A cöliákia az egész szervezetet érintő autoimmun-betegség. Kiváltója a kalászos gabonafélékben lévő sikér (glutén) egyik fehérjecsoportja, a gliadin, amit az ember normálisan az étkezései során fogyaszt el. A lisztérzékenység leggyakoribb formájába...
A cöliákia az egész szervezetet érintő autoimmun-betegség. Kiváltója a kalászos gabonafélékben lévő sikér (glutén) egyik fehérjecsoportja, a gliadin, amit az ember normálisan az étkezései során fogyaszt el. A lisztérzékenység leggyakoribb formájában fogyasztása hatására jellegzetesen sérül a vékonybél nyálkahártyája, ami emésztőrendszeri panaszokat és súlyos tápanyag-felszívódási zavarokat okoz.
Kezelése gluténmentes diétával lehetséges, de gyógyítani egyelőre nem tudjuk. A diétát egész életen át kell tartani.
A gyermekkorban kialakuló cöliákiát az angol Samuel Gee írta le először 1888-ban, a felnőttkoriról pedig 1932-ben egy dán orvos, Hess-Thysen számolt be.
A diéta célja a glutén (gabonafehérje) kiiktatása, vagyis a búzát, árpát, rozst, zabot, valamint az ezeket nyomokban is tartalmazó élelmiszereket elhagyjuk az étrendből. Az étrend alapját a kenyér, gabona-készítmények és a rizs képezi. A számukra javasolt leggyakrabban alkalmazott nyersanyagok a rizs, a burgonya, a kukorica, a szója és az ezekből előállított liszt, pehely és keményítő. A változatosság jegyében felhasználható még a sárgaborsóliszt, babliszt és szezámmag. A gluténmentes termékek sűrítőanyagaként az élelmiszeriparban használatos még a guarliszt is. A lisztérzékenyek egyrészt a speciális - számukra előállított, törzskönyvezett - gluténmentes termékeket fogyaszthatják, másrészt a Magyar Táplálékallergia és Táplálékintolerancia Adatbanktól, és a dietetikusoktól származó információk alapján válogathatnak a hagyományos élelmiszerekből is. A törzskönyvezett, diétás termékekről az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet (OÉTI) ad ki listát, amelyet az Egészségügyi Közlöny tartalmaz. A gluténmentes élelmiszerek köre szinte évenként változik, így az ezekről kiadott listák folyamatos ellenőrzést, utánajárást igényelnek. Ha otthon késztünk gluténmentes élelmiszert (pl. kenyeret sütünk), akkor azt a többi élelmiszertől el kell különíteni, hogy ne szennyeződhessen. A diétát szigorúan, egész életen át be kell tartani. A helyesen összeállított gluténmentes étrend nem okozza egyetlen tápanyag hiányát sem.
Zöldségek, gyümölcsök a friss, mirelit és natúr konzervzöldség és gyümölcs gluténmentes (kivétel az import zöldalma). A hazai bébiételek gluténmentesen készülnek, így ezekkel dúsíthatók, sűríthetők az ételek.
Édesipari termékek speciális, gluténmentes sütemények, süteményporok, kekszek, édes és sós ostyák, csokoládék, rágógumik, cukorkák és pudingporok.
Tej, tejtermékek tej, író, tehéntúró, juhtúró, sajtok (kivéve: holland sajtok), tojás. A natúr joghurt, kefir és tejföl állományjavítóként glutént tartalmazhat, ezért mindig ellenőrizzük a gyártót.
Húsok, húskészítmények, halak csirke, pulyka, halak, sovány sertés-, marha-, borjú-, nyúl- és vadhúsok, glutént nem tartalmazó húskészítmények (felvágottak, májkrémek).
Zsiradékok növényi olajok, margarin, vaj.
Italok víz, ásványvíz, rostos-, szénsavas üdítők, teák, babkávéból készült kávé, valódi kakaó, bor, kukoricasör, valódi gyümölcspálinka.
Édesipari termékek a hagyományos sütemények, kekszek, csokoládék, cukorkák, rágógumik keményítőszörpöt, gabonát tartalmazhatnak.
Tej, tejtermékek malátakávéval ízesített tejes italok, pudingporok, fagylaltporok, jégkrémek. Az import sajtokat (főleg holland) gyakran glutén tartalmú anyaggal vonják be. A natúr joghurt, kefir, tejföl és tejdesszertek állományjavítóként glutént tartalmazhatnak, ezért mindig ellenőrizzük, hogy a gyártó szavatolja-e a glutánmentességet.
