Kategória:

Betűméret:  


Rövid leírás

A hastífusz (typhos = ködös tudatállapot [görög]) hasmenéssel, magas lázzal és bőrkiütésekkel jellemezhető fertőző betegség.

Előfordulás

A betegség ritkán fordul elő a fejlett ipari országokban. A hastífusz leginkább a fejletlen, rossz higiénés körülményeket biztosító országokban fordul elő. Elsősorban az ázsiai és afrikai, illetve latin-amerikai országban gyakori.

Okok

A hastífusz kórokozója a Salmonella typhi nevű pálca alakú baktérium (bacilus). A kórokozó fertőzött vízzel és élelmiszerekkel szóródik. A fertőzés gyakori hordozója a légy vagy más, a székletben szaporodó rovarok. A baktérium a bélcsatornán keresztül kerül a hasi nyirokcsomókba, majd a lépbe és a vérbe, ahol szaporodik. Az epehólyagot közvetlenül is képes megfertőzni.

Tünetek

A tünetek általában fokozatosan kezdődnek, a fertőzés utáni 8-14. napon.

Az első tünetek étvágytalanság, láz, fejfájás, gyengeség, ízületi fájdalom, torokfájdalom, székrekedés (vagy ritkábban hasmenés), hasi fájdalom és nyomásérzékenység lehetnek.

A betegség előrehaladtával a láz magas marad, és delíriumhoz (tudatzavarhoz) vezethet. A magas lázat sokszor lassú pulzus és igen nagyfokú gyengeség kíséri. A hasmenés folytatódhat, mások viszont még ekkor is székrekedésről panaszkodnak. A fertőzött egyének mintegy 10%-ában a második héten apró, lilás foltok jelennek meg csomókban a mellkason és a hason, és 2-5 napig láthatók. A fertőzöttek 3-5%-ában 2 hét után bélvérzések vagy -átfúródás (perforáció) léphet fel.

A vérbe került baktériumok (bakteriémia) néha megtelepednek más szervekben, azok gyulladását okozva, leggyakrabban az epehólyag és a máj is fertőződhet. A gyermekek betegsége általában enyhébb, szövődményekkel ritkábban kell számolni. A tünetek igen gyorsan alakulnak ki. A kezdeti akut tünetek után súlyos fejfájás, étvágytalanság, nyomásérzékeny, székrekedés, véres széklet, orrvérzés, hidegrázás, majd hasmenés tudatzavarok: delírium, zavartság, koncentrációképtelenség, hallucinációk alakulnak ki (a nevét, l. fenn, eredetileg innen kapta).

Diagnózis

A kórtörténet és a tünetek utalhatnak hastífuszra. Vérvizsgálattal emelkedett fehérvérsejtszám és vérsejtsüllyedés, továbbá csökkent vérlemezkeszám tapasztalható. A diagnózist a baktérium azonosítása erősíti meg a vérből, székletből, vizeletből, vagy más szövetekből és testnedvekből származó minták tenyésztésében.

Kórlefolyás

A betegség jellemző lázmenettel bír (kezeletlen esetben). A hirtelen kialakuló magas láz, amely folyamatosan magas marad, majd 2-4 hét elteltével órák alatt (szaknyelven "krízissel") oldódik.

A nem kezelt fertőzöttek 3 százaléka több mint 1 évig üríti még székletével a kórokozót. Az ilyen hordozók egy részének nem is volt semmiféle tünete.

Kezelés

Fontos a beteg só- és vízháztartásának fenntartása, infúzió formájában gondoskodni kell a kellő vértérfogatról.
Amíg a beteg megfelelő mennyiségű ételt nem tud elfogyasztani, kalória- és vitaminigényéről mesterségesen kell gondoskodnunk, intravénás táplálással.

  
 

Hastífusz esetén elengedhetetlen a szervezet folyadékpótlása, amely főként intravénásan történik

 
Antibiotikum-kezelést azonnal el kell kezdeni, főként a széles spektrumú penicillinek és szintetikus származékaikat adják. A baktériumok antibiotikum-rezisztenciája világszerte erősödik.

A kloramfenikol nevű antibiotikumot használják világszerte, de a kórokozó érzékenysége csökken, ezért más antibiotikumokat is bevetettek (például trimetoprim-szulfametoxazol vagy ciprofloxacin). A deliráló, eszméletlen, vagy keringési elégtelenségben (sokk) szenvedő betegeknek kortikoszteroidokat szoktak adni az agyi vizenyő és gyulladás csökkentésére.

A visszaeséseket (relapszusokat) ugyanúgy kezelik, mint az első betegséget, de az antibiotikumot elég 5 napig adni. A hordozókat jelenteni kell a helyi egészségügyi hatóságoknak, és nem dolgozhatnak ételekkel. A hordozók baktérium-ürítése általában megszüntethető 4-6 hetes antibiotikum-kezeléssel.

Gyógyulási esélyek

Azonnali antibiotikum-kezeléssel a tífuszban szenvedők több mint 99 százaléka gyógyul, bár a lábadozás hónapokig tarthat.
Szövődménymentes esetekben a prognózis jó. Ha a fertőzést kiirtani teljesen nem sikerült, szövődmények alakulhatnak ki (bélvérzés, bélperforáció, hashártya-gyulladás, stb.), mely állapotok halált is eredményezhetnek.

A végzetes kimenetel inkább csak az alultáplált, nagyon fiatal vagy nagyon öreg betegeket fenyegeti. Zavartság (stupor), eszméletlenség ( kóma), és sokk a súlyos fertőzés és rossz kimenetel előjelei. A gyógyuló betegek 3-4 hét alatt jönnek rendbe.

Megelőzés

Jelenleg Magyarországon a baktérium tokanyagát tartalmazó vakcina van forgalomban, amely 3 éves védelmet biztosít. A védettség kialakulásához kb. 10-14 nap szükséges.

Kétéves kor alatt, a tokanyagot tartalmazó oltóanyag nem alakít ki megfelelő védőhatást. Főként trópusi országokba történő utazás előtt fontos a védőoltás. A védőoltás mellett is fontos a víz fertőtlenítése forralással. Ahol lehet, csak garantált minőségű palackozott vizet fogyasszunk. Kerüljük a nem frissen főzött, sült ételek fogyasztását. Gyümölcsöt fertőtlenítővel kell megmosni fogyasztás előtt. Gyakran mossunk kezet, lehetőleg fertőtlenítő hatású szappannal.

Hasznos tudnivalók

Ha a klinikailag gyógyult beteg egy éven túl is üríti székletével vagy vizeletével a baktériumokat, bacilusgazdává kell minősíteni, akit félévente ellenőrizni kell. Tekintettel arra, hogy a tífuszos betegségek kizárólag az ember megbetegedései, tehát ember-ember láncolaton marad fenn, a megelőzésben a fertőzőforrás felkutatása alapvető fontosságú. Mivel szerológiailag legalább 100 hastífusz kórokozó-törzs különíthető el, a fertőző forrás nagy biztonsággal azonosítható.

Szerző: Dr. Gyarmati Éva
Lektor: dr. Somogyi Mária




Szponzorált hirdetések