudatzavarba kerülnek, előbb-utóbb az agyi légzés- és keringési központjuk is károsodik a koponyaűri nyomásfokozódás következtében, ami miatt leáll a légzésük és keringésük.

Kezelés, gyógyulási esélyek

A kezelés első lépése a szervezet általános működésének fenntartása, azaz ilyenkor a beteget folyamatosan monitorozzák, nézik a vérnyomását, vércukorszintjét, minden paraméterét - ez gyakran intenzív osztályos ápolást jelent. A vérömleny károsító hatásának csökkentése érdekében a beteg infúziós terápiát kap, ez a megnövekedett koponyaűri nyomást hivatott csökkenteni.

A vérzés csillapítását gyógyszeres kezelés nem segíti, viszont adott esetben idegsebész dönthet egy esetleges műtétről. Ilyesmi akkor jöhet szóba, ha a vérzés olyan helyen van, ahol maga a vérömleny eltávolítható, ez egy komoly, gyakran koponyamegnyitással járó idegsebészeti beavatkozást jelent.

A koponyaűri vérzés a kezelést követően komplex rehabilitációt igényel. Ennek során az orvosok és egyéb szakemberek - például járást újratanító vagy a segédeszközök, járókeretek használatát megtanító gyógytornászok, a beszédet újratanító logopédusok - megpróbálják helyreállítani az elveszett funkciókat. Az ilyen kezeléseket jellemzően rehabilitációs osztályokon kapják a betegek, ahová a leggyakrabban egy hónapra veszik fel őket. Ezt még követheti otthoni betegápolás, szükség esetén fizioterápia. Olyan beteg is van, akihez még évekig jár a gyógytornász.

A gyógyulás esélye alapvetően attól függ, mekkora volt a vérzés kiterjedése. Ha kisebb terület érintett, akkor a gyógyulás akár teljes is lehet, ha viszont nagyobb, kamrába törő, az agyállományt jelentősen roncsoló vérzés jött létre, akkor maradványtünetekkel történik a gyógyulás.

Megelőzés

A koponyaűri vérzés megelőzését az segítheti, ha a betegek kerülik a kockázatnövelő tényezőket. Tehát megelőzik a baleseteket, elkerülik az érelmeszesedést, kezelik a a magas vérnyomást és a cukorbetegséget, megelőzik az elhízást, rendszeresen mozognak, csökkentik a stresszt, rendezik a koleszterinszintjüket, elhagyják a dohányzást, a nagy mennyiségű alkohol fogyasztását, kezelik az alvási apnoét.

A kockázatot növelő érfejlődési rendellenességek szűrése nagyon nehéz feladat, mert kimutatásuk csak érvizsgálattal lehetséges (ilyenkor kontrasztanyagot fecskendeznek az érrendszerbe), ez pedig nem mindig rizikómentes vizsgálat, emiatt nem is ajánlott rutinszerűen elvégezni. A szűrésre lehetőséget adhatnak a koponya MR- és koponya MRA-vizsgálatok is. Annak eldöntése, hogy ezen vizsgáltok elvégzése szükséges-e, szakember feladata.

Szövődmények

A koponyaűri vérzés kiterjedésétől és lokalizációjától függően változó súlyosságú maradványtünetekkel gyógyulhat. A visszamaradó tünetek közül a féloldali bénulást, az érzészavart, a beszédzavart és beszédképtelenséget, az egyensúlyzavart lehet kiemelni. Ritkább esetben visszamaradhat látászavar is.

Késői szövődmény lehet az, hogy a lezajlott agyvérzés következtében zavart szenved az agy- és gerincvelői folyadék felszívódása, áramlása. Emiatt ez a folyadék kitágítja az agykamrákat, nyomja az agyállományt, ami fejfájást, állapotromlást és járászavart okozhat. Ennek kezelése idegsebészeti műtéttel lehetséges, ezzel lehet visszaállítani az agy- és gerincvelői folyadék megfelelő keringését.

A cikk elkészítéséhez nyújtott segítséget köszönjük dr. Vida Zsuzsanna neurológus főorvosnak.

Szerző: Szabó Emese
Lektor: dr. Vida Zsuzsanna neurológus szakorvos




Szponzorált hirdetések