Kategória: Hormonbetegségek

Betűméret:  


Rövid leírás

(másnéven: idült, elsődleges mellékvesekéreg-elégtelenség)
Az Addison-kór lényege a mellékvesekéreg működésének idült elégtelensége, amely súlyos esetben az anyagcsere összeomlásához, kiszáradáshoz, keringési elégtelenséghez majd kómához és halálhoz vezethet.

Nevét a betegség első leírójáról, Dr. Thomas Addisonról (1795-1860), a londoni Guy's Hospital orvosáról kapta, aki 1849 körül számolt be betegség tüneteiről, bár először a vérszegénység egy új formájának vélte. Az általa leírt, ma Addison-Biermer anaemia névre hallgató vérszegénység viszonylag gyakran fordul elő együtt az Addison-kórral.

A mellékvesekéreg háromféle hormont termel. A felületes rétegében (zona glomerulosa) termelődnek a szervezet só- és vízháztartásáért felelős hormonjai, a mineralokortikoidok, amelyek közül legfontosabb az aldoszteron. Hatására a vese kanyarulatos csatornáiban fokozódik a nátrium és víz visszaszívódása a kiválasztott vizeletből, ezáltal az aldoszteron gátolja a szervezet folyadékvesztését, és emeli a vérnyomást.

A mellékvesekéreg középső rétegében (zona fasciculata) termelődnek a szervezet cukoranyagcseréért felelős hormonjai, a glukokortikoidok, amelyek közül legfontosabbak a kortizon és a kortizol (hidrokortizon). Hatásukra fokozódik a májban a keményítő (glikogén) lebontása szőlőcukorrá, a fehérjék lebomlása, és az így felszabaduló aminosavakból a szőlőcukor képződése, ennek következtében megemelkedik a vércukorszint.

A mellékvesekéreg legbelső rétegében termelődnek a szexuálkortikoidok (hormonok). A mellékvesekéreg a szervezetnek a stresszhez való alkalmazkodásához szükséges egyik legfontosabb szerve, mert biztosítja a létért folytatott küzdelemben, veszélyhelyzetekben a szervezet megfelelő cukorellátását, a kellő vértérfogatot és a vérnyomást. A mellékvesekéreg működését a központi idegrendszeri hipotalamusz-hipofízis (agyalapi mirigy) rendszer irányítja, az agyalapi mirigy termeli a mellékvesekéreg működését serkentő hormont, az ACTH-t (adrenokortikotróp hormon).

A mellékvesekéreg elégtelensége lehet másodlagos - ez a hipofízis elégtelenségét jelenti, vagy elsődleges - ebben az esetben a mellékvesekéreg pusztulása figyelhető meg, ezt nevezzük Addison-kórnak. Szerencsére ma már nagyon jól kezelhető betegség.

Előfordulás

A betegség bármely életkorban előfordulhat, nőknél és férfiaknál egyaránt. A világon 100.000 ember között átlagosan egy Addison-kóros beteg található. Magyarországon a különböző adatok alapján a gyakoriság 0,008 százalék és 0,04 százalék között becsülhető.

Okok

A mellékvesekéreg pusztulása leggyakrabban (70 százalékban) autoimmun folyamat eredménye, amelynek során a szervezet ellenanyagokat termel a mirigy ellen. A tünetegyüttes a mirigyállomány 90 százalékos elveszítésénél jelentkezik.

Ritkán poliglanduláris autoimmun szindróma részeként is jelentkezhet. A kifejezés azt jelenti, hogy több belső elválasztású mirigy is károsodik autoimmun folyamat következtében. A poliglanduláris autoimmun szindrómának két típusa különíthető el. Az 1-es típus rendszerint gyermekkorban jelentkezik, az Addison-kórt idült gombás fertőzések (mukokután candidiasis), mellékpajzsmirigy-elégtelenség kíséri, társulhat még hozzá pajzsmirigy-alulműködés, károsodott nemi működés, 1-es típusú cukorbetegség, májgyulladás, epekövesség és még sok egyéb.

A 2-es típust (Schmidt-szindróma) többnyire fiatal felnőttkorban diagnosztizálják. A mellékvese-elégtelenség mellé pajzsmirigy-elégtelenség vagy -túlműködés, a nemi érés megkésése, 1-es típusú cukorbetegség, a bőr pigmentsejtjeinek pusztulása valamint számos egyéb tünet társulhat.

A tuberkulózis főként a fejletlen országokban okoz Addison-kórt, ott az esetek mintegy 20 százalékáért felelős. A TBC hatékony megelőzésével és gyógykezelésével a TBC szerepe jelentősen csökkent az Addison-kór kialakulásában.

A ritka okok között meg kell említenünk az idült, főként gombás fertőzéseket, a mellékvesekéreg rákos daganatait vagy a mellékvesekéreg sebészi eltávolítását.

Tünetek

A tünetek általában lassan, fokozatosan alakulnak ki.

A legjellemzőbbek:
  • Idült, súlyosbodó fáradtság
  • Izomgyengeség
  • Étvágytalanság
  • Testsúlyvesztés
  • A bőr és esetenként a nyálkahártyák sötét elszíneződése (fokozott pigmentácija)
  • Alacsony vérnyomás (110/70 Hgmm alatt)

Ritkábban előforduló tünetek:
  • Émelygés
  • Hányás
  • Hasmenés is előfordul
  • Gyakoriak a kedélybetegségek, depresszió, ingerlékenység.

Mivel a betegséget rendszerint későbbi stádiumban diagnosztizálják, a kezdeti tünetek sokszor csak később nyernek értelmet.

Későbbi stádiumban:
  • Súlyosbodó alacsony vérnyomás (vértérfogat csökkenés miatt), emiatt
  • szédülés, ájulás.
  • A sóhiány miatt sós ételek utáni vágy.
  • Alacsony vércukorszint.
A bőr pigmentációja, színezettsége fokozódik. Ennek oka, hogy a hipofízis, elsődleges mellékvesekéreg-elégtelenség esetén fokozza az ACTH-t termelő sejtjeinek aktivitását, amelyek egyúttal egy, a pigmenTsejtek aktivitását fokozó hormont (MSH = melanocita stimuláló hormon) is fokozott mennyiségben állítanak elő. A bőr fokozott pigmentációja a hegeken, bőrredőkön, könyökön, térdeken, ujjízületek felszínén, kézujjakon és lábujjakon egyaránt, valamint az ajkakon és a nyálkahártyákon a legerősebb. Ezért a betegséget a bőr sajátos színe alapján "bronzkórnak" is szokás nevezni. Ha a mellékvesekéreg-elégtelenség hipofízis eredetű, az MSH sem termelődik kellő mennyiségben, ezért inkább pigmenthiány figyelhető meg.

Diagnózis

A betegség korai stádiumában a diagnózis felállítása nem egyszerű. A jellegtelen tünetek, mint például fogyás, általános erőnlét-romlás, alacsony vérnyomás ugyanis számos betegség jellemzői lehetnek. Ha mindehhez a bőr fokozott pigmentációja társul, felmerül az Addison-kór lehetősége. Az Addison-kór igazolására az alábbi eszközök állnak rendelkezésünkre:

  1. Laboratóriumi vizsgálatok eredményeiben az alábbi eltérések jellemzőek:
    • Alacsony szérumnátrium-szint,
    • Magas szérumkálium-szint,
    • A vér csökkent pH-értéke,
    • Alacsony vérnyomás,
    • Alacsony vércukorszint,
    • Alacsony szérumaldoszteron-, kortizon- és kortizol-szintek,
    • Addison-kór esetében magas ACTH-szint, hipofízis eredetű elégtelenség esetén alacsony ACTH-szint mutatható ki.

  2. Képalkotó eljárások:
    Korszerű képalkotó eljárások közül mind a számítógépes rétegvizsgálat (CT), mind a mágnesrezonancia vizsgálat (MRI) pontos képet ad a mellékvesék anatómiai állapotáról.

  3. Funkcionális vizsgálatok:
    • ACTH-stimulációs teszt: ACTH intravénás adása után 30-60 perccel növekszik a szérum és a vizelet kortizol-szintje. A reakció elmaradása a mellékvesék pusztulására utal.

    • CRH-stimulációs teszt: Ha az ACTH-stimulációs teszt folyamán a mellékvesekéreg nem reagál, hipotalamuszban termelődő hormont, CRH-t (kortikotropin releasing hormon) adnak intravénásan, majd 30, 60, 90 és 120 perc múltán vért vesznek. Ha az ACTH szintje megemelkedik, de a kortizol elválasztás nem, a hipofízis egészséges, de a mellékvesekéreg elpusztult. Ha az ACTH-termelés sem emelkedik, hipofízis eredetű mellékvesekéreg-elégtelenségre lehet következtetni. Amennyiben az ACTH-szint emelkedik, de időben megkésve, a hipotalamusz betegségével állunk szemben.

Kórlefolyás

A betegség kórjóslatát az alapbetegség határozza meg. A leggyakoribb autoimmun forma kórjóslata időben történő felismerés és kezelés esetén kiváló.

Stresszhelyzetben - pl. lázas betegség, műtét, erős fizikai terhelés, trauma - megnő a szervezet igénye a mellékvesekéreg-hormonok iránt, így kezelt esetekben is kevés lehet a szokásos hormonadag. Ilyenkor előfordulhat, hogy a beteg állapota folyamatosan romlik, majd kialakul az Addisonos krízis, amely akut életveszélyt jelent. Az esetek 25 százalékában a betegség első jele a krízis, melynek tünetei:
  • Hasi fájdalom, deréktáji és a lábszárakon jelentkező. Addisonos krízis egyik veszélye, hogy tünetei akut hasi katasztrófa képében jelentkeznek, ami megnehezítheti a megfelelő kezelés feltételét, a helyes diagnózist,
  • Súlyos hányás, hasmenés,
  • Súlyos kiszáradás, veseelégtelenség,
  • Alacsony vérnyomás és testhőmérséklet (kivéve, ha lázas betegség okozza a krízist), szapora pulzus,
  • Tudatzavarok, kóma,
  • Alacsony vércukorszint, mely következményes epilepsziás rohamokat eredményezhet.
Kezeletlen esetben a krízis halálos kimenetelű.

Az Addison-kór megelőzésére szegényesek a lehetőségek. A krízis megelőzéséhez fontos a korai diagnózis és az időben megkezdett hormonpótló kezelés.

Kezelés

A kezelés célja a megfelelő hormonpótlás. Gyógyítható alapbetegség esetén természetesen annak kezelése is fontos, de a mellékvesekéreg károsodása ilyen esetekben is rendszerint visszafordíthatatlan.

Hormonpótlásra mindig mellékvese-szteroidhormonokat adnak. A hormonpótlásra a beteg kaphat naponta 1 vagy 2 alkalommal glukokortikoidot (hidrokortizon, dexamethason vagy más), melyet kiegészíthetnek napi egyszer adott mineralokortikoiddal (fludrokortizon).

Az Addison-krízis kezelésében fontos az azonnali hormon-, cukor-, só- és vízpótlás. A beteg intenzív osztályos ellátást igényel, infúzióban kapja a szteroidhormonokat, a sót és a cukrot.

  
 

Az Addison-krízis kezelése intenzív osztályos ellátást igényel, infúzióban kapja a szteroidhormonokat, a sót és a cukrot

 

Gyógyulási esélyek

Az Addison-kóros beteg a kezelés hatására nem gyógyul meg, de megfelelő gondozás mellett közel teljes értékű életet élhet. Fontos, hogy a gyógyszerek adagját a szervezet fokozott megterhelésének (pl. más betegségek egyidejű fennállása) esetén emelni kell a szervezet alkalmazkodási képességének növelésére. A betegség gyógyulása után vissza lehet térni a szokványos fenntartó adagra.

Az Addisonos krízisből a felvázolt terápia hatására a beteg állapota gyorsan javul. A javulással párhuzamosan, fokozatosan át lehet térni az egyénileg megállapított dózisú fenntartó kezelésre.

Hasznos tudnivalók

Amennyiben a beteget valamilyen oknál fogva operálni kell, a műtét előtti napon vissza kell térni a hormonok intravénás adására, és azt addig fenn kell tartani, amíg a beteg a szükséges mennyiségű gyógyszert és folyadékot szájon keresztül maga is be tudja venni.

A megfelelően kezelt Addison-kóros nő teherbe eshet, és egészséges gyermeket szülhet. Terhességi hányás esetén a hormonokat injekció formájában kell pótolni. A hormonpótló kezelés nem tér el a nem terhes állapot gondozásában előírtaktól. Szülés alatt ugyanúgy kell eljárni, mint azt a műtét kapcsán ismertettük.

A betegnek meg kell tanulnia figyelni, ápolni, gondozni betegségét. Ehhez meg kell tanulni a hormonális egyensúly megbomlásának tüneteit. A beteg speciális egészségügyi igazolványt kell kapjon, amelyben a betegsége és kezelései fel vannak tüntetve, s ezt a személyi igazolvánnyal együtt mindig magánál kell tartania.

A beteg mindig hordjon magával az orvosa által felírt glikokortikod-injekciót. Fontos, hogy be tudja adni magának a gyógyszert és bizonyos esetekben (pl. stressz, fizikai munka enyhe felső légúti betegség, stb.) emelnie kell a bevitt gyógyszer mennyiségét. Az adagolást természetesen szigorúan az orvos utasítása szerint kell módosítani. Az injekció azonnali beadása szükséges lehet például súlyos fertőzések, hányás, hasmenés esetén, ezek ugyanis fokozzák az Addison-krízis kockázatát.

Szerző: Dr. Elek Csaba, Dr. Szemerédy Viktória
Lektor: Dr. Palik Éva
Forrás: Whonamedit (http://www.whonamedit.com/doctor.cfm/68.html), Harrison's Principles of Internal Medicine 2005, Dr. Jakab Csilla és Prof. Dr. Rácz Károly: Addison kór, (http://www.medlist.com/HIPPOCRATES/III/6/351.htm)




Szponzorált hirdetések