Hasnyálmirigyrák

nyomtatható változat

Kategória: Tumoros megbetegedések

Betűméret:  


Rövid leírás

(másnéven: pancraes-carcinoma)
A hasnyálmirigy a hasüregben, a rekeszizom alatt és gyomor mögött elhelyezkedő, 10-15 cm hosszú 70-100 grammos, lapos szerv.

Belső elválasztású (endokrin) működése révén és külső elválasztású mirigyként (exokrin) kettős funkciót tölt be. Belső elválasztású szigetsejtjei az általuk termelt hormont, az inzulint a vérbe bocsátják, míg a szerv úgynevezett exokrin mirigyei emésztőnedveket termelek, ami közvetlenül a vékonybélhez tartozó patkóbélbe jut. A rosszindulatú tumorok általában az emésztőenzim-termelő, exokrin működésű részekből indulnak ki, gyakran a pankreasz-fejből.
A hasnyálmirigy daganatainak 75%-a adenokarcinóma, azaz mirigyhámrák, és ezek kétharmada a hasnyálmirigy fejéből indul ki.

Előfordulás

Az összes tumoros betegséget tekintve ritka, a rákok 2-3 százalékát adja. Ennek ellenére az összes tumoros halálozás 5 százalékáért felelős. Halálozása részben késői felfedezése miatt igen nagy, másrészt ez az egyik legkedvezőtlenebb kimenetelű rosszindulatú daganat: 5 éves túlélése nem éri el az 5 százalékot, és ez még az operálható stádiumban lévőkre is igaz. 1 éves túlélése is csak alig 10%.

Hazánkban e daganatféle előfordulása az utóbbi évtizedekben folyamatosan emelkedik, évi mintegy 1500 új beteget regisztrálnak.

Okok

Kialakulásának okai nem pontosan ismertek, de kockázata korral nő. A dohányzás káros hatása mindazonáltal beigazolódott, az előfordulás arányosan nő az elszívott cigaretták számával.

Olyan genetikai eltéréseket is sikerült már igazolni, melyek növelik a hajlamot a daganat kialakulására. Hat olyan genetikai szindróma ismert, amelyek esetében e betegség gyakoribb.

Diagnózis

Az esetek sajnos mintegy felében a diagnózis idején már áttétek is képződtek. A diagnózis általános fizikális vizsgálattal kezdődik, melynek során az orvos kitapintja a hasüregi elváltozásokat. A megnövekedett máj és epehólyag a hasnyálmirigyrák jelei lehetnek.

A diagnózishoz mindenképp szükséges a vérvétel, mert a vérben az ún. laborparaméterek egy részében változások lépnek fel: többek között nő az epefesték szintje a vérben (szérum bilirubin), emelkednek a májfunkciót jelző enzimaktivitások. A legjellegzetesebb laboratóriumi jel azonban a CA-19,9 nevű tumor-marker (tumorjelző) molekula megjelenése, mely nem csak, hogy jelzi a hasnyálmirigy rosszindulatú daganatának jelenlétét, de a prognózis becslésében és a kiújulás követésében is szerepet kap.

A diagnózis fő eszközei a képalkotó ultrahang, CT, az MRI és az ún. ERCP (Endoscopic Retrograde Cholangiopancreatography, azaz tükrözéses epe- és hasnyálmirigy-festés). A vizsgálat során az epe és a hasnyálmirigy közös, patkóbélbe vezető szakaszát az endoszkóp segítségével kontrasztanyaggal töltik föl. Az ekkor készített röntgenfelvétellel jól láthatóvá tehetők a járatok tumor okozta szűkületei és elváltozásai, amelyek megakadályozzák az emésztőnedvek ürülését. E vizsgálattal már a korai stádiumban is felfedezhető a betegség, és nem csak a diagnózisban, hanem a kezelésben is fontos szerepet játszhat, mégpedig úgy, hogy a vizsgálóműszer az epevezeték csatornájának merevítésére, úgynevezett stent beültetésére is alkalmas. Ennek segítségével biztosítható az epe újbóli elfolyása az elzáródott epeutakban.

A vizsgálatoknak részét képezi a mellkasi röntgen is, s egyes esetekben a tumor kiterjedését vizsgálandó laparoszkópiát is végeznek.

Azoknál a betegeknél, akik nem operálhatók, tűbiopsziával szövetmintát is vesznek, a mintavétel helyét CT-vel ellenőrzik.

Kezelés

Az egyetlen lehetséges gyógyító kezelési mód a radikális műtét, vagyis a daganat teljes kiirtása. Sajnos ez csak az esetek 10-15 %-ában végezhető el, valószínűleg egyszerűen azért, mert hiányoznak a betegségre jellemző korai tünetek. Ha a tumor, illetve áttétei átlépték a hasnyálmirigy szöveti határát, kicsi a sikeres műtét és a gyógyulás esélye. A műtéttel eltávolítandó részek nagysága a tumor kiterjedésétől függ, de rendszerint a teljes hasnyálmirigyet kiveszik (totális pankreatektómia), olykor a gyomor, a vékonybél és a lép egyes részeit is eltávolítják.
A műtétet követően a hiányzó emésztőnedv- és hormontermelést gyógyszeresen pótolják, s a betegnek a diabéteszesekhez hasonlóan meg kell tanulnia vércukorszintjének méréssel és helyes inzulinadagolással történő karbantartását.

Úgynevezett palliatív műtétet végeznek, ha a hasüreg felnyitása során kiderül, hogy a tumor túlságosan kiterjedt, és a teljes gyógyulásra nem látszik esély. Célja nem elsősorban a gyógyítás, hanem a tünetek enyhítése (azáltal, hogy a hasnyálmirigy fej daganat okozta nyomási tünetek, az epeút elzáródása vagy a vékonybél-elzáródás, esetleg a környező idegek nyomása miatti csillapíthatatlan fájdalom enyhíthető vele).

A műtéteket megelőző (neo-adjuváns) kezelés haszna - legyen az kemoterápia vagy sugárkezelés - még vizsgálat tárgya. A műtét utáni (ún. adjuváns avagy biztonsági) kezelés előnye azonban már bizonyított, tehát minden esetben alkalmazandó. Célja az áttétképződés megakadályozása, az esetleges áttétek elpusztítása.

Amikor a daganat már nem operálható vagy már áttétes, csak a kemoterápia, azaz a citosztatikus vagy sejtosztódást leállító gyógyszeres kezelés marad reményként. Sajnos nagyon kevés ilyen gyógyszert találtak eddig alkalmasnak arra, hogy segítsenek vele a betegeken, és életük meghosszabbítható legyen. A standard kemoterápiás kezelést jelenleg a gemcitabin nevű citosztatikum jelenti 5-fluorouracillal kombinálva, a kezelés átlagosan 5-6 hónapos túlélési előnyt jelent.

Szerző: dr. Ráthonyi Emese
Lektor: dr. Kocsis Judit




Szponzorált hirdetések