Irritábilis bélszindróma (IBS)

nyomtatható változat

Rövid leírás

Az irritábilis bél szindróma (IBS) a gyomor-bél rendszer funkcionális rendellenessége, amelyet hasi fájdalom, kellemetlenség-érzés, diszkomfort, a székürítés zavara (hasmenés, székrekedés vagy a kettő váltakozása) és hasi feszülés jellemez, és a hátterében részletes vizsgálatokkal sem lehet igazolni szervi vagy laboratóriumi rendellenességet.

Előfordulás

Magyarországon gyakorlatilag népbetegséggé lett az irritábilis bélszindróma, az IBS: a lakosság mintegy 15-20%-a, azaz 1,5-2 millió ember szenved a tünet-együttesétől. Leggyakrabban fiatalabb felnőtt korban kezdődik, de gyakori már serdülőkorban is, és előfordulása nem ritka idősebb korban sem. A betegséget civilizációs kórképnek tartják: a nyugati civilizációkban gyakoribb, és például az afrikai őslakos fekete népcsoportoknál nemigen diagnosztizálták. Orvoshoz a panaszaival az IBS betegeknek csupán egynegyede fordul, a többiek látott vagy tanult módszerekkel kísérlik meg a panaszaikat uralni. A nők-férfiak aránya az orvoshoz forduló betegek között átlagosan 3-4: 1. Minél súlyosabbak a tünetek, annál magasabb a nők aránya.

Okok

Az irritábilis bélszindróma oka pontosan nem ismert. Lehet, hogy az abnormális bélmozgásokat éli meg a beteg fájdalomként, vagy a normális ingerekre reagál másként a szervezete. A tünetek kialakulásában a bél fokozott érzékenysége (irritábilitás), az összerendezett bélmozgás zavara és a fokozott fájdalomérzés játszik szerepet. A külső hatások is befolyásolhatják: gyanítható, hogy az állandó stressz, a személyes lelki problémák, a helytelen étkezési szokások, a dohányzás, a drog és az alkohol lényegesen felerősíti az IBS kialakulásának lehetőségét, amihez az öröklött és szerzett tényezők, a családi modell is hozzájárulhat.

Tünetek és diagnózis

Az IBS idült bélműködési rendellenesség, funkcionális probléma, amely krónikus vagy visszatérő emésztőszervi tünetek jellegzetes kombinációja, görcsös hasfájás, székrekedés vagy heves hasmenés, illetve ezek váltakozása jellemzi, valamint puffadás, teltségérzet, esetleg gyomorégés, fehéres nyák megjelenése a székletben. Olykor gyulladás, fekély- vagy epebetegség tüneteit mutatja, de ezek a laborvizsgálatokkal kizárhatók: az IBS kimutatható szervi eltérés nélküli betegség. Ez azonban nem könnyíti, inkább megnehezíti az orvos és a beteg dolgát egyaránt: sok orvos ma még nem ismeri fel az IBS-t, nem tud vele mit kezdeni, a beteg pedig elégedetlen az orvossal, teli van szorongással, súlyosabb betegségtől, pl. ráktól fél. Bagatellizálni a betegséget már csak azért sem lehet, mert gyakran az IBS-es beteg súlyosabbnak éli meg az állapotát, az életminőségét rosszabbnak, mint egy súlyos szervi bajban szenvedő: fokozott fájdalomérzésről számol be, a napi aktivitása csökken, egyre nő az orvosi vizitjeinek és a betegállományban töltött napjainak száma, és ami a legelképesztőbb: élete folyamán akár több feleslegesen elvégzett műtéten is áteshet. Van, aki epe-, más nőgyógyászati műtét vállal a visszatérő fájdalmai miatt, de ezek nem enyhítenek a panaszain.

  
 

Az IBS székrekedéssel vagy heves hasmenéssel jár

 


A betegség hosszútávon sem okoz komoly szövődményeket, de a mindennapi életet érezhetően megkeserítheti. Például, akiknél székelési problémákkal, gyakori hasmenéssel, fokozott bélgáz-képződéssel jár együtt az IBS, nem szívesen utaznak, mennek társaságba, előbb-utóbb a munkahelyükön is kellemetlenségük támad emiatt. A tünetekhez gyakran társulnak lelki problémák, nyugtalanság, alvászavar, szorongás, nyomott hangulat stb. A betegek egy részére jellemző, hogy betegségükkel öntudatlanul szeretetet, gondoskodást akarnak "zsarolni", ugyanakkor önmagukat, nyavalyájukat is elviselhetetlennek érzik, stigmaként élik meg. Orvos, beteg és a környezet együttes gondolkodására, felismerésére van szükség: az érintett nem hipochonder és nem bolond, hanem valóban beteg, akinek nem organikus, hanem működési zavara van. Vannak olyan veszély-jelek, amelyek esetén feltétlenül orvoshoz kell fordulni annak is, aki netán ódzkodna ettől: ha a beteg idősebb, azaz ha a tünetek első alkalommal 50 év felett jelentkeznek, ha a panaszok hirtelen lépnek fel, ha a beteg véres székletet vagy hirtelen ismeretlen eredetű fogyást tapasztal, vagy ha a tünetek tartósan fennmaradnak kezelés ellenére is.

Kezelés

Az IBS kezelése komplex folyamat, melynek során nem csak a tünetek okának feltárásával, kezelésével kell foglalkozni, hanem a kiváltó okok csökkentése, megszüntetése és a lelki támogatás is igen komoly feladat. A diagnózis felismerése után a legfontosabb a felvilágosítás: megértetni a pácienssel ennek a betegségnek a természetét, megnyugtatni őt arról, hogy nincs súlyos következményekkel járó szervi elváltozása, elmagyarázni, milyen ingadozások várhatók a kezelés során a tünetek erősségében és így tovább. A kezelésben szerepet játszhat a pszichoterápia, az életmódi, táplálkozási tanácsok és különféle gyógyszerek, amelyek a három fő tünet - a fájdalom, a székelési zavarok és a puffadás - intenzitását csökkentik. Ahány beteg, annyiféle a kezelés is, nincs egyedül üdvözítő módszer.

A diéta része lehet ennek, de inkább az általános életviteli tanácsok részeként ajánlják, előfordulhat például, hogy egyszerű konyhatechnológiai módosítások is gyengíthetik a tüneteket: például sütés helyett főzés, párolás, vagy másfajta olaj használata. Gyógyszeres kezelésnél általában mindig a domináló tünet határozza meg az alkalmazott terápiát, vagyis hogy görcsoldásra, fájdalomcsökkentésre, hashajtóra, hasfogóra, puffadásgátlóra, nyugtatóra, antidepresszánsra vagy más szerre van szükség. Létezik ma már olyan komplex gyógyszer is, amely mindhárom fő tünetet egyszerre képes rendezni.

Fájdalomcsillapításra számos készítmény áll rendelkezésre. Enyhe és középsúlyos esetekben a fájdalom csillapítására a szokásos, vény nélkül is kapható görcsoldók és fájdalomcsillapítók valamelyike általában elegendő. Súlyosabb esetekben, tartósan fennálló, vagy visszatérő panaszok esetén erőteljesebb fájdalomcsillapításra, szelektívebben ható szerekre esetleg depresszió ellenes készítményekre lehet szükség, amelyek már orvosi javaslathoz, vényhez kötöttek. A szorulásos betegek kezelésekor a széklet térfogatát növelő anyagok (búzakorpa, cellulóz) nyugodtan tanácsolhatók. A széklet rendezéséhez hosszabb időre van szükség. Alkalmazásuk elején a puffadás átmenetileg fokozódhat. Hashajtók közül leginkább a laktulóz tartalmú készítmények javasolhatók. Makacs székrekedés esetén a számos rendelkezésre álló hashajtó közül a megfelelő kiválasztásához orvosi segítség szükséges. A rendszeresen vagy tartósan szedett hashajtóknak számos mellékhatásával kell számolni.

A hasmenéses csoportban a legkedvezőbb tapasztalatok a loperamiddal vannak. Az esetek egy részében a széklet mennyiségét növelő anyagok (pl. búzakorpa, müzli, gyümölcsök) alkalmazhatók. Talán a legnehezebb a puffadásos panasz kezelése. A rendelkezésre álló alverinium, simethiconum illetve pancreatinum tartalmú készítményektől nem várható látványos eredmény. Az IBS-hez gyakran csatlakozó lelki problémák miatt a középsúlyos és súlyos betegek pszichés vezetése érdemi része a sikeres kezelésnek. Mindezek alapján összegezve: az IBS olyan komplex tünetegyüttes, amelynek eredményes kezeléséhez és a rendelkezésre álló gyógyszerek megfelelő és hatékony alkalmazásához elengedhetetlen az orvosi kivizsgálás és tanács.

Hasznos tudnivalók

Az Alapítvány a Vastagbél Betegekért címe:
Semmelweis Kórház I. Belgyógyászati Osztály
3529 Miskolc, Csabai kapu 7-9.

Szerző: Kiss Éva
Lektor: Prof. Dr. Újszászy László

Kapcsolódó linkek:

Kapcsolódó cikkek

Görcsbe szorító fájdalomGörcsbe szorító fájdalom
Kiszámíthatatlan alhasi görcsök. A legrosszabbkor lephetnek meg. Bár tudnánk, mi okozza!





Szponzorált hirdetések