A szervezetben a sejtek, szövetek rendellenes növekedése, burjánzása növedékek, tumorok képződéséhez vezethet. Tumor, illetve daganat sokféle lehet, valamennyi szervünket megbetegítheti. Két alapvető formáját szokták elkülöníteni.

A jóindulatú daganat sejtjei, szövetei hasonlítanak az adott szerv alapszövetéhez, "tisztelik" a szövetek, szervek határait, rendszerint élesen elkülönülnek azoktól, áttétet nem képeznek. A rosszindulatú daganat, a rák - szakszóval karcinóma, neoplázia - összefoglaló neve mindazon - sokszor egymástól rendkívül különböző - betegségeknek, melyeket a megbomlott anyagcseréjű sejtek féktelen szaporodása és áttétképző képessége jellemez, amikor is a sejtek eredeti szövetükből, a daganatból elszabadulnak, és a szervezetben szétszóródva más szövetekben képeznek daganatot.

A sejtek megváltozását kiválthatják bizonyos vegyi anyagok, vírusfertőzések, mechanikai behatások, radioaktív vagy erős ultraibolya sugárzás, - azaz környezeti tényezők, - valamint örökletes genetikai hibák is hajlamosíthatnak, illetve felerősíthetik a külső hatást. A környezeti tényezők közül ki kell emelni a dohányzást, amely minden rákfajta kialakulásának valószínűségét növeli, de különösen a tüdő-, száj-, gége- és húgyhólyagrákét. A túlzott alkoholfogyasztás is kedvez a ráknak. Környezetünk karcinogén (rákkeltő) anyagai közül a legfontosabbak az arzén, az azbeszt, bizonyos aromás vegyületek, a benzol, festékek és lakkok alkotórészei, a nikkel és a vinil-klorid. Az emésztőrendszeri rákok kialakulásában pedig a helytelen táplálkozás játszik szerepet.

Szervezetünkben nap mint nap keletkezhetnek rendellenes sejtek, mégis nagyon ritka, hogy ezekből betegség fejlődik, mivel szervezetünk védekezőrendszere, az immunrendszer ezeket normálisan képes felismerni és elpusztítani. Néha a sejteknek sikerül kibújnia a szervezet ellenőrzőrendszerének felügyelete alól. Erre sokkal nagyobb az esély, ha az immunrendszer működésének hatékonysága gyengül. A rák kialakulásának valószínűsége az életkorral nő, bár vannak kifejezetten fiatalkori rákok is.

Az emberi szervezet legnagyobb szerve a bőr, amely a test felszínét a külvilág felé fedi. Egy felnőtt embernél 1,6-1,8 négyzetméter, a testsúly 15 százalékát teszi ki. Három fő rétegből, a hámból, az irhából és a bőraljából áll. Nem pusztán testünk ruhája, hanem egy nagyon is sokrétű feladatot ellátó, bonyolult szerv, működése az élet sok szempontjából pótolhatatlan. A bőr klímaberendezés, hiszen elvégzi a külső hőmérsékletingadozások kiegyenlítését, ugyanakkor érzékszerv, amely felveszi a külső ingereket. Emellett folyadék- és energiaraktár, jelentős feladatot lát el a szervezet só-víz háztartásában, az immunrendszer előretolt helyőrsége. A szervezet méregtelenítésében is részt vesz, fizikális, bakteriális és kémiai behatások ellen egyaránt védi a szervezetet.

Betegségei amellett, hogy kellemetlenek, de jól láthatók, feltűnőek is, nemcsak egészségi, hanem esztétikai, lelki problémát is jelentenek. A bőrgyógyászati betegségek kezelésében mára az orvostudomány nagy eredményeket ért el: olyan kórképek esetén sikerült elérni a tünetek jelentős javulását, sőt megszüntetését, amelyek eddig hosszú évtizedeken keresztül keserítették meg a betegek életét. Ilyen bőrbajok voltak többek a pattanásos bőr és a psoriasis, vagy magyarul pikkelysömör. Ugyanakkor a modern, iparosodott világunkban a környezeti ártalmak nagy terhelésnek teszik ki az emberi szervezet e sérülékeny szervét: egyre nő pl. az allergiás jellegű bőrbetegségek előfordulási aránya.

A bőr és a szervezet egyéb részeinek szoros kapcsolata miatt a bőrbetegségeknek csupán egy része önálló bőrelváltozás (pl. paraziták, gombás vagy bakteriális, illetve vírusfertőzések okozta gyulladás), jelentős részük a szervezet egyéb betegségével függ össze, pl. az anyagcsere vagy a hormontermelés zavarai, illetve a szervezet túlérzékenysége miatt alakul ki.