Nyugellátás


Szerző: dr. Virók Melinda, jogász
2007. július 6. | Forrás:  HáziPatika.com

A munkával töltött évek elteltével még nem biztos, hogy becsönget a postás. Ahhoz, hogy nyugdíjunkat megkaphassuk, számos bejelentési és igazolási kötelezettségnek kell eleget tennünk, a jogszabályokban előírt feltételek teljesülése mellett.

A társadalombiztosítási, magán- és önkéntes nyugdíjrendszer

A társadalombiztosítási nyugdíjrendszer keretében járó saját jogú nyugellátások
  • az öregségi nyugdíj,
  • a rokkantsági nyugdíj,
  • a baleseti rokkantsági nyugdíj.
A társadalombiztosítási nyugdíjrendszer keretében járó hozzátartozói nyugellátások
  • az özvegyi nyugdíj,
  • az árvaellátás,
  • a szülői nyugdíj,
  • a baleseti hozzátartozói nyugellátások.
Az, aki egyidejűleg több saját jogú nyugellátásra, vagy több hozzátartozói nyugellátásra is jogosult - ha törvény másként nem rendelkezik - mind a saját jogú, mind a hozzátartozói nyugellátások közül a számára kedvezőbbet választhatja azzal, hogy a jogosultra kedvezőtlenebb nyugellátás folyósítása szüneteltetésre kerül. Ugyanazon üzemi baleset, foglalkozási megbetegedés alapján baleseti rokkantsági nyugdíj és baleseti járadék egyidejűleg nem jár.

Járulékfizetési kötelezettség a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerben

A foglalkoztató és a biztosított egyéni vállalkozó által fizetendő társadalombiztosítási járulék mértéke 29 százalék, ebből a nyugdíj-biztosítási járulék 18 százalék, az egészségbiztosítási járulék 11 százalék. 2007. január 1-jétől a nyugdíj-biztosítási járulék 21 százalék. A biztosított által fizetendő nyugdíjjárulék mértéke
  • kizárólag a társadalombiztosítási nyugdíj hatálya alá tartozó biztosított esetében 8,5 százalék,
  • a magánnyugdíjpénztár tagja esetében 0,5 százalék.

A társadalombiztosítási nyugellátás mértéke

A társadalombiztosítási nyugellátás a nyugdíjjárulék alapját képező kereset, jövedelem összegéhez és az elismert szolgálati időhöz igazodik.
Az, aki szolgálati idejének legalább egy részében a magánnyugdíj-rendszer keretében is fizetett tagdíjat, és ennek alapján szolgáltatásra jogosultságot szerzett, a kizárólag társadalombiztosítási nyugellátásra (a továbbiakban: nyugellátás) jogosultakhoz képest eltérő mértékű társadalombiztosítási nyugdíjra jogosult.

A magánnyugdíj-rendszer

Törvényben meghatározott feltételek szerint magánnyugdíj keretében a biztosított, illetőleg a kedvezményezett nyugdíjjáradékra, vagy egyösszegű kifizetésre szerezhet jogosultságot.

A magánnyugdíj-pénztári tagnak a nyugdíj-járulékalapot képező jövedelme után 0,5 százalékos nyugdíjjárulékot és 8 százalékos tagdíjat kell fizetnie. A munkáltatók a munkavállalók tagdíját vagy a tag a saját tagdíját a tagdíjalap 10 százalékáig kiegészítheti. A munkáltató kötelezettségvállalása minden munkavállalóra azonos mértékben és egyforma feltételekkel vonatkozik.

Az öregségi nyugdíj

Az öregségi nyugdíj meghatározott életkor elérése és meghatározott szolgálati idő megszerzése esetén járó nyugellátás.

Szolgálati időnek az az időszak tekinthető, amely alatt az öregségi nyugdíjkorhatárt elérő személy nyugdíjjárulék fizetésére kötelezett volt, vagy megállapodás alapján nyugdíjjárulékot fizetett, vagy amelyet a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény szolgálati időként határoz meg

Az 1997. december 31-ét követő és 2009. január 1-jét megelőző időpont között megállapított öregségi nyugdíj

Öregségi teljes nyugdíjra az 1997. december 31-ét követő és 2009. január 1-jét megelőző időponttól az jogosult, aki a hatvankettedik életévét (a továbbiakban: öregségi nyugdíjkorhatár) betölti, és legalább húsz év szolgálati időt szerez. Öregségi teljes nyugdíjra jogosult az a nő és az a férfi is, aki 1991. január 1-je előtt az ötvenötödik, illetve a hatvanadik életévét betöltötte, és eddig az időpontig tíz év szolgálati időt szerzett.

Az előző bekezdésben foglaltaktól eltérően a nő öregségi nyugdíjkorhatára, amennyiben
  • 1940. január 1-je előtt született, az 55.,
  • 1940-ben született, az 56.,
  • 1941-ben született, az 57.,
  • 1942-ben született, az 57.,
  • 1943-ban született, az 58.,
  • 1944-ben született, az 59.,
  • 1945-ben született, a 60.,
  • 1946-ban született, a 61.
betöltött életév, míg a férfi öregségi nyugdíj korhatára, amennyiben
  • 1938. január 1-je előtt született, a 60.,
  • 1938-ban született, a 61.
betöltött életév.

Öregségi résznyugdíjra jogosult az a nő, illetve az a férfi, aki húsz évnél kevesebb szolgálati időt szerzett, azonban
  • az ötvenötödik, illetve a hatvanadik életévét 1990. december 31-ét követően és 1993. július 1-jét megelőzően töltötte be, és eddig az időpontig legalább tízévi szolgálati időt szerzett, valamint az, aki
  • a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt 1993. június 30-át követően és 2009. január 1-jét megelőzően eléri (elérte) és eddig az időpontig legalább tizenöt év szolgálati időt szerez (szerzett).
Az előrehozott öregségi nyugdíjra azok jogosultak, akik már az öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőzően megszerezték az előírt szolgálati időt.

Ez alapján a nők az öregségi nyugdíjkorhatár elérését megelőzően, 5 évvel alacsonyabb életkorban, de legkorábban az 55. életév betöltésétől is jogosulttá válhatnak a nyugdíjra, feltéve, hogy
  • aki 1945. december 31-e után született legalább 38 év;
  • aki 1945-ben született legalább 37 év;
  • aki 1944-ben született legalább 36 év;
  • aki 1943-ban született legalább 35 év;
  • aki 1943. január 1-je előtt született legalább 34 év.
szolgálati időt szerzett

A férfiak esetében az előrehozott öregségi nyugdíjra a nyugdíjkorhatár betöltését megelőzően, csak a 60. életév betöltését követően van lehetőség, feltéve, hogy
  • aki 1939. január 1-je előtt született legalább 37 év;
  • aki 1938. december 31-ét követően született legalább 38 év
szolgálati időt szerzett.

A csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíj az előrehozott öregségi nyugdíj speciális esete. Ez a nyugellátási forma abban az esetben állapítható meg, ha a születési év alapján a fent meghatározott szolgálati időből legfeljebb 5 év hiányzik. Ilyenkor, amennyiben a jogosult személy kéri megállapítható részére a nyugellátás, de csak csökkentett összegben.
Például akinek a szükséges szolgálati idejéből 5 év hiányzik, annyiszor 0,5 százalékkal csökkentett nyugdíjra jogosult, ahányszor 30 nap hiányzik a nyugdíjra jogosító korhatár eléréséhez

Az előrehozott öregségi nyugdíj feltételeinek megállapításakor a gyermeket szülő nők és a gyermeket saját háztartásukban legalább 10 évig nevelő személyek további kedvezményeket is igénybe vehetnek.

Ebben az esetben ugyanis a szolgálati időbe gyermekenként egy év; tartósan beteg vagy fogyatékos gyermek esetén gyermekenként másfél év beszámítható.
Fontos tudni, hogy ez a kedvezmény azonban legfeljebb három gyermek után vehető igénybe és kizárólag akkor, ha az előrehozott öregségi nyugdíj megállapításához szükséges szolgálati idő hiányzik.

Korengedményes nyugdíj

A munkáltató megállapodhat a munkavállalóval annak korengedményes nyugdíjazásáról az előző fejezetben kifejtett öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőzően legfeljebb öt évvel abban az esetben, ha a munkavállaló rendelkezik nők esetében:
  • 1945. december 31-e után született és legalább 38 év,
  • 1945-ben született és legalább 37 év,
  • 1944-ben született és legalább 36 év,
  • 1943-ban született és legalább 35 év,
  • 1943. január 1-je előtt született és legalább 34 év
szolgálati idővel,

Férfiak estében
  • 1939. január 1-je előtt született és legalább 37 év,
  • 1938. december 31-e után született és legalább 38 év
szolgálati idővel.

Csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíj jár - ideértve az öregségi nyugdíj legkisebb összege szerinti ellátást is - annak, akinek az előzőekben felsorolt szolgálati idejéből legfeljebb öt év hiányzik.

A korengedményes nyugdíj szempontjából munkavállalónak tekintendő az a személy, aki munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban, közszolgálati jogviszonyban, bírósági és ügyészségi szolgálati jogviszonyban, bedolgozói jogviszonyban, szövetkezeti tag munkaviszony jellegű munkavégzésre irányuló jogviszonyában áll.

Munkáltatónak az a jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, illetve magánszemély és annak jogi személyiséggel nem rendelkező társasága minősül, aki munkavállalót foglalkoztat.

A nyugellátás iránti igény érvényesítése

A nyugellátás iránti igény
  1. az igénylő lakóhelyétől függően a megyei (fővárosi) nyugdíjbiztosítási igazgatóságoknál és ezek kirendeltségeinél;
  2. ha az elhunyt jogszerző korábban nyugellátásban részesült, a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnál;
  3. a vasutas dolgozók a szolgálati főnökségeknél terjeszthető elő.
Források: 1997. évi LXXXI. Törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról
1997. évi LXXX. Törvény A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről
1997. évi LXXXII. Törvény A magánnyugdíjról és a magánnyugdíj-pénztárakról
181/1996. (XII. 6.) Korm. Rendelet A korengedményes nyugdíjazásról

Szerző:Forrás:Megjelent:
dr. Virók Melinda, jogászHáziPatika.com2007. július 6.


Egészség témájú olvasnivalók a weben

Cikkajánló

Témakör: Cukorbetegség

Cukorbetegség és más betegségek

Diabétesz mellitusban, különösen rossz anyagcsere-helyzet esetén, gyakrabban lépnek fel fertőzések. Ilyenkor jól kezelt betegnél is felborulhat a szénhidrát-háztartás. Kezelt betegekben az anyagcsere-kisiklás leggyakoribb oka valamilyen fertőzés.

tovább

Tesztajánló

Asztma-kontroll teszt

Ön asztmás, és szeretné tudni, milyen mértékben van kézben tartva a betegsége? Tesztünk segítségével ezt könnyen megtudhatja!

Tippek:

Bár még nem teljesen tisztázott a hatásmechanizmus, az azonban biztos, hogy a fokhagyma vérnyomáscsökkentő. A megfelelő hatáshoz azonban napi 2 nyers gerezdet kell elfogyasztani! Időnként megéri, de az orvosi kezelést nem helyettesíti!

Praktikák:

Mozgássorok

Mozgássorok
tovább

Kapcsolódó cikkeink

Szponzorált hirdetések