Összegyűjtöttünk boldogságfokozó módszereket, és utánajártunk, hogyan működnek. A témában sokszor idézett Sonja Lyubomirsky amerikai tudós pozitív pszichológiával foglalkozik a Kaliforniai Egyetemen, Hogyan legyünk boldogok? című könyve magyarul is megjelent. Többéves kutatása alapján nem kevesebbet állít, mint hogy a boldogság képességét 50 százalékban a gének határozzák meg, 10 százalékban a tanult képességeken múlik, 40 százalékban pedig kizárólag az egyénen.
Ezek szerint a boldogságunk nagyon csekély mértékben múlik a külső tényezőkön, és igen nagy arányban irányítjuk mi magunk. Rajtunk múlik, mi befolyásoljuk, sőt mi dönthetjük el, hogy boldogok leszünk vagy sem. Ráadásul ez a képesség tanulható, és mindenki számára elérhető, aki megdolgozik érte. Nem a szerencsén múlik, nem a pénzen, nem az egészségen, nem a szépségen, nem is a partneren. Csakis rajtunk. És persze azon, hogy hajlandóak vagyunk-e keményen megdolgozni érte. Mert sajnos azt is kiderítették a kutatások, hogy a boldogságért erőfeszítéseket kell tenni. De ki tud ennél jobb és hasznosabb célt az életében? Ha valamiért, ezért érdemes tenni és küzdeni.
Boldognak lenni ugyanis nemcsak azért jó, mert az messziről látszik az emberen. Aki boldog, az energikusabb lesz, jobb társasági lénnyé válik, és nagyobb valószínűséggel házasodik meg. Hatékonyabb lesz a munkahelyén, rugalmasabban kezeli a helyzeteket, és nem utolsósorban ellenállóbb lesz a betegségekkel szemben. Ezért érdemes dolgozni!
1. Írja le a vágyait!
Ki ne kapott volna ilyen fogalmazási témát: "Mit csinálok tíz év múlva?" Írtunk mindenfélét: boldog házasság, jó munka, nagy ház. De hogy ennek a valósághoz bármi köze lenne? Sosem gondolta, ugye? Pedig néhány kutató bebizonyította, hogy nagyon is fontos az ilyen jellegű álmodozás.
Kínos gondok végbéltájékon: mennyit tudunk róluk?
Hotel Caramell Premium Resort****superior nyereményjáték
Kísérletük során néhány egyetemista azt a feladatot kapta, hogy négy napig mindennap húsz percen át írjanak arról, milyennek képzelik el a jövőjüket. Mit fognak csinálni tíz év múlva, ha minden úgy sikerül, ahogyan szeretnék. Az eredmény meglepő volt. Akik írással töltötték az idejüket, még hetekkel később is boldogabbnak érezték magukat a kontrollcsoportnál, akik nem csináltak semmi efféle gyakorlatot. Ráadásul a hosszú távú kutatás is igazolta: akik időről időre leírják, mint szeretnének elérni, azok nagy valószínűséggel elérik céljaikat.
A végeredményt látva azt gondolhatnánk, ezek szerint egy füzet, egy toll és egy kis kreativitás elég ahhoz, hogy elérjük, amit akarunk. A dolog ennél bonyolultabb. Akik rendszeresen írnak a terveikről, azok végiggondolják azt is, mit kell majd tenniük azért, hogy ez megvalósuljon. A rendszeres írás türelemre, kitartásra nevel, és segít abban, hogy a szerző megtalálja az utat, amelyen végighaladva elérheti a vágyait. Ha gyakran ír róla, az agya rááll a feladatra, és megtalálja az utat, amelyen elérheti a céljait.
2. Adjon hálát a jó dolgokért!
Hányszor hallottuk gyerekkorunkban, hogy gondoljunk az etióp éhezőkre, amikor otthagyjuk a teli tányér főzeléket! De hát ki tud mindig arra gondolni, hogy másoknak mennyivel nehezebb? Szerencsére nem is ez a cél. Pszichológus kutatók megállapították, hogy ha valaki tíz héten át mondjuk minden vasárnap leül, végiggondolja az életét, majd leír öt dolgot, amelyekért hálás lehet, akkor a kísérlet végére nemcsak boldogabb lesz, hanem javul az egészsége is, és több testedzést végez, mint előtte.
Persze vannak élethelyzetek, amikor ez nagyon is nehéz feladatnak tűnik, hiszen gyakran olyan dolgok is történnek, amelyekért nem lehetünk hálásak. De aki ilyenkor csak annyit tesz, hogy számba veszi a jót, amije van, ráébredhet arra, hogy a dolgok lehetnének rosszabbak. Hogy minden balszerencse ellenére olyasmit birtokol, amiért mások irigyelhetik. Legyen az egészség, barátok, család vagy anyagi javak. Ugyanaz a pohár lehet félig üres, de lehet félig tele is. Ön dönt arról, hogyan látja.
3. Tegyen jót másokkal!
Adni jobb, mint kapni. De vajon tényleg boldogabbak azok, akik jót tesznek másokkal? A kutatások azt bizonyítják, hogy ha valaki hat héten át elvégez heti öt jócselekedetet, a kísérlet végén jóval boldogabbnak érzi majd magát, mint azok, akik csak várták, hogy valaki majd őrajtuk segít. A hatás akkor a legerősebb, ha a jó cselekedeteket nem osztja el, hanem igyekszik egy napon elvégezni. Így sokkal intenzívebb a jó érzés, és nem simul bele a napi rutinba.
A valódi hatás eléréséhez fontos, hogy ez a jócselekedet mindig másféle legyen. Lehet olyan apróság, mint egy köszönőlevél, vagy véradás, segítség egy idegennek, vagy akár egy idős rokon meglátogatása. Ha csak egyfélét csinál, az hosszú távon munkává és kötelességgé válik, ami egyre kevésbé szerez örömöt.
És hogy miért növeli ez majd a boldogságot? Az elsődleges ok, hogy aki adni, segíteni tud, annak mindig több van (energiából, pénzből, egészségből), mint annak, aki kap. Ez már önmagában jó érzés. Hogy van miből adni. De ne hallgassuk el, hogy az emberek igenis szeretnek nagylelkűnek látszani, mert ez jelentősen javítja az énképüket. Aki segít, az ura és irányítója az életének. Bónuszként pedig a többiek csodálatát, elismerését és szeretetét is elnyeri.
4. Lassítson!
Hányszor mondogatja az ember: boldog leszek, ha majd elmegyek nyaralni, ha majd új lakásba költözöm, ha majd nyugdíjba megyek. Pedig az embert sosem a jövő teszi boldoggá, csakis a jelen. Miért olyan nehéz ezt élvezni? Mert sosem gondolunk arra, hogy éppen most legyünk boldogok.
Egy egyszerű gyakorlat segíthet abban, hogy átélje a mindennapi örömöket. Egy kutatás során egy depresszióval küzdő embercsoport azt a feladatot kapta, hogy mindennap válasszanak ki két pillanatot, amit máskor csak rutinszerűen, rohanva csinálnak. A forró zuhanyt, a kávé elfogyasztását, a várakozást a buszmegállóban. Próbáljanak meg figyelni arra, hogy ebben éppen mi a jó. A lazítás, a meleg pára, az ég kékje, a friss levegő fuvallata. Hajlamosak vagyunk elfelejteni, de mindez csupa olyan érzéki élmény, amit kellemes átélni. Esti feladatként pedig le kellett írniuk, hogy a kiválasztott pillanatokban mi volt jó és élvezetes. A kísérleti alanyok mindegyike nagyobb boldogságról számolt be a kísérlet néhány hete alatt. Csak nyerhet azzal, ha nem átrohan a napjain, hanem kiélvezi a pillanatok zamatát. Ráadásul így egyre több olyan élményt gyűjt be, amelyekre később jó lesz emlékezni.
5. Kezdjen tornázni!
Ó igen, ez a tanács a legnehezebb, de talán az alábbi kísérlet meggyőzi a testmozgás hasznosságáról. A kísérletbe ötven év körüli, súlyosan depressziós betegeket vontak be, és két csoportra osztották őket. Az első társaság hagyományos, antidepresszánssal való kezelést kapott. A másik csoport hetente háromszor futni, tornázni járt. A kutatók nagy meglepetésére négy hónap alatt mindkét csoportnak egyforma mértékben csökkentek a tünetei.
Azt gondolom, hogy önmagában már ez is nagy dolog, hiszen a tornának nincsenek mellékhatásai, vagyis vannak, de az a feszesebb test, a jobb egészség, közérzet, tehát csupa jó dolog. De a két csoport között fél év múlva lett igazán drámai a különbség. A tornázó depressziósok ugyanis hosszú távon is boldogabbak maradtak, és nem estek vissza a betegségükbe.
Ez is érdekelheti
Hogy miben rejlett a különbség? Ők nem külső segítséggel lettek boldogabbak, hanem saját maguk tettek valamit a sorsuk jobbra fordulásáért. Így visszanyerték önbecsülésüket, javult az énképük, ez pedig tartósabb hatású, mint a pirulák. Ráadásul a testmozgás a boldogságot akadályozó szorongást és a stresszt is oldja.
Legjobban: