Tippek a fitt memóriához
Van jó néhány idős ember, aki szellemi frissességével szinte "lekörözi" a nála jóval fiatalabbakat, pedig túl a negyedik X-en már szellemi teljesítőképességünk hanyatlani kezd. Hogyan lehetséges mégis a gondolkodás és a memória állandó frissen tartása?
Az évek múlásával csökken az agy sejtállománya

Eddzük az agyunkat
Ahhoz, hogy minél hosszabb ideig megmaradhasson az agy fiatalkori teljesítőképessége, edzenünk kell agyunkat. A szellemi frissesség megtartása az agy fiatalkori "terhelésével" kezdődik. Nem mindegy, hogy milyen módszerrel tanulunk, mert a módszer meghatározza a hatékonyságot is. Számos tanulási technikák léteznek, amelyek tanuláspszichológiailag alátámasztott módszerekre épülnek. A rövid távú memória befogadóképességének korlátait és mulandóságát tréninggel kicselezhetjük. A frissen megjegyzendő dolgokat a hosszú távú memóriából szedett tudáshoz társítva sokkal több mindent vagyunk képesek megjegyezni. Miután sémákban, emlékekben gondolkodunk, ezeket kapcsoljuk be és idézzük föl, amikor egy területen új információkat kapunk. Ha nincs mit bekapcsolni, azaz nincs háttértudás, akkor valószínűleg nem fog érdekelni minket az új tartalom sem. Ebből következik, hogy minden tanulás és tudás jól jöhet még később, ezek mind-mind kapcsolódási pontokat jelenthetnek időskorban, segítenek megőrizni kíváncsiságunkat.Ismétlés a tudás anyja


Woody Allen
Néhány gondolat a memóriáról
A memória és emlékezés folyamatát szemügyre véve működése - leegyszerűsítve - úgy kezdődik, hogy agyunk gazdaságosságra törekedvén kiszűri a számunkra fontos információkat. Hiszen, ha mindent befogadna, elég hamar kitehetné a "megtelt" táblát. Nem volna módunk mindig újat tanulni, sőt a felejtésre való képtelenség, megakadályozna minket abban, hogy tökéletesítsük a már megtanultakat. A memória gyakran fiatal és egyébként testben-lélekben egészséges embereknél is csődöt mond, melynek hátterében többnyire munkahelyi, magánéleti konfliktusok, hosszabb idő óta görgetett problémák állnak. A memóriazavar ilyenkor egyszerű védekező reflex: agyunk megfelelő részei azért "bojkottálják" az információk előbányászását, mert az általános fáradtság vagy pszichés telítődés állapotába kerültünk. A kutatókat régóta kutatják a hippokampusznak nevezett agyi területet, ami a memóriáért és tanulásért felelős.A hippokampusz a halántéklebeny mélyén elhelyezkedő, alig néhány centiméter kiterjedésű agyterület, az ismeretek rögzítésének, a memóriaműködés egy rendkívül fontos elemének ad otthont. Sejtjei az agy többi részéhez képest különösen érzékenyek az oxigén- és tápanyaghiányra, és a stressz-hormonok hatását is rosszul viselik. Az időskor többféleképpen is veszélyeztetheti a hippokampusz területét. Ezek között szerepel a tápanyaghiány. Idősebb korban a csökkent teljesítményű szív, a sérült érrendszer kevesebb oxigént- és tápanyagot tud szállítani, így a hippokampusz teljesítménye is csökkenni fog. A tapasztalatok szerint az idős agy gondolkodása nem marad el a fiatalétól, sőt! Bonyolultabb kapcsolatokkal nagyobb háttérismeretet képes mozgósítani. Csupán a gondolkodás sebessége hagyhat alább.