Betegtájékoztató
nyomtatható verzió
1. Milyen típusú gyógyszer a Betaferon és milyen betegségek
esetén alkalmazható? Milyen típusú gyógyszer a Betaferon?
A Betaferon a szklerózis multiplex kezelésére használt, interferon
néven ismert gyógyszerek közé tartozik. Az interferonok a szervezet
által termelt fehérjék, amelyek az immunrendszer elleni támadások,
például a vírusfertőzések leküzdésében játszanak szerepet.
Hogyan hat a Betaferon?
A szklerózis multiplex (SM) a központi idegrendszert,
különösen az agy és a gerincvelő működését befolyásoló, krónikus
megbetegedés. Szklerózis multiplexben a gyulladás károsítja a
központi idegrendszer idegrostjai körül elhelyezkedő védőhüvelyt
(mielint) ezzel gátolja az idegrostok normális működését.
Ennek a folyamatnak a neve demielinizáció.
A szklerózis multiplex pontos kiváltó oka ismeretlen. Úgy vélik
azonban, hogy a szervezet immunrendszerének rendellenes reakciója
fontos szerepet játszik a központi idegrendszert károsító
folyamatban.
A szklerózis multiplex roham (állapotromlás, relapszus)
során károsodhat a központi idegrendszer. Ideiglenes
mozgáskorlátozottságot okozhat, például megnehezítheti a járást. A
tünetek teljesen vagy részlegesen elmúlhatnak.
A béta-1b interferonról kimutatták, hogy megváltoztatja az
immunrendszer válaszreakcióját és így segít a betegség
aktivitásának csökkentésében.
Hogyan segít a Betaferon a betegség elleni
küzdelemben:
Egyszeri, a szklerózis multiplex kialakulásának fokozott
kockázatára utaló klinikai esemény: A Betaferonról kimutatták,
hogy lassítja az egyértelmű szklerózis multiplex
kifejlődését.
Javuló-rosszabbodó szklerózis multiplex: A
javuló-rosszabbodó szklerózis multiplexben szenvedő betegeknél
előfordulhatnak rohamok vagy állapotromlások, melyek során a
tünetek észlelhetően romlanak. A Betaferonról kimutatták, hogy
csökkenti a rohamok számát és súlyosságát. Csökkenti a betegség
miatt kórházban töltött napok számát, és meghosszabbítja a
állapotromlások közti időszakot.
Másodlagos, folyamatosan romló szklerózis multiplex:
Bizonyos esetekben a javuló-rosszabbodó szklerózis multiplexben
szenvedő betegek tünetei súlyosbodhatnak és a betegség egy másik,
másodlagos, folyamatosan romló szklerózis multiplex nevű formája
alakul ki náluk. A betegségnek ebben a formájában a betegek
állapota egyre romlik, függetlenül attól, hogy előfordulnak-e
relapszusok vagy sem. A Betaferon képes csökkenteni a rohamok
számát és súlyosságát, és lassítani a mozgáskorlátozottság
súlyosbodását.
Milyen betegségek esetén alkalmazható a Betaferon
A Betaferon olyan betegek kezelésére
használható
- akiknél első alkalommal jelentkeztek olyan tünetek, melyek a
szklerózis mutliplex kialakulásának fokozott kockázatára
utalnak. Orvosa a kezelés megkezdése előtt ki fogja zárni az
egyéb okokat, amelyek ezekre a tünetekre magyarázatot
adhatnának.
- akik javuló-rosszabbodó szklerózis multiplexben szenvednek, és
az elmúlt két éven belül legalább két állapotromlásuk
volt.
- akik folyamatosan romló szklerózis multiplexben szenvednek, és
betegségük aktív, amit az állapotromlások jeleznek.
2. Tudnivalók a Betaferon alkalmazása előtt
Ne alkalmazza a Betaferon-t:
- ha terhes. Ne kezdje el a Betaferon terápiát (lásd
"Terhesség");
- ha allergiás (túlérzékeny) a természetes vagy
rekombináns béta interferonra, a humán albuminra vagy a Betaferon
bármely segédanyagára;
- ha jelenleg súlyos depresszióban szenved és/vagy öngyilkossági
gondolatai vannak (lásd "A Betaferon fokozott
elővigyázatossággal alkalmazható" és "4. Lehetséges mellékhatások"
című részt).
- ha súlyos májbetegségben szenved (lásd "A Betaferon
fokozott elővigyázatossággal alkalmazható", "A kezelés ideje alatt
alkalmazott egyéb gyógyszerek" és a "4. Lehetséges mellékhatások"
pontokat).
- Jelezze orvosának, ha fentiek közül bármelyik érvényes
Önre.
A Betaferon fokozott elővigyázatossággal alkalmazható
Orvosának az alábbiakról is tudnia kell a Betaferon alkalmazása
előtt:
- Ha monoklonális gammopátiában szenved. A
monoklonális gammopátia egy immunrendszeri betegség, amelyben
kóros fehérje található a vérben. A Betaferonhoz hasonló
gyógyszerek szedése során kialakulhat a kis vérerek
(kapillárisok) bizonyos megbetegedése (szisztémás
kapilláris szivárgás szindróma). Ez sokkhoz
(keringés-összeomláshoz) vezethet, mely halálos kimenetelű
is lehet.
- Ha korábban depresszióban szenvedett, ha jelenleg depressziós,
vagy ha támadtak már öngyilkossági gondolatai. Ebben az esetben
orvosa szoros megfigyelés alatt fogja tartani a kezelés ideje
alatt. Ha depressziója és/vagy öngyilkossági gondolatai súlyosak,
orvosa nem fogja felírni Önnek a Betaferont (lásd még a "Ne
alkalmazza a Betaferont" pontot).
- Ha valaha volt már görcsrohama, vagy ha az epilepszia
kezelésére szolgáló gyógyszert (antiepileptikumot) szed
(lásd még az "A kezelés ideje alatt alkalmazott egyéb gyógyszerek"
és a 4. "Lehetséges mellékhatások" pontokat), orvosa különös
elővigyázatossággal fogja nyomon követni az Ön kezelését.
- Ha súlyos veseproblémái vannak, orvosa úgy dönthet, hogy
veseműködését a kezelés ideje alatt ellenőrizni fogja.
- Jelezze orvosának, ha a fentiek közül bármelyik érvényes
Önre.
Orvosának az alábbiakról is tudnia kell a Betaferon alkalmazása
során:
- Ha olyan tüneteket tapasztal, mint a testszerte előforduló
viszketés, az arc és/vagy a nyelv megduzzadása, hirtelen kialakuló
légzési nehézség. Ezek súlyos allergiás
(túlérzékenységi) reakció tünetei lehetnek, amely
életveszélyessé válhat.
- Ha észlelhetően szomorúbbnak vagy reményvesztettebbnek érzi
magát, mint a Betaferon terápia kezdete előtt, vagy ha
öngyilkossági gondolatai támadnak. Ha a Betaferon-kezelés során
depresszióssá válik, lehet, hogy speciális kezelésre van szüksége.
Orvosa szoros megfigyelés alatt fogja tartani, és mérlegelheti a
kezelés megszakítását is. Ha súlyos depressziója és/vagy
öngyilkossági gondolatai támadnak, nem kezelik Betaferonnal (lásd
még a "Ne alkalmazza a Betaferont" pontot).
- Ha szokatlan véraláfutásokat vagy sérüléseket követően
nagyfokú vérzést észlel, illetve ha gyakran kap el fertőző
betegségeket. Ezek a vérsejtek vagy a vérlemezkék (a vér
alvadását segítő sejtek) számának csökkenését jelző tünetek
lehetnek. Szükség lehet rá, hogy orvosa fokozott megfigyelés alatt
tartsa.
- Ha csökken az étvágya, hányingere van, ismételten hány,
különösen, ha testszerte előforduló viszketést érez, ha bőre,
illetve a szemfehérjéi sárga elszíneződését észleli, vagy ha
könnyen keletkezik véraláfutás a testén. Ezek a tünetek
májproblémákra utalhatnak. Klinikai vizsgálatok során a
Betaferonnal kezelt betegek esetében előfordultak eltérések a
májfunkciós értékeknél. Más béta interferonokhoz hasonlóan, a
Betaferonnal kezelt betegeknél ritkán súlyos májkárosodásról,
többek között májelégtelenségről számoltak be. A legsúlyosabb
esetekről olyan betegeknél számoltak be, akik más gyógyszert is
szedtek, vagy olyan betegségben szenvedtek, amely érintheti a májat
(pl. alkoholizmus, súlyos fertőzés).
- Ha olyan tüneteket észlel, mint a szabálytalan szívverés, a
bokák vagy a lábak duzzadása, vagy légzési nehézség. Ezek a
tünetek a szívizom megbetegedésére (kardiomiopátiára)
utalhatnak, mely ritkán előfordult Betaferonnal kezelt
betegekben.
- Ha hasi fájdalmat érez, mely a hátába is kisugárzik, és/vagy
hányingere vagy láza van. Ezek a tünetek a hasnyálmirigy
gyulladására utalhatnak, melyről Betaferon-kezelés során
beszámoltak.
Ez gyakran a vérben található bizonyos zsírok
(trigliceridek) megemelkedett szintjével jár együtt.
- Azonnal hagyja abba a Betaferon szedését és tájékoztassa
orvosát, ha ezek bármelyike fellép Önnél
Ezen kívül a következő szempontokat kell figyelembe venni a
Betaferon szedése során:
- Vérvizsgálatot kell végezni Önnél, melynek során a
vérsejtek számát, a vér kémiai összetételét, és a májenzimek
szintjét mérik. Ezt a Betaferon-kezelés megkezdése előtt, a
Betaferon-kezelés megkezdése után rendszeresen, és a kezelés során
időszakosan el kell végezni, akkor is, ha nincsenek különösebb
tünetei. Ezeket a vérvizsgálatokat a szklerózis multiplex
ellenőrzésére egyébként is végzett vizsgálatokon kívül kell
elvégezni.
- Ha szívbetegségben szenved, a kezelés kezdetekor gyakran
előforduló influenzaszerű tünetek stresszt idézhetnek elő. A
Betaferon csak elővigyázatossággal alkalmazható, és orvosa
folyamatosan ellenőrizni fogja, hogy szívének állapota nem
romlik-e, különösen a kezelés kezdetén. A Betaferon önmagában nem
hat közvetlenül a szívre.
- Rendszeres időközönként, vagy bármikor, ha orvosa más
okból szükségesnek véli, a pajzsmirigy működését ellenőrző
vizsgálaton kell résztvennie.
- A Betaferon humán albumint tartalmaz, ennélfogva alkalmazása
során fennáll vírusbetegségek átvitelének kockázata. A
Creutzfeld-Jacob-kór (CJD) átvitelének kockázata nem zárható
ki.
- A Betaferon-kezelés alatt az Ön szervezete semlegesítő
ellenanyagnak nevezett anyagot termelhet, mely reakcióba
léphet a Betaferonnal (semlegesítő aktivitás). Nem
tisztázott, hogy ezek a semlegesítő ellenanyagok csökkentik-e a
kezelés hatékonyságát. Nem minden beteg szervezete termel
semlegesítő ellenanyagokat. Jelenleg nem lehet előre megjósolni,
hogy mely betegek fognak ebbe a csoportba tartozni.
Az injekció beadásának helyén fellépő reakciók:
A Betaferon-kezelés során valószínűleg tapasztalni fogja a
beadás helyén fellépő reakciókat. A tünetek közé tartozik a
bőrpír, a duzzanat, a bőr színének megváltozása, a gyulladás, a
fájdalom és a túlérzékenység. Ritkábban számoltak be az injekciózás
helye körül kialakult bőr- és szövetelhalásról (nekrózis). A
beadás helyén fellépő reakciók idővel általában ritkábban fordulnak
elő.
Az injekció beadásának helyén fellépő bőr- és szövetelhalás
hegképződéshez vezethet. Ha ez súlyos fokú, a genny és az elhalt
részek eltávolítására (sebkimetszésre), ritkábban
bőrátültetésre lehet szükség, és a gyógyulás akár 6 hónapig is
tarthat.
Az injekció beadásának helyén fellépő reakciók kockázatának
csökkentésére:
- használjon steril (aszeptikus) injekciózási
technikát,
- minden alkalommal más helyre adja be az injekciót (lásd: Függelék
- az öninjekciózás folyamata).
Autoinjektor használata esetén ritkábban fordulnak elő reakciók az
injekció beadásának helyén. Orvosa további felvilágosítással
szolgálhat erről.
Ha bármilyen bőrsérülést észlel, amely esetleg duzzanattal vagy
az injekció beadásának helyén folyadékszivárgással jár
együtt:
- Hagyja abba a Betaferon injekciók alkalmazását, és
beszéljen orvosával
- Ha csak egy fájdalmas injekciózási hely (lézió)
van, és a szövetelhalás (nekrózis) nem túl
kiterjedt, folytathatja a Betaferon alkalmazását.
- Ha több mint egy fájdalmas injekciózási hely (több
lézió) van, akkor abba kell hagynia a Betaferon használatát,
amíg bőre nem regenerálódik.
Orvosa rendszeresen ellenőrizni fogja öninjekciózási
technikáját, különösen akkor, ha a beadás helyén fellépő
reakciókat észlelt.
A kezelés ideje alatt alkalmazott egyéb gyógyszerek:
Feltétlenül tájékoztassa kezelőorvosát vagy gyógyszerészét a
jelenleg vagy nemrégiben szedett egyéb gyógyszereiről, beleértve a
vény nélkül kapható készítményeket is.
Nem végeztek hivatalos gyógyszerkölcsönhatás-vizsgálatokat annak
felmérésére, hogy a Betaferon befolyásolja-e más gyógyszerek
hatását, illetve hogy más gyógyszerek befolyásolják-e a Betaferon
hatását.
A Betaferon más, az immunrendszert befolyásoló gyógyszerekkel
együtt történő alkalmazása nem javallott, kivéve a
kortikoszteroidoknak nevezett gyógyszereket, valamint a
mellékvesekéreg-serkentő hormont (adrenokortikotróp hormon,
ACTH).
A Betaferon fokozott elővigyázatossággal alkalmazható:
- olyan gyógyszerekkel együtt, melyek szervezetből történő
eltávolítását egy bizonyos májenzim-rendszer (citokróm
P450 rendszer) végzi, például az epilepszia kezelésére
használt gyógyszerek (ilyen pl. a fenitoin).
- a vérsejtek képzését befolyásoló gyógyszerekkel
együtt.
A Betaferon egyidejű alkalmazása bizonyos ételekkel vagy
italokkal
A Betaferon a bőr alá adott injekció, így nem várható, hogy az
elfogyasztott étel vagy ital befolyásolja a Betaferon
hatását.
Gyermekek és serdülők:
Gyermekek és serdülők körében nem végeztek hivatalos klinikai
vizsgálatokat.
Rendelkezésre áll azonban néhány adat 12 és 16 év közötti
serdülőkről. Ezek az adatok arra utalnak, hogy a biztonságossági
profil ebben a korcsoportban azon felnőttekéhez hasonló, akik
kétnaponta 8 millió NE bőr alá (szubkután) adott Betaferont
kapnak. A Betaferon 12 éves vagy ennél fiatalabb gyermekek esetén
nem alkalmazható, mert az alkalmazással kapcsolatban nem állnak
rendelkezésre információk.
Terhesség:
Ha teherbe eshet, alkalmazzon fogamzásgátlást a Betaferon
használata során.
- Ha terhes, vagy lehetségesnek tartja, hogy terhes,
értesítse orvosát. A Betaferon- kezelést nem szabad elkezdeni, ha
Ön terhes (lásd még a "Ne alkalmazza a Betaferont" pontot).
- Ha terhességet tervez, először beszélje meg ezt
orvosával.
- Ha Ön a Betaferon-kezelés közben teherbe esett, a
Betaferon-kezelést abba kell hagynia, és azonnal értesítenie kell
kezelőorvosát. Orvosa Önnel együtt el fogja dönteni, hogy a
Betaferon-kezelése folytatódjon-e vagy sem.
Mielőtt bármilyen gyógyszert elkezdene szedni, beszélje meg
kezelőorvosával vagy gyógyszerészével.
Szoptatás:
Nem ismert, hogy a béta-1b interferon átjut-e az anyatejbe.
Elméletileg lehetséges azonban, hogy a béta-1b interferon súlyos
mellékhatásokat vált ki az anyatejjel táplált csecsemőknél.
- Először beszélje meg orvosával, hogy a szoptatást vagy a
Betaferon szedését hagyja-e abba.
Mielőtt bármilyen gyógyszert elkezdene szedni, beszélje meg
kezelőorvosával vagy gyógyszerészével.
A készítmény hatásai a gépjárművezetéshez és gépek kezeléséhez
szükséges képességekre:
A Betaferon központi idegrendszeri mellékhatásokat okozhat (Lásd 4.
pont, Lehetséges mellékhatások). Ha Ön különösen érzékeny, ez
hatással lehet a gépek kezeléséhez, gépjárművezetéshez szükséges
képességeire.
Fontos információk a Betaferon egyes összetevőiről:
A Betaferon inaktív összetevői közé tartozik a kis mennyiségű
mannit (természetben is előforduló cukor) és az emberi albumin (egy
fehérje). Ha tudomása van arról, hogy Ön allergiás
(túlérzékeny) bármely összetevőre, vagy azzá válik, akkor a
Betaferon-t nem szabad használnia.
3. Hogyan kell alkalmazni a Betaferont?
A Betaferon-kezelést a szklerózis multiplex kezelésében jártas
orvos felügyelete mellett kell elkezdeni.
A Betaferon-t mindig az orvos utasításainak megfelelően alkalmazza.
Amennyiben nem biztos az adagolást illetően, kérdezze meg orvosát
vagy gyógyszerészét.
Adagolás:
A szokásos adag:
Kétnaponként (minden második napon egyszer) 1,0 ml
elkészített Betaferon oldatot (lásd függelék) kell a bőr alá
(szubkután) befecskendezni. Ez megfelel 250 mikrogramm (8
millió NE) béta-1b interferonnak.
A kezelést általában alacsony, 0,25 ml-es (62,5 mikrogramm)
dózissal kell kezdeni. Ezt a kezdeti adagot fokozatosan
emelni kell a teljes dózis eléréséig, ami 1,0 ml (250
mikrogramm).
A dózist minden negyedik injekciónál, négy lépésben kell emelni
(0,25 ml, 0,5 ml, 0,75 ml, 1,0 ml).
Orvosa Önnel együtt dönthet úgy a kezelés kezdetén esetlegesen
tapasztalt mellékhatások függvényében, hogy módosítja a
dózisnövelések közötti időtartamot.
Az injekció elkészítése:
Az injekciózás előtt a Betaferon oldatos injekciót el kell
készíteni a Betaferon port tartalmazó injekciós üveg és az 1,2
ml oldószert tartalmazó előre töltött fecskendő segítségével. Ezt
végezheti az orvos, az asszisztense, vagy Ön is, ha már alaposan
begyakorolta.
A Betaferon bőr alá történő ön-injekciózására vonatkozó
részletes útmutatások a jelen betegtájékoztató hátoldalán található
Függelékben találhatók. Ebben olvashatók a Betaferon oldatos
injekció elkészítésével kapcsolatos útmutatások is.
Az injekciózás helyét rendszeresen változtatni kell. Lásd
még a "A Betaferon fokozott elővigyázatossággal alkalmazható" című
pontot, valamint a jelen betegtájékoztató hátoldalán található
Függelék "Injekciózási hely változtatása" című pontjának
útmutatásait.
Jelenleg nem ismert, mennyi ideig kell tartania a
Betaferon-kezelésnek. A kezelés időtartamát orvosának Önnel
együtt kell meghatároznia.
Ha az előírtnál több Betaferont alkalmazott:
A szklerózis multiplex kezelésére javasolt Betaferon-adag
többszörösének beadása sem okozott életveszélyes állapotot.
- Értesítse orvosát, ha túl sok Betaferont fecskendezett be,
vagy ha a kelleténél többször adta be magának a Betaferont.
Ha elfelejtette alkalmazni a Betaferont:
Ha a megfelelő időpontban elfelejtette beadni magának a Betaferont,
akkor pótolja, amint eszébe jut.
A következő injekciót beadás után 48 órával adja be magának.
Ne alkalmazzon kétszeres adagot akihagyott adag pótlására.
Ha idő előtt abbahagyja a Betaferon alkalmazását:
Beszéljen orvosával, ha abbahagyja vagy abba kívánja hagyni a
kezelést. Nem ismert, hogy a Betaferon-kezelés felfüggesztésének
akut elvonási tünete lenne.
- Ha bármilyen további kérdése van a készítmény alkalmazásával
kapcsolatban, kérdezze meg orvosát vagy gyógyszerészét.
4. Lehetséges mellékhatások
Mint minden gyógyszer, így a Betaferon is okozhat mellékhatásokat,
amelyek azonban nem mindenkinél jelentkeznek.
A kezelés megkezdésekor gyakran jelentkeznek mellékhatások, amelyek
a kezelés folyamán általában ritkulnak.
A leggyakoribb mellékhatások:
- Influenzaszerű tünetek, például láz, hidegrázás, ízületi
fájdalmak, rossz közérzet, izzadás, fejfájás vagy izomfájdalom.
Ezek a tünetek paracacetamol vagy nem szteroid gyulladásgátló
gyógyszerek, pl. ibuprofen alkalmazásával csökkenthetőek.
- Az injekció beadásának helyén fellépő reakciók. A tünetek
bőrpír, duzzanat, elszíneződés, gyulladás, fájdalom, túlérzékenység
és szövetelhalás lehetnek. A 2. pont "A Betaferon fokozott
elővigyázatossággal alkalmazható" című része további tájékoztatást
nyújt arról, mi a teendő, ha a beadás helyén fellépő reakciót
észlel. Autoinjektor használatával csökkenthető a beadás helyén
fellépő reakciók előfordulása. További információért kérjük,
forduljon orvosához.
A kezelés kezdetén fellépő mellékhatások csökkentése érdekében
orvosa alacsonyabb adaggal kezdi meg a Betaferon-kezelést, és
fokozatosan növeli az adagot (lásd 3. pont: "Hogyan kell alkalmazni
a Betaferont?").
A Betaferon súlyos mellékhatásokat is okozhat. Ha bármely
mellékhatás súlyossá válik, vagy ha a betegtájékoztatóban felsorolt
mellékhatásokon kívül egyéb tünetet észlel, kérjük, értesítse
orvosát vagy gyógyszerészét.
- Azonnal közölje orvosával és hagyja abba a Betaferon
alkalmazását:
- ha olyan tüneteket tapasztal, mint a testszerte előforduló
viszketés, az arc és/vagy a nyelv megduzzadása, hirtelen kialakuló
légzési nehézség.
- ha kifejezetten szomorúbbnak vagy reményvesztettebbnek érzi
magát, mint a Betaferon terápia kezdete előtt, vagy ha
öngyilkossági gondolatai támadnak.
- ha szokatlan véraláfutást, vagy sérüléseket követően nagyfokú
vérzést észlel, illetve ha úgy tűnik, hogy gyakran kap el fertőző
betegségeket.
- ha csökken az étvágya, hányingere van, ismételten hány,
különösen, ha testszerte viszketést érez, ha bőre illetve a
szemfehérjéi sárga elszíneződését észleli, vagy ha könnyen
keletkezik véraláfutás a testén.
- ha olyan tüneteket észlel, mint például szabálytalan
szívverés, a bokák vagy a lábak dagadása vagy légzési
nehézség.
- ha hasi fájdalmat érez, mely a hátába is kisugárzik, és/vagy
hányingere vagy láza van.
A mellékhatások következő felsorolása a Betaferonnal végzett
klinikai vizsgálatok adatai (1. táblázat), valamint a termék
forgalomba hozatalát követően jelentett mellékhatások (2. táblázat)
alapján készültek.
1. táblázat: (A Betaferon klinikai vizsgálata során
nagyon gyakran (az esetek e 10%-ában), és a placebóval
megfigyeltnél nagyobb gyakorisággal előfordult mellékhatások. A
táblázat tartalmazza azokat a mellékhatásokat is, amelyek 10%-nál
kisebb gyakorisággal fordultak elő, de jelentős összefüggést
mutattak a kezeléssel.)
- fertőzés, tályog
- a fehérvérsejtek számának csökkenése, duzzadt
nyirokcsomók
- a vércukorszint csökkenése
- depresszió, szorongás
- fejfájás, szédülés, álmatlanság, migrén, zsibbadás vagy
bizsergő érzés (paresztézia)
- kötőhártya-gyulladás, látászavarok
- fülfájás
- szabálytalan szívverés, szapora szívverés vagy erős
szívdobogás-érzés (palpitáció)
- Az erek kitágulásából eredő bőrpír, az arc kipirulása, a
vérnyomás emelkedése
- orrfolyás, köhögés, felső légúti fertőzés okozta
rekedtség, melléküreg-gyulladás (szinuszítisz),
- fokozott köhögés, légszomj
- hasmenés, székrekedés, hányinger, hányás, hasi
fájdalom
- a májenzimek vérben mért szintjének növekedése (a
vérvizsgálat mutatja ki)
- bőrbetegségek, bőrkiütés
- izommerevség (fokozott izomtónus), izomfájdalom
(mialgia), izomgyengeség
(myasthenia), hátfájás, végtagfájdalom,
például a kéz- és lábujjakban
- vizeletrekedés, fehérje megjelenése a vizeletben, (a
vizeletvizsgálat mutatja ki), gyakori -vizeletürítés, vizelet
inkontinencia, sürgető vizelési inger fájdalmas havivérzés
(menstruáció), menstruációs zavar, bőséges méhűri
vérzés, különösen a menstruációk között, impotencia
- az injekció beadásának helyén jelentkező reakció (bőrpír,
duzzanat, elszíneződés, gyulladás, fájdalom, allergiás reakció
(túlérzékenység), lásd "A Betaferon fokozott
elővigyázatossággal alkalmazható"), bőr- és szövetelhalás
(nekrózis) az injekció beadásának helyén (lásd "A Betaferon
fokozott elővigyázatossággal alkalmazható"), influenzaszerű
tünetek, láz, fájdalom, mellkasi fájdalom, a karokon, lábakon vagy
arcon megjelenő folyadékgyülem (ödéma), erőtlenség,
hidegrázás, izzadás, rossz közérzet
2. táblázat: jelentések a forgalmazott termék
mellékhatásairól (spontán jelentések):
- Nagyon gyakori mellékhatások, ami azt jelenti, hogy 100
emberből valószínűleg 10 vagy annál több személynél jelentkezhetnek
az adott mellékhatások:
- influenzaszerű tünetek*,
- hidegrázás*,
- láz*,
- az injekció beadásának helyén fellépő reakció*
- az injekció beadásának helyén fellépő gyulladás*,
- az injekció beadásának helyén fellépő fájdalom*.
(* az előfordulási gyakoriságok klinikai vizsgálatok eredményein
alapulnak)
- Gyakori mellékhatások, ami azt jelenti, hogy 100 emberből
valószínűleg 1- 10 személynél jelentkezhetnek az adott
mellékhatások:
- bőr- és szövetelhalás (nekrózis) az injekció beadásának
helyén*
(* az előfordulási gyakoriságok klinikai vizsgálatok eredményein
alapulnak)
- Nem gyakori mellékhatások, ami azt jelenti, hogy 1000 emberből
valószínűleg 1- 10 személynél jelentkezhetnek az adott
mellékhatások:
- a vérben a fehérvérsejtek és vörösvértestek száma csökkenhet, a
vérlemezkék (amelyek a véralvadást segítik) száma csökkenhet,
- depresszió
- a vérnyomás növekedése
- hányinger,
- hányás,
- a máj laborvizsgálati eredményeinek eltérései (a máj által
termelt enzimek vérben mért szintjének növekedése),
- duzzadt és rendszerint viszkető foltok a bőrön vagy a
nyálkahártyán (csalánkiütés),
- bőrkiütés,
- viszketés (pruritusz),
- hajhullás,
- izomfájdalom,
- izommerevség.
- Ritka mellékhatások, ami azt jelenti, hogy 10 000 emberből
valószínűleg 1-10
személynél jelentkezhetnek az adott mellékhatások:
- duzzadt nyirokcsomók,
- súlyos allergiás (túlérzékenységi) reakciók,
- a pajzsmirigy nem működik megfelelően (túl sok vagy túl kevés
hormont termel),
- a vérzsírok bizonyos típusának (trigliceridek) szintje
megemelkedhet, lásd "A Betaferon fokozott elővigyázatossággal
alkalmazható" részt (vérvizsgálat mutatja ki)
- testsúlycsökkenéshez vezető súlyos étvágytalanság
(anorexia)
- zavartság,
- szorongás,
- érzelmi labilitás,
- öngyilkossági kísérlet,
- rángógörcs,
- a szívizom megbetegedése (kardiomiopátia)
- felgyorsult szívverés,
- szabálytalan szívverés, gyors szívverés vagy erős
szívdobogás-érzés (palpitáció),
- hirtelen kialakuló légzési nehézség (hörgőgörcs,
bronhospazmus)
- légszomj (diszpnoé)
- hasnyálmirigy-gyulladás, lásd "A Betaferon fokozott
elővigyázatossággal alkalmazható" részt,
- egy bizonyos májenzim (gamma GT) és egy, a máj által termelt
vörösessárga festékanyag (bilirubin) szintje megemelkedhet
(vérvizsgálat mutatja ki)
- májgyulladás (hepatitisz),
- a bőr elszíneződése,
- menstruációs zavarok,
- mellkasi fájdalom,
- rossz közérzet,
- izzadás,
- testsúlycsökkenés.
5. Hogyan kell a Betaferont tárolni?
Legfeljebb 25 °C-on tárolandó. Nem fagyasztható.
A gyógyszert csak a csomagoláson feltüntetett lejárati időn belül
szabad felhasználni
Elkészítés után az oldatot azonnal fel kell használnia. Ha ez
valamiért nem lehetséges, 3 órán belül még felhasználható, ha addig
2-8 °C között (hűtőszekrényben) tárolta.
A gyógyszer gyermekektől elzárva tartandó!
Ne alkalmazza a Betaferon-t, ha az elszíneződött vagy részecskéket
tartalmaz.
A gyógyszereket nem szabad a szennyvízzel vagy a háztartási
hulladékkal együtt megsemmisíteni. Kérdezze meg gyógyszerészét,
hogy szükségtelenné vált gyógyszereit miként semmisítse meg. Ezek
az intézkedések elősegítik a környezet védelmét.
6. További információk
Mit tartalmaz a Betaferon:
A készítmény hatóanyaga az interferon béta-1b, melyből az
elkészített oldat milliliterenként 250 mikrogrammot
tartalmaz.
Egyéb összetevők:
- por: mannitol és humán albumin
- oldószer (5,4 mg/ml-es nátrium-klorid oldat (0,54% m/v)):
nátrium-klorid, injekcióhoz való víz.
A Betaferon por 3 milliliteres injekciós üvegben kerül forgalomba,
mely 300 mikrogramm (9,6 millió NE) béta-1b interferont tartalmaz
injekciós üvegenként. Feloldás után 1 milliliterben 250 mikrogramm
(8 millió NE) béta-1b interferon található.
A Betaferon feloldására szolgáló oldószer 1,2 ml-es előre töltött
fecskendőben kerül forgalomba, és 1,2 ml 5,4 mg/ml koncentrációjú
nátrium-klorid oldatot (0,54% m/v) tartalmaz.
Milyen a Betaferon készítmény külleme és mit tartalmaz a
csomagolás
A Betaferon steril, fehér vagy törtfehér színű por oldatos
injekcióhoz.
A Betaferon az alábbi kiszerelésekben kerül forgalomba:
5 db interferon béta-1b-t tartalmazó injekciós üveg és 5 db
oldószert (nátrium-klorid oldat)
tartalmazó előre töltött fecskendő vagy 15 db interferon béta-1b-t
tartalmazó injekciós üveg és 15 db oldószert (nátrium-klorid oldat)
tartalmazó előre töltött fecskendő.
Függelék: AZ ÖNINJEKCIÓZÁS FOLYAMATA
Az alábbi útmutatások elmagyarázzák, hogy hogyan kell a Betaferon-t
előkészíteni az injekciózáshoz, és hogyan tudja önmagának beadni az
injekciót. Kérjük, figyelmesen olvassa el az utasításokat, és
lépésről lépésre kövesse azokat. Orvosa vagy az asszisztens
segíteni fog az öninjekciózás technikájának elsajátításában. Ne
kísérelje meg az öninjekciózást, amíg biztosan meg nem értette az
injekciós oldat elkészítésének módját, és az öninjekciózás
folyamatát.
I. RÉSZ: ÚTMUTATÁSOK LÉPÉSRŐL LÉPÉSRE
Az útmutatások legfontosabb lépései a következők:
A) Általános tanácsok
B) Előkészületek az öninjekciózáshoz
C) Az oldat elkészítése, lépésről lépésre
D) Az injekciós oldat felszívása
E) Az injekció beadása
F) Az eljárás rövid áttekintése
A) Általános tanácsok
- Fontos a jó kezdet!
Látni fogja, hogy az alkalmazott kezelés néhány hét alatt a napi
rutin természetes részévé válik. A kezdéshez hasznosak lehetnek az
alábbi tanácsok:
- Alakítson ki egy kényelmesen elérhető, de gyermekektől elzárt
tárolóhelyet, hogy a Betaferont és a többi kelléket mindig könnyen
megtalálja.
A tárolási körülmények részleteit a betegtájékoztató 5., "Hogyan
kell a Betaferont tárolni" c. pontjában olvashatja
Próbálja meg mindig a nap ugyanazon idejében beadni az injekciót,
így könnyebben eszébe jut majd, és egyszerűbb lesz előre tervezni a
zavartalan beadásra alkalmas időt.
A Betaferon alkalmazására vonatkozó további részleteket a
betegtájékoztató 3., "Hogyan kell alkalmazni a Betaferont" c.
pontjában olvashatja
- Minden adagot csak akkor készítsen elő, ha felkészült az
injekciózásra. A Betaferont a feloldás után azonnal be kell adni
(ha a Betaferont nem használja fel azonnal, olvassa el a tárolásra
vonatkozó útmutatásokat a betegtájékoztató 5., "Hogyan kell a
Betaferont tárolni" c. pontjában)
- Fontos figyelmeztetések, melyeket észben kell
tartani
- Legyen következetes - a Betaferont mindig a betegtájékoztató 3.
"Hogyan kell alkalmazni a Betaferont?" című pontjában leírtak
szerint használja. Mindig kétszer ellenőrizze a beadandó
adagot.
- A fecskendőket és a hulladékokat tartalmazó tartályt gyermekek
elől elzárva tartsa; lehetőleg zárható helyen.
- A fecskendőket és az injekciós tűket tilos ismételten
felhasználni.
- Minden esetben az itt ismertetett steril (aszeptikus)
eljárást alkalmazza.
- A használt fecskendőket mindig arra alkalmas hulladéktartályba
dobja ki.
B) Előkészületek az öninjekciózáshoz
- Az injekció beadási helyének kiválasztása
Mielőtt elkészíti az injekciós oldatot, válassza ki az injekció
beadási helyét. A Betaferont a bőr és az izmok közötti zsírrétegbe
(azaz a bőr alá, mintegy 8-12 mm-re a bőr felszínétől) kell
befecskendeznie.
Az injekcióhoz azok a legalkalmasabb helyek, ahol a bőr laza és
puha, és amelyek távol vannak az ízületektől, idegektől, csontoktól
és más fontos vagy érzékeny szervektől, pl. a has, a kar, a comb,
vagy a far.
Fontos: Ne adja az injekciót olyan területre, ahol
duzzanatot, daganatot, kemény csomót vagy fájdalmat érez. Ne adja
az injekciót olyan területre, ahol a bőr elszíneződött, behúzódott,
pörk vagy nyílt seb található rajta. Beszéljen orvosával vagy
egészségügyi szakemberrel, ha ilyen vagy egyéb szokatlan
elváltozásokat tapasztal.
Az injekciót minden alkalommal más és más helyre adja be. Ha
bizonyos helyeket nehezen ér el, az injekció beadásához kérje
valamelyik családtagja vagy barátja segítségét. Kövesse a jelen
Függelék végén az ütemtervben megadott sorrendet (lásd II.
"Injekciózási helyek váltogatása"). Ha a tervben megadott sorrendet
követi, akkor 8 injekció (16 nap után) után kell ismét az első
helyre beadni az injekciót. Ezáltal minden injekciózási helynek
lehetőséget ad arra, hogy teljes mértékben regenerálódhasson az
újabb injekciózásig.
Kérjük, nézze át az injekciózási ütemtervet a Függelék végén. Ennek
segítségével megtanulhatja, hogy miként kell kiválasztania az
injekciózási helyet. Az injekciózás nyilvántartására is talál
mintát. Ebben bemutatjuk, hogy hogyan tud nyilvántartást vezetni az
injekciók beadási helyeiről és dátumairól .
- Gyógyszer és eszközök
Szüksége lesz:
- 1 darab, Betaferon injekciós üveg (por injekciós oldathoz)
- 1 darab, a Betaferon oldószerével (nátrium-klorid oldat (0,54%
m/v)) előre töltött fecskendőre
- 21-es méretű injekciós tűre30-as méretű injekciós tűre
- alkoholos törlőkre
Szüksége lesz még hulladéktartályra a használt fecskendők és
injekciós tűk számára.
A bőr fertőtlenítéséhez használjon megfelelő
fertőtlenítőszert.
C) Az oldat elkészítése, lépésről lépésre
1. - Az eljárás megkezdése előtt alaposan mosson kezet szappannal
és vízzel.
2. - Nyissa fel a Betaferon injekciós üveget, és tegye le az
asztalra. Ha lehet, a hüvelykujját használja, és ne a körmét, mert
az letörhet.
3. - Tisztítsa le az injekciós üveg tetejét egy alkoholos törlővel,
csak azonos irányba törölve a törlővel. Hagyja a törlőt az
injekciós üveg tetején.
4 - Vegye ki az oldószert tartalmazó előre töltött fecskendőt a
csomagolásából. Csavarja le a védőkupakot a fecskendőről.
Vigyázzon, nehogy hozzáérjen a fecskendő szabadon álló
hegyéhez.
Ne nyomja meg a dugattyút!
5 - Vegye ki a 21-es méretű injekciós tűt a csomagolásából, és
határozott mozdulattal húzza rá a fecskendő hegyére. Távolítsa el a
tűről a védőkupakot Ne érjen hozzá a tűhöz.
6. - A Betaferon port tartalmazó injekciós üveget helyezze szilárd
felületre, és lassan szúrja át teljesen az (1,2 ml oldószert
tartalmazó) előre töltött fecskendő tűjét az injekciós üveg
dugóján.
7 - Nyomja le a fecskendő dugattyúját, miközben a tűt az injekciós
üveg oldalára irányítja, hogy az oldószer az injekciós üveg oldalán
folyjon le.
Ha az oldószert közvetlenül a porra fecskendezi, túl sok hab
képzdődik.
Adagolja az oldószer teljes mennyiségét az injekciós üvegbe.
Engedje el a dugattyút.
8 - Ha a fecskendőben lévő oldószer teljes mennyiségét a Betaferont
tartalmazó injekciós üvegbe fecskendezte, akkor fogja az injekciós
üveget a hüvelyk-, mutató- és középső ujja közé, oly módon, hogy a
fecskendő a kezén feküdjön. Óvatosan, körkörösen mozgassa az üveget
a Betaferon por teljes feloldódásáig.
Ne rázza fel az injekciós üveget!
9 - Figyelmesen vizsgálja meg az oldatot. Tisztának, átlátszónak
kell lennie, és nem tartalmazhat részecskéket. Ne alkalmazza a
Betaferont, ha elszíneződést vagy az oldatban látható részecskéket
észlel. Dobja el, és kezdje elölről egy fecskendőt és injekciós
üveget kivéve a csomagból.
Ha hab képződött az injekciós üvegben - ami akkor fordul elő, ha
túl erőteljesen rázta vagy keverte - hagyja állni az üveget, amíg
le nem ülepszik a hab.
D) Az injekciós oldat felszívása
10 - Az oldat fecskendőbe történő visszaszívásához fordítsa felfelé
az injekciós üveget a fecskendővel együtt, hogy a tű hegye felfelé
mutasson. Húzza vissza kissé a tűt az injekciós üvegben, úgy, hogy
a tű hegye az injekciós üveg legmélyebb pontján legyen.
Tartsa a tű hegyét a folyadékban, és lassan húzza hátra a
dugattyút teljesen, míg fel nem szívja az oldatot a
fecskendőbe.
11 - A levegőbuborékok felszállnak az oldat tetejére. Óvatosan
kocogtassa meg a fecskendőt, majd nyomja be a dugattyút az 1
milliliteres jelig, vagy az orvosa által felírt térfogatnak
megfelelő pontig.
Ha a levegővel túl sok oldatot fecskendezett vissza az injekciós
üvegbe, húzza vissza kissé a dugattyút. Ezzel ismét oldatot szív a
fecskendőbe az injekciós üvegből. Addig végezze ezt, amíg az összes
levegőbuborék el nem távozik, és 1 milliliter oldat nem marad a
fecskendőben.
12 - Húzza ki a fecskendőt a tűből. A tűt hagyja az injekciós
üvegben.
13 - Vegye elő a 30-as méretű injekciós tűt, bontsa ki a
csomagolásából, és szorsan tegye rá a fecskendő hegyére.
14 - Dobja ki az injekciós üveget és az oldat injekciós üvegben
maradt, fel nem használt részét.
15 - Ekkor készen áll az injekció beadására.
Ha valamilyen okból nem tudja azonnal beadni magának a Betaferont,
a felhasználásig a fecskendőben lévő elkészített oldatot maximum 3
órán keresztül hűtőben tárolhatja. Bizonyosodjon meg róla, hogy a a
tű kupakja megfelelően van rögzítve a hűtőben történő tárolás ideje
alatt. Az oldatot nem szabad lefagyasztani, és 3 órán belül be kell
adni. Ha több mint 3 óra eltelik, az elkészített Betaferon oldatot
ki kell dobni, és új oldatot kell készíteni. Ha felhasználja az
oldatot, a fájdalom elkerülése érdekében a befecskendezés előtt
melegítse meg a kezei között.
E) Az injekció beadása
1. Válasszon ki egy helyet az injekció beadásához (lásd a Függelék
elején található tanácsokat és a végén található ábrákat), és
jegyezze fel azt az injekciózási nyilvántartásban.
2. Alkoholos törlővel tisztítsa meg az injekció beadási helyét.
Hagyja a bőrét a levegőn megszáradni. Dobja el a törlőt.
A bőr fertőtlenítéséhez használjon megfelelő
fertőtlenítőszert.

3. Húzva (nem csavarva) távolítsa el az injekciós tű
védőkupakját.

4. A fertőtlenített injekciózási hely körül gyengéden csípje össze
a bőrt
(kissé emelje meg).
5. Tartsa úgy a fecskendőt, mint egy ceruzát vagy dobónyilat, és
gyors, határozott mozdulattal a bőrre merőlegesen szúrja bele a tűt
a bőrbe.
6. Lassan, állandó nyomást gyakorolva a dugattyúra, fecskendezze be
a gyógyszert. (Nyomja be a dugattyút ütközésig, vagyis a fecskendő
kiürüléséig.).

7. Dobja a használt fecskendőt a hulladéktartályba.
F) Az eljárás rövid áttekintése
1. Vegye ki a csomagból a szükséges eszközöket (1 injekciós üveg, 1
előre töltött fecskendő, 2 alkoholos törlő, 21-es méretű tű, 30-as
méretű tű).
2. Távolítsa el a injekciós üveg kupakját, és tisztítsa meg a
gumidugót alkoholos törlővel.
3. Csomagolja ki a 21-es méretű tűt, és csatlakoztassa a
fecskendőre, melyről előzőleg levette a védőkupakot.
4. A dugattyú teljes benyomásával adagolja az oldószert az
injekciós üvegbe.
5. A fecskendővel együtt fordítsa felfelé az injekciós üveget, majd
húzza vissza a dugattyút. Ezzel felszívja a feloldott gyógyszert a
fecskendőbe.
6. Távolítsa el a tűt és az injekciós üveget a fecskendőről -
hagyja a tűt az injekciós üvegbe szúrva, és dobja ki
mindkettőt.
7. Csomagolja ki a 30-as méretű tűt, és csatlakoztassa a
fecskendőre.
8. A tű védőkupakját csak közvetlenül az injekció beadása előtt
vegye le - ekkor készen áll az injekció beadására.
MEGJEGYZÉS: Az összekeverés után az injekció azonnal felhasználandó
(késlekedés esetén az oldatot hűteni kell, és három órán belül fel
kell használni). Nem szabad fagyasztani.
II. RÉSZ: AZ INJEKCIÓ BEADÁSI HELYÉNEK VÁLTOGATÁSA
Minden egyes injekciózás alkalmával új helyet kell választania
annak érdekében, hogy elegendő idő álljon rendelkezésre az
injekciózási hely regenerálódására valamint a fertőzések
megelőzésének érdekében. A beadási helyek kiválasztásához a jelen
Függelék nyújt tanácsot. Célszerű még az injekció elkészítése előtt
megtervezni a szúrás helyét. Az ábra segít Önnek az injekció
helyének megfelelő váltogatásában. Például adja az első injekciót
hasának jobb oldalába, a második injekciónak válassza a bal oldalt,
majd a harmadiknál térjen át a jobb combjára, és így tovább az ábra
szerint, amíg az összes alkalmas helyet fel nem használta. Jegyezze
föl, hogy mikor és hová adta be magának az injekciót. Ennek egyik
módja, hogy a gyógyszerhez mellékelt injekciózási nyilvántartó
lapra feljegyzi az injekciók beadásának helyét.
Az ábra szerint haladva 8 injekció beadása (16 nap) múlva visszatér
az első területhez (pl. a has jobb oldalához). Ezt nevezzük
injekciózási ciklusnak. A példaként megadott injekciózási tervben
mindegyik terület 6 további injekciózási helyre van felosztval
(tehát összesen 48 injekciós beadási hely van), és egy-egy
területnek alsó, középső és felső része van jobb és bal oldalon. Ha
egy injekciózási ciklus végén visszatér ugyanarra a területre,
akkor azon belül a lehető legtávolabbi helyet válassza ki. Ha
valamelyik terület fájdalmassá válik, beszéljen orvosával vagy
asszisztensével, hogy jelöljenek ki másik injekciózási
helyeket.
Az injekciózási ciklus terve:
Az injekció beadási helyeinek megfelelő váltogatása érdekében
javasoljuk, hogy az injekciók dátumáról és beadás helyéről vezessen
nyilvántartást. Használhatja a következő injekciózási tervet:
Egymás után végezze el az egyes injekciózási ciklusokat. Minden
ciklusba 8 injekció tartozik (16 nap), sorban egymás után az 1.
területtől a 8. területig felváltva. A ciklus terv betartása
lehetővé teszi, hogy az egyes injekciózási helyek
regenerálódhassanak az újabb injekció beadása előtt.
1. injekciózási ciklus: Az egyes területek bal felső
része
2. injekciózási ciklus: Az egyes területek jobb alsó
része
3. injekciózási ciklus: Az egyes területek bal középső
része
4. injekciózási ciklus: Az egyes területek jobb felső
része
5. injekciózási ciklus: Az egyes területek bal alsó
része
6. injekciózási ciklus: Az egyes területek jobb középső
része
III. RÉSZ: BETAFERON injekciózási nyilvántartás
Útmutató az injekció beadási helyeinek és dátumainak
nyilvántartásához
Kezdje az első injekcióval (vagy a legutóbbi injekcióval, ha
korábban már alkalmazta a Betaferon-kezelést).
Válasszon ki egy beadási helyet. Ha már folyamatban van a
Betaferon-kezelés, kezdje olyan területtel, ahová a legutóbbi
injekciózási ciklusban, vagyis az elmúlt 16 napban nem adott be
injekciót.
Az injekció után az injekciózási nyilvántartásban jegyezze fel az
injekció beadási helyét és dátumát (Lásd "Az injekció beadási
helyének és dátumának nyilvántartása" c. ábrán bemutatott
példát).
Az Injekciózási ciklus terve

Minta a kezelési feljegyzésekhez:
Az injekció beadási helyének és dátumának
nyilvántartása