Ín- és szalagszakadás

nyomtatható változat

Kategória:

Betűméret:  


Rövid leírás

Az ízületek stabilitását, rögzítését biztosító ín- és ínszalagsérülések tipikus sportsérülésnek számítanak, lehetnek részlegesek vagy teljesek, attól függően, hogy maga a szakadás milyen mértékű. Ilyen jellegű sérülés elsősorban a legnagyobb terhelésnek kitett térdízületnél, az elülső keresztszalagnál jön létre. Ez teszi ki a sportsérülések 70-75 százalékát. Szintén gyakori a vádlit a sarokcsonttal összekötő Achilles-ín szakadása, annak ellenére, hogy ez a legvastagabb ín az egész szervezetben. Gyakran érintett a bokaízület, aminél egy bicsaklás is okozhat szakadást.

Előfordulás és okok

A szalagok szakadása középkorúaknál és idősebbeknél gyakoribb. Fiataloknál jellemzőbb, hogy az ín helyett még az izom szakad, esetükben ugyanis az inak még erősebbek és rugalmasabbak.

Ha sportsérülésként beszélünk az ín- és ínszalagszakadásról, akkor kijelenthető, hogy azok a sportemberek a legérintettebbek, akik sportáguk miatt gyakran kénytelenek gyorsan irányt változtatni, csavaró mozdulatokat végrehajtani. Tipikusan ilyenek a labdarúgók. Mellettük sokszor sérülnek a folyamatosan magas ugrásokat végző kosárlabdázók.

Az átlagember esetében az ínszalagok valamilyen trauma vagy rossz mozdulat következtében, általában sportolás közben sérülnek. Emellett tipikus ok lehet az, ha az illető a padkáról rosszul lép le, vagy belelép egy kátyúba, ami miatt megbicsaklik a bokája.

Hajlamosító tényező lehet az, ha valaki eleve lazább ízületekkel, szalagokkal rendelkezik. Ebből a szempontból kiemelt jelentősége van a láb szalagrendszerének, az ugyanis a stabilitás szempontjából nagyon fontos, hogy a lábboltozat kialakítása megfelelő legyen. Ez teszi ugyanis lehetővé azt, hogy járás vagy ugrás közben a rázkódás, és azzal együtt a sérülés esélye csökkenhessen.

Amellett, hogy az ínszalagok alkatilag is gyengék lehetnek, komolyan gyengítheti őket az elhízás és a folyamatos állómunka is. Ennek oka, hogy ez utóbbi kettő nagyon megterheli a szalagokat, amelyek emiatt könnyebben megnyúlnak, és ezáltal sérülékenyebbé válhatnak.

Tünetek

A legfontosabb tünet, hogy a sérültek nagyon erős, esetenként nyilalló fájdalmat éreznek. Sokszor ezzel egyidejűleg reccsenés és pattanás is hallható. Ha teljes szakadásról van szó, akkor az adott ínhoz tartozó izom formája is megváltozhat, az ugyanis rögzítés híján már nem tudja ellátni feladatát, azaz nem tudja az izmot helyben tartani. Ez az alakváltozás azonnali, és akár izomcsomó, izomgörcs formájában is jelentkezhet. Jellemző tünet emellett a duzzanat, de sérüléskor akár vérömleny is keletkezhet.

Diagnózis

A diagnózis pontos felállítása azért kulcsfontosságú, mert a kezelés módja a szakadás mértékétől függ. Ha például a boka csak megbicsaklik, akkor a szakadás többnyire nem teljes, ám az erős húzás hatására a szalagok ilyenkor is annyira megnyúlhatnak, hogy az ízület instabillá válhat. Sportsérülésekkor sokszor azt is nehéz eldönteni, hogy izomhúzódásról, ínszalaghúzódásról, izomszakadásról, rándulásról, ficamról vagy csonttörésről van szó.

Az előbbiekből az is következik, hogy a diagnózis felállítása mindig az anamnézis felvételével, a beteg kikérdezésével, a sérülés módjának, mechanizmusának rekonstruálásával, az érintett ízület mozgathatóságának vizsgálatával kezdődik. Ez utóbbit speciális fogásokkal végzik az orvosok. Fontosak emellett a képalkotó vizsgálatok, így például a röntgen és az ultrahang, sok esetben pedig akár a mágneses rezonancia (MRI) vizsgálat és a CT is szerepet kaphat a diagnózis felállításában. Ez utóbbi módszerek főleg azt segítik, hogy az orvos dönthessen afelől, hogy konzervatív kezelést alkalmaz, vagy pedig műtéti úton gyógyítja a pácienst.

Kezelés, kórlefolyás

A részleges szakadást sokszor pihentetéssel, nyugalomba helyezéssel, például rögzítő sínnel vagy gipsszel is helyre lehet hozni. Ez esetben a részlegesen szakadt szalag hegesedéssel össze tud forrni. Ezzel szemben a teljesen szakadt ínszalagot többnyire operálják. Ilyenkor a műtét után is fontos lehet a rögzítő sín vagy a gipszeléssel történő rögzítés.

Miután az inak vagy szalagok vérellátása nagyon rossz, ezek a szövetek nehezen gyógyulnak, regenerációjuk akár több hónapig is elhúzódhat. Emiatt a rehabilitációban komoly szerepe van a gyógytornának. Erre azért van szükség, mert az izmok megerősítése kulcsfontosságú, ez is segíti ugyanis azt, hogy az érintett ízület visszanyerje stabilitását. Emellett a gyógytorna az esetleges ínletapadások kialakulásának is elejét veheti. Ez utóbbira azért lehet esély, mivel a korábban szabadon mozgó ín a gyógyulás folyamán akár hozzá is tapadhat az ínhüvely falához.

Kiegészítő terápiaként a gyógytorna mellett szóba jöhet fizikoterápia is, az ugyanis serkenti a vérkeringést, csökkenti a beteg fájdalmát. Hasznos lehet az is, ha a sérült végtagot felpolcolják, majd pedig jegelik. Emellett jó hatásúak lehetnek a porcvédő készítmények, bár ezek nem közvetlenül hatnak, inkább a szövődményeket előzhetik meg oly módon, hogy például erősítik az ínszalagsérülés miatt egy ideig nagyobb terhelést viselő térdízületeket. Ugyancsak jó hatásúak ezek a készítmények akkor, ha a gyógyulás nem teljes, azaz az inak lazábbak maradnak, emiatt pedig az ízületek maradandóan is jobban terhelődnek, jobban kopnak. Ez esetben a porcvédők az ízületi kopást lassíthatják.

Gyógyulási esélyek

Ha a rehabilitáció megfelelő, azaz a páciens a gyógytornára is elég hangsúlyt fektet, a gyógyulás akár teljes is lehet.

Megelőzés

Fontos, hogy a sportolást és a komoly fizikai aktivitást jelentő munkákat mindig alapos bemelegítés előzze meg. Emellett óvakodni kell a hirtelen mozdulatoktól, és figyelni kell arra is, hova lép az ember. Ez utóbbiaknak különösen idősebb korban van nagy jelentősége.

Szövődmények

Ha az ínszalagszakadást nem kezelik megfelelően, letapadások alakulhatnak ki, ami kisebb-nagyobb mozgáskorlátozottságot okozhat. Másrészt például a boka sokszor akkor is instabillá válhat, ha a sérülés kisebb, és komolyabb részleges vagy teljes szakadás nem is jön létre. Emiatt fontos, hogy a páciensek a kisebb sérüléseket is komolyan vegyék.

Hasznos tudnivalók

Az ínszalag kifejezés nem teljesen helyes, mert maga az ín az izomhoz tartozik, a szalag viszont már az ízület része. A két rész által alkotott ínszalag - ami tulajdonképpen nem egy egységes szövet - feladata az, hogy ízületeket rögzítse, stabilitását fokozza, méghozzá azáltal, hogy a csontvégeket helyben tartja. E fontos közös feladat miatt a köznyelv az ínszalag kifejezést használja.

A cikk elkészítéséhez nyújtott segítséget köszönjük dr. Kovács Jolán ortopéd főorvosnak.

Szerző: Szabó Emese
Lektor: dr. Kovács Jolán ortopéd főorvos




Szponzorált hirdetések