Az epilepszia az idegrendszer betegsége, amely görccsel kísért vagy görcs nélkül jelentkező rohamok egymás után következő megnyilvánulásaiból áll. A rohamok az agyban található idegsejtek nagy erejű elektromos kisüléseiből keletkeznek. Ezek az elektromos viharok az agy területeiről régióiból indulnak ki. Az epilepsziás görcsök megjelenése attól függ, hogy hol keletkezik az elektromos kisülés, és lefolyása során az agy mely területeit vonja be.

A rohamok a normális agyi működés megszakadásának következményei. Az agy rendkívül összetett szerv, amelyben látási, hallási, szaglási, tapintási, hőmérséklet érzékelési információk fogadása, azok értelmezése és az izmokhoz, belső elválasztású mirigyekhez történő üzenet küldése zajlik. Az információáramlás többsége mégis az egyes agysejtek között történik, melynek végeredménye a tudat, a gondolkodás és az emlékezés.

Normális agyi tevékenység során az elektromos impulzusok áramlása meghatározott sorrendben zajlik. Olyan ez, mint a konferencia rendje, ahol pontosan meg van határozva, mikor, ki beszélhet. Az epilepszia olyan konferenciához hasonlítható, ahol mindenki egyszerre beszél, a kommunikáció meghatározott rendje felborul.