Ficamok, rándulások

nyomtatható változat

Kategória:

Betűméret:  


Rövid leírás

Az ízületeket az ízületi tok és az ízületi szalagok erősítik. Baleset következtében a tok és a szalagok is sérülhetnek, ennek következményeként alakul ki a ficam.

Ficamról akkor beszélünk, ha az ízületi porcfelszínek (vápa és a fej) elmozdulnak egymástól.

Teljes ficam (luxatio) esetén a vápa és a fej teljesen eltávolodik egymástól, míg a részleges ficamnál (subluxatio) az ízületi felszínek (a fej és a vápa) távolodnak el, az ízületi rés megnagyobbodik, az ízületi tok és a szalagok megnyúlnak, de a fej még az ízületen belül marad.

A leggyakoribb ficamok: a vállficam, könyökficam, ujjízületi ficamok, térdkalácsficam és a bokatörésekhez társuló felső ugróízületi ficamok.

Részleges ficamok a bokaízületben (felső ugróízületben) és a vállízületben jönnek létre leggyakrabban.

  
 

Részleges ficamok leggyakrabban a boka-és vállízületben jönnek létre

 

Tünetek és diagnózis

A teljes ízületi ficamok leggyakoribb tünetei: az ízület fájdalmas, duzzadt, mozgása teljesen beszűkült, az ízület rugalmasan rögzített. Sokszor jellegzetesen torz, deformált ízületi képet mutat, azonban fizikális vizsgálattal és a röntgenfelvétellel győződhetünk meg a ficam fennállásáról. Különleges helyet foglal el a térdízületi teljes ficam, mivel az ilyen ficam után artéria-sérülés is bekövetkezik, az artéria poplitea intima sérülése miatt. Az ilyen ficamoknál nagyon fontos az érfestés (angiográfia) készítése és érsebész bevonása.

Rándulásról akkor beszélünk, ha az ízületi felszínek eltávolodnak egymástól, a tok és a szalagok nyúlnak, részlegesen szakadnak, viszont az ízesülő csontvégek nem távolodnak el egymástól, a fej a vápában marad. A rándulás nagy fájdalommal, duzzanattal, vérömleny kialakulásával jár együtt. Az ízület mozgatható, viszont a mozgástartomány jelentősen beszűkül és rendkívül fájdalmas. A rándulás röntgenfelvétellel és fizikális vizsgálattal igazolható.

Ha az ízületre normál mozgásterjedelmét meghaladó erő hat, szalagszakadás alakul ki, amely teljes keresztmetszetét vagy rostjainak bizonyos részét érintheti. A szalag részleges szakadása során az ízület stabilitása megmarad. Előfordulhat, hogy a szalag csontdarabbal együtt leszakad a tapadási helyről, máskor csak a szalag egy része sérül. Komplett szakadásnál a szalag oly mértékben sérül, hogy az érintett ízület instabillá válik. Három formája lehetséges: a szalag teljesen elszakad, a szalag tapadása leválik a csontról, vagy a szalag csontdarabbal együtt szakad le. Szalagsérülések leggyakrabban a bokában, térdben, könyökben, csuklóban és a vállban fordulnak elő. A sérült ízület körül fájdalom, vérömleny, duzzanat és nyomásérzékenység keletkezik. A végtag mozgatása heves fájdalommal jár. Az ízület instabillá válik. Diagnózisában fontos a baleset körülményeire fényt deríteni, majd a megtekintés, tapintás és funkcióvizsgálat következik.

Kezelés

A teljes ficamok kezelésének első lépéseként az ízületet nyugalomba helyezzük, hűtjük, majd a sérültet azonnal szakorvoshoz szállítjuk. Sok laikus (szemtanú) megkísérli a ficamot helyretenni, ami egy nagyon helytelen gyakorlat, mivel ezzel esetleg az ízületi vápa vagy fej törését, szalagszakadást okozhat, és nem ritkán ideg- és érkárosodás is kialakulhat. A rándulás kezelésének legfontosabb lépése a nyugalomba helyezés, a kar felkötése, a láb felpolcolása, valamint a sérült ízület hűtése, majd rugalmas pólyával való rögzítése. Ha a rándulás szalagszakadással társul, akkor a végtagot gipszelni vagy operálni kell.

Röntgenfelvétellel és egyéb képalkotó eljárással (UH, CT, MRI, arthroszkópia) győződhetünk meg a sérülés kiterjedéséről, amely a kezelés menetét nagymértékben befolyásolja. Az ízület stabilitásvizsgálatával dönthető el, hogy konzervatívan (gipszrögzítéssel) vagy műtéti úton kell a sérülést ellátni

Szerző: Dr. Boros Szilvia
Lektor: Dr. Boros Zoltán, traumatológus főorvos




Szponzorált hirdetések