Tennivalók halálozás esetén


Szerző: Kiss Éva
2008. június 4. | Forrás:  HáziPatika.com

Bármennyire fájdalmas egy hozzátartozó elvesztése, beszélnünk kell erről is, lehetőleg még mielőtt bekövetkezne. A sokkoló gyász pillanatában ugyanis nehéz arra gondolni, hogy a haláleset kapcsán sürgős teendők, intéznivalók adódnak.

Teendők a haláleset helyszíne szerint

Lakáson történő elhalálozás esetén értesíteni kell a család háziorvosát, vagy ki kell hívni az ügyeletest, hogy a halottvizsgálatot elvégezze. Az elhunyt elszállításáról az orvos intézkedik. A fővárosban a Budapesti Temetkezési Intézet (BTI) a halálesetek bejelentésére folyamatos diszpécserszolgálatot működtet, amelynek telefonszámai:
260-6772, 262-8733, 261-0737.
A megadott számokra érkező háziorvosi hívások alapján a nap 24 órájában, a bejelentéstől számított legfeljebb négy órán belül elszállítják a lakáson elhunytakat.
Mivel haláleset bejelentésekor az emberi élet egyik legmegrázóbb történésével kerülnek kapcsolatba, az intézet munkatársai nagy felelősséggel járnak el minden tudomásukra jutott ügyben. Ezért a megadott telefonszámok hívásait rögzítik, és egy ideig tárolják. Ha az elhalálozás kórházban történt, akkor a halottvizsgálati bizonyítványt, a "Jegyzőkönyv haláleset bejelentéséről" nyomtatványt, valamint a halálozási lapot a kórházi felvételi iroda állítja ki, és adja át a hozzátartozó részére.
Ha munkahelyen, közterületen, közúti járművön történik haláleset, a rendőri szerveknek is jelenteni kell (a temetkezési intézet ezen elhunytak elszállítására is készenlétben tart egy csoportot). Ha magyar állampolgár halálozik el külföldön, vagy külföldi állampolgárt Magyarországon ér a halál, a szállításról és temetésről a nemzetközi ügyintéző gondoskodik, aki a 323-5182 számon érhető el. Minden temetkezéssel kapcsolatos ügyben hasznos lehet a BTI ingyenesen hívható zöld száma:
06-80-200-611.

Anyakönyvi ügyek

A halálesetet legkésőbb az azt követő első munkanapon be kell jelenteni anyakönyvezésre az illetékes anyakönyvvezetőnél. Intézetben történt halálesetet az intézet vezetője köteles bejelenteni, az intézeten kívüli halálesetet az elhunyttal egy lakásban élőnek vagy az elhunyt hozzátartozójának, illetve annak kell bejelentenie, aki a halálesetről tudomást szerzett.
Ha a bejelentő magánszemély, a bejelentéskor be kell mutatnia a személyi igazolványát. A haláleset bejelentésekor át kell adni az anyakönyvvezetőnek az elhunyt magyar állampolgár személyazonosításra alkalmas okmányát, személyi azonosítóját és lakcímkártyáját, az orvos által kiállított halottvizsgálati bizonyítványt, továbbá - ha a bejelentő rendelkezésére áll - az elhunyt születési anyakönyvi kivonatát és a családi állapotát igazoló okiratot.
A Magyarországon bevándoroltként, letelepedettként vagy menekültként élt személy halálesetének bejelentésekor személyazonosító okmányait, személyi azonosítóját és lakcímét igazoló hatósági igazolványát, a családi állapotát tanúsító okiratát, továbbá az orvos által kiállított halottvizsgálati bizonyítványt kell az anyakönyvvezetőnek átadni, aki bevonja azokat.
Ha a külföldi (hontalan) elhunyt sem letelepedett, sem menekült jogállással nem rendelkezett, a halál bejelentésekor az elhalt személyazonosításra alkalmas okmányait, továbbá az orvos által kiállított halottvizsgálati bizonyítványt az anyakönyvvezetőnek át kell adni. Az anyakönyvvezető az elhalt úti okmányát érvényteleníti, és a külföldi hatóságok által kiállított okmányokat a bejelentőnek visszaadja.
Az anyakönyvvezető a halálesetet a bejelentést követően azonnal köteles anyakönyvezni.
A halálesetet az az anyakönyvvezető anyakönyvezi, akinek működési területén a haláleset történt. Egyedi esetekben más körülmény határozza meg az illetékességet, például járművön történt haláleset esetében a holttest járműről történő leemelésének helye, talált holttest esetében a holttestet megtalálásának helye; a halál tényének bírósági megállapítása esetén a bíróság által a haláleset helyeként megjelölt hely; továbbá a bíróság holttá nyilvánító határozata esetében a meghalt, illetőleg az eltűnt személy születését nyilvántartó anyakönyvvezető jár el.
A Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal anyakönyvezi a magyar állampolgár külföldön történt halálesetét (hazai anyakönyvezés); a halálesetét annak a külföldön született nem magyar állampolgárnak, akit magyar bíróság nyilvánított holtnak; a bíróság holttá nyilvánító határozata, továbbá a halál tényének bírósági megállapítása esetében, ha a születési hely külföldön van vagy ismeretlen, illetve ha a bíróság külföldi helyben határozta meg a feltételezett halál helyszínét.

A halotti anyakönyvi kivonat tartalma

A halotti anyakönyv nyilvántartja:
  1. a haláleset helyét és idejét (év, hó, nap),
  2. a meghalt személy születési és házassági nevét, nemét, személyi azonosítóját, annak hiányában a születési idejét, családi állapotát, lakóhelyét, születési helyét,
  3. a meghalt személy szüleinek születési családi és utónevét,
  4. a meghalt személy házastársának születési családi és utónevét, személyi azonosítóját, annak hiányában születési idejét, házasságkötés helyét, idejét, ha a haláleset idején a házasság fennállott,
  5. a meghalt személy külföldi állampolgárságát, hontalanságát, illetve ismeretlen állampolgárságát,
  6. a bejegyzés idejét (év, hó, nap).
A halált követően kiadott halotti anyakönyvi kivonat illetékmentes, azonban ha később szükség lesz egy újabb példányra - meghatározott kivételektől eltekintve - 2000 forint illetéket kell érte fizetni (2008-as adat). Jó tudni, hogy számos későbbi, örökléssel, átírással kapcsolatos ügyben (nemcsak hagyatéki ügyintézésnél, segélykérelem esetén, hanem például telefon, árammérő óra, közműszámla átírásánál is), kell bemutatni a halotti anyakönyvi kivonatot, ezért érdemes több fénymásolatot készíteni róla.

A temetés megrendelése

Hasznos lehet tudni, hogy a hozzátartozók kímélésére a kegyeleti szolgáltatók általában vállalják a temetés teljeskörű ügyintézését (halotti anyakönyveztetés, sírnyitási engedély beszerzése, stb.). A temetés megrendeléséhez szükséges okmányok (amennyiben még nem történt meg a halotti anyakönyvezés), a következők:
  • halottvizsgálati bizonyítvány,
  • születési anyakönyvi kivonat,
  • halálozási lap és jegyzőkönyv haláleset bejelentéséről (kórházi elhalálozás esetén),
  • személyi igazolvány vagy személyazonosító igazolvány,
  • lakcímet igazoló hatósági igazolvány,
  • érvényes útlevél
  • 2001. év után kiállított kártya alakú jogosítvány.
Ha az elhunyt családi állapota házas, szükség van még a házassági anyakönyvi kivonatra, ha özvegy, akkor az elhunyt házastárs halotti anyakönyvi kivonatára, ha pedig elvált, akkor a válást igazoló okiratra.
Amennyiben a család vagy a temettető már rendelkezik az elhunyt halotti anyakönyvi kivonatával, akkor a megrendeléshez a halotti anyakönyvi kivonat és a halottvizsgálati bizonyítvány egy példánya szükséges.
Hagyományos sírhelybe történő rátemetés, illetve sírboltba történő koporsós temetés esetén az ÁNTSZ sírnyitási engedélyéhez 1500 forintos illetékbélyeg szükséges. A rátemetési engedélyt szükség esetén a kegyeleti szolgáltató beszerzi.
A lakáson történő elhalálozás esetén a hamvasztási engedélyt az elhunyt lakhelye szerint illetékes ÁNTSZ adja meg. Választható temetkezési módok: hagyományos koporsós temetés (sírhelyre vagy sírboltba), vagy a hamvasztás után urnaelhelyezés (sírhelyre vagy kolumbárium-fülkébe) illetve szórás, és az urna hazavitelére is van lehetőség (erre külön szabályokra vonatkoznak).
A koporsós sírhelyek használati ideje az utolsó koporsós temetkezéstől számított 25 év, az urnafülkéké, urnasíroké, urnakriptáké 10 év. A koporsós sírhelybe elhelyezett urna nem hosszabbítja meg a használati időt. A sírbolthely használati ideje 60 vagy 100 év. A használati idő lejárta után a helyeket újra kell váltani.

Forrás:
Magyarország.hu
Budapesti Temetkezési Intézet Zrt.

Szerző:Forrás:Megjelent:
Kiss ÉvaHáziPatika.com2008. június 4.


Egészség témájú olvasnivalók a weben

Cikkajánló

Témakör: Cukorbetegség

Cukorbetegség és más betegségek

Diabétesz mellitusban, különösen rossz anyagcsere-helyzet esetén, gyakrabban lépnek fel fertőzések. Ilyenkor jól kezelt betegnél is felborulhat a szénhidrát-háztartás. Kezelt betegekben az anyagcsere-kisiklás leggyakoribb oka valamilyen fertőzés.

tovább

Tippek:

Bár még nem teljesen tisztázott a hatásmechanizmus, az azonban biztos, hogy a fokhagyma vérnyomáscsökkentő. A megfelelő hatáshoz azonban napi 2 nyers gerezdet kell elfogyasztani! Időnként megéri, de az orvosi kezelést nem helyettesíti!

Praktikák:

Étrendminták

Étrendminták
tovább

Kapcsolódó cikkeink

Szponzorált hirdetések