Kategória:

Betűméret:  


Rövid leírás

A gázmérgezés összefoglaló elnevezése a különböző, egészségre ártalmas gázok vagy légszennyezések belégzése révén kialakult egészségkárosodásnak. Többnyire akkor jön létre, ha olyan gázok kerülnek a szervezetbe, amelyek akadályozzák a szabályos oxigénfelvételt, a légzést (például fojtó gázok), de más mérgező hatást okozó gázok vagy gázkomponensek is okozhatják. Leggyakoribb tünetei a légutak nyálkahártyáinak izgalma, könnyezés, fejfájás, hányinger, égető érzés az orr vagy a garat nyálkahártyáján, esetenként eszméletvesztés.

Előfordulás

Gázmérgezéses baleset viszonylag gyakori. Legtöbbször fűtési szezonban, a hibás fűtőkészülékből, füstelvezetésből kiszivárgó égéstermék, szén-monoxid, illetve késő ősszel, a szüret utáni mustgázban lévő széndioxid óvatlan belégzése következtében fordul elő, és évente százak életét követeli.

Okok

A gázmérgezésekre jellemző, hogy a mérgező anyagok a légutakon keresztül hatolnak be a szervezetbe. Az alsó légutak végén található léghólyagocskák vékony falán keresztül igen gyorsan beszívódnak a vérbe. A mérgező gázok gátolhatják a vörösvértestekben az oxigén szállítását azáltal, hogy igen erősen kötődnek az oxigén szállítását végző hemoglobinhoz (például cián és szén-monoxid mérgezés esetében). A mérgező gázok (klór, foszgén, nitrózus gázok) másik hatásmechanizmusa, hogy a tüdőszövetekben tüdővizenyőt okoznak, ezáltal csökkentik a légzőfelületet, nehezítik vagy lehetetlenné teszik az oxigén vérbe történő bejutását. Mindkét folyamat végül is oxigénhiányhoz, ezáltal légzési elégtelenséghez, gyakran a beteg halálához vezet.

A szén-monoxid színtelen, szagtalan, a levegőnél kissé könnyebb gáz. Tökéletlen égés során bármikor keletkezhet.

A levegő szén-monoxid tartalmának egészségügyi határértéke 35 ppm (ppm = pars per million, azaz egymillió gázmolekulából legfeljebb 35 lehet szénmonoxid). A 200 egység szén-monoxid tartalmú levegőn való tartózkodás 2-3 óra után enyhe fejfájást, szédülést okoz. Az ennél magasabb koncentráció következményei: 400 egységnél 1-2 óra múlva erős fejfájás, 3 óra elteltével pedig életveszélyes állapot alakul ki. 800 egységnél 45 percen belül szédülés, émelygés, görcs, 2 órán belül ájulás, 9000 egységnél pedig 1-2 percen belül halál következik be. A szénmonoxid megjelenésének leggyakoribb helyei: garázsban, olaj- vagy gáztüzelésű berendezések környékén, fa- vagy széntüzelésnél, hordozható generátoroknál, eldugult kéményeknél.

A szén-monoxid a tüdő légzőfelületén át jut a vérkeringésbe, és változatlan formában távozik onnan. A szén-monoxid mérgező tulajdonságát az adja, hogy kétszázszor erősebben kötődik az oxigénszállítást végző hemoglobinhoz, mint az oxigén, ezért már a legcsekélyebb koncentrációban is mérgező, a szervezet oxigénhiányos állapotba kerül, akárcsak fulladáskor.

A szénmonoxid-hemoglobin szint felezési ideje a vérben tiszta levegőn kb. öt óra, míg tiszta oxigén belélegeztetése mellett kb. 80 perc.

A széndioxid a levegőnél nehezebb, színtelen, szagtalan gáz. A széndioxid által okozott mérgezések talán leggyakoribb formája, hogy szüret után, a borospincék mélyén, a bor forrása közben keletkező gázt lélegzi be az ember.

Mivel a levegőnél nehezebb, előfordulhat, hogy a széndioxiddal csak félig telt pincében dolgozó ember valamiért lehajol, leguggol, és így lélegzi be a föld felett nagyobb koncentrációban összegyűlt mérgező anyagot.

A klórgáz szúrós szagú, az orr, száj, kötőhártya és légutak a nyálkahártyáit erősen izgató gáz. Az irritáló hatás oka, hogy a nyálkahártyák nedves felszínén maró hatású sósavat képez, ezért a tüdőbe kerülve tüdővizenyőt okozhat. Korábban gyakran előforduló klórgáz-mérgezés típus volt, hogy sósavat különböző tisztítószerekkel kevertek, vagy egymás után használtak, és ilyenkor klórgáz szabadult fel.

Tünetek és diagnózis

A szénmonoxid mérgezés áldozatát rosszullét fogja el, mozgásképtelenné válik, nem tud magán és családján segíteni, képtelen a helyiséget elhagyni. A magas szénmonoxid koncentráció perceken belül halált okoz. Elsősorban a gyerekek vannak kitéve a veszélynek.

A kialakuló tünetek szerint a mérgezésnek négy szakaszát különítjük el. Az első szakaszra a kábultság, zavartság, nyugtalanság, izgatottság a jellemző. Fejfájás, hányinger, szédülés szintén gyakori jelenség. Jellegzetes tünet, hogy a bőr cseresznyepirosra elszíneződik.

A második szakaszt először a végtagokon, majd testszerte kialakuló izomgörcsök, eszméletlenség jellemzi. Ritmuszavar is előfordulhat, a beteg gyakran hány, ami eszméletlenség esetén akár fulladást is okozhat.

  
 

A gázmérgezés gyakori tünete az eszméletvesztés

 

A harmadik szakaszban az izomzat ellazul, légzésbénulás alakul ki, ami a beteg halálához vezet. Ha ez nem következik be, akkor néhány nap elteltével, a késői szakban derül ki, hogy a beteg az oxigénhiány következtében nem szenvedett-e maradandó agyi károsodást, teljesen felépülhet-e.

A szén-dioxid okozta mérgezés tünetei: míg a szén-dioxid alacsony, 4-5 százalékos koncentrációban a légzőközpont működését serkenti - gyakoribb, mély lélegzetvételre késztet, - az ennél töményebb, húsz százalék feletti koncentrációjú CO2 gáz bénítja a légzőközpontot, vagyis légzésleállást okoz.

A klórgáz-mérgezés tünetei a belélegzett klórgáz koncentrációjától függnek.

Enyhe esetben köhögés, nehézlégzés, orrfolyás, nyáladzás, könnyezés jelentkezik. Súlyosabb esetekben az első lélegzetvételnél a gége záróizmának görcse, görcsös köhögés, nehézlégzés, orrfolyás, nyáladzás, könnyezés mellett mellkasi fájdalom jelentkezhet, majd órák múlva tüdővizenyő alakul ki. Nagy koncentrációban belélegezve a gége záróizmainak és a hörgők izmainak azonnali és súlyos görcse miatt perceken belül bekövetkezhet a fulladásos halál.

A cián gáz formájában féregirtásra használatos, de szerves anyagok égetésekor is felszabadulhat. Jellegzetesen keserűmandula szagú. A szövetek oxigénfelvételét gátolja, ezért a vér megfelelő oxigéntartalma mellett is halálos lehet a mérgezés. Kevésbé súlyos esetben a tünetek nem jellegzetesek: hányás, hasmenés, fejfájás, könnyezés, nyálcsorgás, nehézlégzés jelentkezhetnek. Súlyosabb esetekben görcsök, eszméletlenség, légzésleállás következik be. Súlyos esetben a halál gyakorlatilag azonnal beáll.

Az ammónia szúrós, kellemetlen szagú, a vegyiparban használatos gáz. A nyálkahártyákon való nedvességgel együtt ammónium-hidroxiddá (szalmiákszesszé), erős lúggá alakul, és a szövetek elfolyósodását okozza. A mérgezés tünetei enyhe esetben ingerköhögés, nehézlégzés, orrfolyás, nyáladzás, könnyezés, nagyobb töménységben fullasztó köhögés, mellkasi fájdalom, véres köpet, a gége záróizmainak görcse, illetve gégevizenyő. Súlyos esetben az azonnal kialakuló hörgőgörcs és a gége záróizmának görcse perceken belül fulladásos halálhoz vezet.

A kén-hidrogén záptojásra emlékeztető, édeskés szagú, a levegőnél nehezebb gáz. Fehérjék bomlásakor, rothadásakor keletkező, szennyvízcsatornákban, derítőkben, aknákban, emésztőkben meggyűlő gáz, de bányákban, barlangokban is előfordulhat. A nedvességgel érintkezve a nyálkahártyák izgalmát okozó kénvegyület keletkezik belőle, ami a ciánhoz hasonlóan gátolja a szövetek oxigénfelvételét. Kis mennyiségben nyálkahártyaizgalmat, könnyezést, orrfolyást, köhögést okoz, nagyobb koncentrációban fejfájás, szédülés, esetleg eszméletlenség alakul ki, majd beáll a halál.

Kezelés

Szén-monoxid illetve szén-dioxidmérgezés esetén az elsősegélynyújtó legfontosabb feladata a mérgezett személyt mielőbb kiszabadítani a mérgezés helyszínéről, szabad levegőre vinni, ha eszméletlen, a szájüregét kitisztítani, a légútjait járhatóvá tenni, lélegeztetést kezdeni. A 100%-os oxigénnel történő lélegeztetést mindenképpen el kell kezdeni, akkor is, ha a beteg eszméletén van, nem számol be erős rosszullétről, panaszokról, ezért gázmérgezés gyanúja esetén minden esetben indokolt mentőt hívni.

Klórgáz-mérgezés esetén az elsősegélynyújtónak a mérgezettet ki kell szabadítania a gáztérből, szabad levegőre kell vinnie, és fontos a szem, a szájüreg és az orr tiszta vízzel történő kiöblítése. (Vigyázni kell arra, nehogy az elsősegélynyújtó maga is megsérüljön, ezért gyakran műszaki mentést kell kérni!) Szükségessé válhat az oxigénnel történő lélegeztetés, tüdőödéma esetén nitroglicerin, furosemid, cortikosteroid készítmény, Lidocain szemcsepp illetve a száj-, orr-, garatnyálka-hártyára Lidocain spray alkalmazása.

Az ellátás cián, ammónia, kén-hidrogéngáz okozta mérgezések esetében speciális, eszközigényes (pl. a lélegeztetés miatt), ezért a mentőkre háruló feladat. A gáztérbe megfelelő védőeszköz nélkül behatolni életveszélyes!

Megelőzés

Az első téli befűtés előtt el kell végezni a füstelvezető csövek ellenőrzését, kitisztítását. Sokszor történt már füstmérgezés kéményhibából. A kémény felülvizsgálatát a kéményseprők végzik, ehhez lehetővé kell tenni, hogy bejussanak a padlástérbe. Ott, ahol a gázkazán vagy gázüzemű vízmelegítő a lakótérben (konyhában, előtérben, fürdőszobában, stb.) van, ellenőrizni kell, hogy biztosított-e az égéshez szükséges levegő-utánpótlás. Ha a lakáson ajtó- vagy ablakcsere volt, és az új nyílászárók már légmentesen zárnak, problémát jelenthet a levegő-utánpótlás, ami tökéletlen égéshez, szénmonoxid keletkezéshez és a kéményből égéstermék visszaáramláshoz vezethet.

Ha saját bor készítésére adják a fejüket, a laikusoknak is tudniuk kell, hogy a must forrásakor a pincehelyiségekben vagy a szellőzés nélküli kisebb kamrákban mérgező gázok keletkeznek, és azok az emberre veszélyesek. Vigyázni kell arra, hogy az elsősegélynyújtó is bajba kerülhet, ha lehajol a földön fekvő eszméletlen beteg mellé.

A régi, jól bevált gyertyás módszer ma is használható: az égéshez oxigén kell, a gyertya lángja pedig már a 10 százalék szén-dioxidot tartalmazó gáztérben is elalszik. Ezért a gyertyát a pince padlójához közelítve megvizsgálhatják, van-e veszélyes anyag a pince légterében. Ha égve marad, nincs veszély.

A cián, az ammónia, a kén-hidrogén gázok esetében szakszerű műszaki mentésre, megfelelő védőfelszerelésre, légzőkészülékre van szükség! A mentés e gázok kiszabadulása esetén nem elsősegélynyújtói feladat, és a környezetben lévőknek a saját biztonságukra is fokozottan kell ügyelniük!

Hasznos tudnivalók

Létezik olyan otthoni és irodai használatra tervezett, elektrokémiai mérőszenzoros műszer, amely már alacsony szénmonoxid-koncentráció mellett is érzékeli a gáz jelenlétét és, és hangosan riasztva figyelmeztet a mérgezés veszélyére.

Ha egy lakásban (egy légtérben) tartózkodók közül többnek hasonló tünetei (fejfájás, szédülés, hányás, gyengeség) mutatkoznak, szén-monoxidmérgezés lehetőségére mindig gondolni kell!

Szerző: Kiss Éva
Lektor: Dr. Láng Klára




Szponzorált hirdetések