Szellemileg is frissen

Van-e időskori memóriacsökkenés?


Szerző: Máriáss Márta
2007. július 7. | Forrás:  HáziPatika.com

Vajon milyen időskor vár ránk? Szellemileg frissen vagy eltompulva fogunk élni? Képes-e az idősebb agy a tanulásra, vagy elkerülhetetlenül beleütközik szellemi képességei csökkenésének korlátaiba?

A memória nyomában

Nagyon ellenkező példákat tudunk sorolni arról, ki milyen szellemi frissességben tölti idős napjait. Van, aki végre megvalósítva álmait vadonatúj technikai fejlesztésekbe kezd otthonában, olvas, tanul. Mások egyhangúan morzsolják napjaikat, családjuk aggódva szemléli, hogyan szűkül be számukra a világ, hogyan lehet egyre kevésbé megbeszélni velük dolgokat, mennyire érdektelenek, miért jelent egyre leküzdhetetlenebb akadályt a háztartásba kerülő új gépek, szerkentyűk használata. A két véglet nem alkalmas messzemenő következtetésekre.
Szerencsére azonban a kutatókat is érdekelte, milyen esélyünk van szellemi frissességben, jó emlékezőtehetséggel megélni öreg napjainkat, így férkőztek a memóriáért és tanulásért felelős egyik fontos agyi terület, a hippokampusz közelébe.

A hippokampusz a halántéklebeny mélyén elhelyezkedő, alig néhány centiméter kiterjedésű agyterület, az ismeretek rögzítésének, a memóriaműködés egy rendkívül fontos elemének ad otthont. Jobbkezeseknél a baloldali hippokampusz a szóbeli, a jobboldali a képi és térbeli információkat, esetleg a szagokon keresztül nyert ismereteket segít elraktározni.
TIPP

Szeretne többet tudni a témában? Nézze meg az Alzheimer-korról szóló rovatunkat!



Sejtjei az agy többi részéhez képest különösen érzékenyek az oxigén- és tápanyaghiányra, és a stressz-hormonok hatását is rosszul viselik. Az öregedés különösen nagy károkat tehet benne, mindjárt látni fogjuk, hogyan.
Jó hír viszont, hogy korábbi feltételezésekkel szemben, nem igaz, hogy az idegsejtek felnőtt korban már csak pusztulni tudnak, szaporodni nem. Márpedig naponta akár 3-4000 idegsejttel és az általuk létrehozott kapcsolatokkal lehetünk gazdagabbak az agy egy-egy régiójában. Úgy tűnik, ebből a szempontból a hippokampusz az agy kitüntetett területe, itt valóban tetten érhető az idegsejtek folyamatos osztódása. Ha az idegsejtek nem működnének ilyen módon, valószínűleg egy új telefonszámot sem tudnánk megjegyezni.

Érzékeny terület

Nos, az időskor háromféleképpen is veszélyeztetheti a hippokampusz területét. Az első a futólag már említett tápanyaghiány. Talán nem is kell magyarázni, miért jut többek között ide is kevesebb oxigén- és tápanyag. A csökkent teljesítményű szív, a sérült érrendszer kevesebbet tud szállítani.
Az agyműködésre - akár az összes élettani folyamatunkra általában - elmondható, hogy a kedvetlenség és rossz hangulat csökkenti hatékonyságát. Nincs ez másképp a némely idős emberre jellemző pesszimizmussal, depresszióval sem. A hippokampuszban egészen konkrétan is sikerült kimutatni, hogy a depressziós embereknél ez a tanulás és emlékező működésben fontos terület zsugorodik. Nagy valószínűséggel azért, mert több idegsejt pusztul, mint képződik. Némiképp meglepő lehet, hogy az idegsejtek képződését a testmozgás is kimutathatóan serkenti. Ezzel igazolást nyert az a régi megfigyelés, miszerint a testmozgás karban tartja az általános és a szellemi frissességet is. A pontos összefüggésért valószínűleg több, mozgással kapcsolatos tényező is felelős. Ezek közül csupán egyik lehet a mozgás hatására felpezsdült keringés. Fred Cage, amerikai kutató kimutatta, hogy az ingergazdag környezet és mozgás együttesen kétszeresére képes srófolni az új idegsejtek működését.

A memória működése

Az emlékezőtehetség valójában félrevezető kifejezés, hiszen nem képességről vagy tehetségről van szó, hanem ugyanolyan élettani működésről, mint az emésztés vagy a kiválasztás esetében. A memória és emlékezés folyamatát szemügyre véve működése - persze nagyon leegyszerűsítve - úgy kezdődik, hogy agyunk gazdaságosságra törekedvén kiszűri a számunkra fontos információkat. Hiszen, ha mindent befogadna, elég hamar kitehetné a "Megtelt" táblát. Nem volna módunk mindig újat tanulni, sőt a felejtésre való képtelenség, megakadályozna minket abban, hogy tökéletesítsük a már megtanultakat.

A működésben a gazdaságos információszűrés már az érzékszereknél kezdődik. Nyilván csak az jut be az agyunkba, amit érzékelünk. Bizonyos hullámhosszú elektromágneses hullámok például érdektelennek tűnnek, ezeket fel sem fogjuk. Nem érzékelünk mindenféle fényt, vagy a denevérek társalgását sem vagyunk képesek felfogni.

Az első érzékszervi szűrést követően az információk a nagyon rövid távú, - más felosztás szerint - a munkamemóriába jutnak, de nem feltétlenül mennek tovább. Ezért például a tárcsázás idejére megjegyzett telefonszámot nem feltétlenül raktározzuk el hosszabb távra, csak, ha megfelelő ismétlődés során biokémiai vagy sejtszintű nyomot is hátrahagy a megjegyzendő inger vagy információsor.

Valóban bealkonyulna?

Időskorban valahol a nagyon rövid távú vagy munkamemória és a hosszú távú között elakadhat a memória működése. Ez az oka annak, hogy az Alzheimer-kóros betegek vagy más, nem diagnosztizált okból történő elbutulás (demencia) során az új információk nem képesek megragadni az emlékezetben. Tetten érhető az a szabályszerűség, hogy minél korábban, - tipikusan gyermekkorban - rögzültek a hosszú távú emlékezetben a megszerzett információk, annál később vesznek el. Az igazán sérülékenyek a viszonylag friss, közelmúltból nyert emléknyomok. Az elbutulás során időben visszafelé számolódik föl a tudás. Hibás volna azonban emlékezetkieséseinkben, feledékenységünkben elkerülhetetlen időskori jelenséget látni. Kóros demencia csak az idősek 10-15 százalékát érinti, s az is az esetek többségében elég jól karbantartható tréninggel, gyógyszerekkel.

A demencia progresszív degeneratív agyi kórkép, jelei a memória, a gondolkodás, a viselkedés és az érzelmek területén egyaránt tetten érhetők. Fontos elkülöníteni a kóros tüneteket normális gyengeségeinktől. Egyszerű feledékenységnél emlékszünk az elfelejtett dologgal kapcsolatos egyéb tényekre. A beteg nem csak beszélgetőpartnere nevét felejti el beszélgetés közben, hanem azt is, hogy ki az, honnan ismeri. Mindenkivel előfordult, hogy a buszon ülve kikapcsol, is tudatosan kell felidéznie, hova is utazik. A demens ember gondolkodási zavarai olyan mértékűek, hogy saját utcájában sem tudja megmondani, hol van. Nem tudja követni a beszélgetést. Nem pusztán elfelejti, hova tette a dolgait, de a legképtelenebb helyekre képes rakni azokat. Könyvét a mosógépbe, vasalót a hűtőbe, kenyerét a cipős szekrénybe. A demencia gyakran érzelmi, hangulati zavarokkal jár. A gyanakvás, ingerlékenység, depressziós, apatikus hangulat és szorongás is lehet a demencia jele. Biztos diagnózist csak 6-12 hónappal az első jelek és ismételt megfigyelés után lehet mondani. Hangsúlyoznunk kell, hogy a demencia a pontos októl függetlenül betegségnek tekintendő. A demenciák és az Alzheimer-kór esetében a sejtanyagcsere során kórosan lerakódott anyagcsere-termékeket gyanúsítanak az orvosok.

A demenciákon kívül az agy működését károsan befolyásolhatják még az érelmeszesedés, vagy kisebb és nagyobb vérzések az agyban, amelyek miatt fontos agyterületeken maradhatnak a sejtek oxigén és tápanyag nélkül.
A többség azonban szellemi frissességben eltöltött időskor elébe nézhet.

Kis kitérő után szép kilátások

Összességében az idős agy lassacskán tömegének mintegy hat százalékával és agyterülettől függően sejtjeinek10-40 százalékával lesz kisebb. Ez nem jelent feltétlenül látható változást a szellemi teljesítőképességben. A sejtszám-csökkenést ellensúlyozza további idegsejtek közötti kapcsolatok kiépülése. A tapasztalatok szerint az idős agy gondolkodása nem marad el a fiatalétól, sőt!
Médiatár főoldal
videó

Mikor forduljunk orvoshoz Alzheimer-kór gyanújával?

Mikor forduljunk orvoshoz Alzheimer-kór gyanújával?
Bonyolultabb kapcsolatokkal nagyobb háttérismeretet képes mozgósítani. Csupán a gondolkodás sebessége hagyhat alább. A gondolkodás sebességének lassulását a bonyolult kapcsolatrendszer, az ingerület által bejárt hosszabb út, valamint az információt vivő idegi hírvivő molekulák kisebb arányú termelődése és jelenléte magyarázhatja. Térjünk most vissza oda, ahol a memória működését félbehagytuk. Hogyan kerül a megjegyzendő információ a hosszú távú memóriába?

Miután a megjegyzés sok energiába kerül, csak a kiválogatott, ismétlések során is megmaradt információknak van esélye a megmaradásra. A hosszú távú emlékezet molekuláris nyomok és idegsejt-kapcsolatok kiépülésével jár. Ennek bonyolult folyamat részleteiben még nem ismert. Azt viszont már tudjuk, hogy a hosszú távú memóriába való raktározódás, a sejtkapcsolatok átépülése jórészt a mély alvás idején történik. A tanulás és ismétlés utáni alvás kedvezően hat az emléknyomok megmaradására.

A tanulás trükkjeivel egy másik cikkben foglalkozunk, annyit azonban máris érdemes megjegyezni, hogy az "a jó pap, aki holtig tanul", s erre minden esélye megvan, bizonyára sokat és jól alszik. Érdemes hát nem beletörődni az időskori alvásproblémákba!

Szerző:Forrás:Megjelent:
Máriáss MártaHáziPatika.com2007. július 7.


Egészség témájú olvasnivalók a weben

Cikkajánló

Témakör: Egészség

Felfekvés

A felfekvés (latinul: decubitus) igen nagy fájdalommal járó szövetkárosodás, amely jellemzően hosszasan ágyban fekvő, keveset vagy alig mozgó betegeknél alakul ki. Hogyan előzhető meg és mit tehetünk, ha már kialakult?

tovább

Tippek:

A láb normál hőmérséklete 30 °C körül van. Hogy ezt hidegben is jobban megőrizhesse, elősegíthetjük lábfürdőkkel. A rozmaring- és levendulaolajos lábvíz fokozza a vérkeringést, és kellemes illatú!

Tesztajánló

Asztma-kontroll teszt

Ön asztmás, és szeretné tudni, milyen mértékben van kézben tartva a betegsége? Tesztünk segítségével ezt könnyen megtudhatja!

Kapcsolódó cikkeink

Szponzorált hirdetések