Mi zajlik a sötétben?

Az alvás hatása a szervezet működésére


Szerző: Máriáss Márta
2007. július 7. | Forrás:  HáziPatika.com

Idővel minden megváltozik. Miért pont az alvás maradna változatlan? Az azonban nem igaz, hogy a korral csökkenne a szervezet alvásigénye. Valami mégis megváltozik. Aztán már zavar...

Ok vagy okozat?

A gyermek alszik, mint a tej, a felnőtt, mint a bunda, a német felnőtt, "mint a kő" (schläft, wie ein Stein), az angol, "mint a farönk" (sleeps like a log), csak az idős ember álma lesz egyre törékenyebb. Inkább csak szendereg, s fel-felriad, mint az űzött vad, a legkisebb zajra is. Különösen hajnalban van gyakran ébren, és már este sem alszik el egykönnyen. Bezzeg a buszon, színházban, az őt érdeklő film közben lebukik a feje. Ötven fölött egyre többeket kezd ez zavarni, és indulnak a megoldás felkutatására. Csakhogy olyan sok tényező okozhat alvászavart, hogy sokszor nehezen deríthető ki az alapvető ok. Mi több, sokszor még azt is nehéz elkülöníteni, hogy az alvászavart okozzák egyéb rendellenességek, vagy más kellemetlenségek állnak a "rendetlen" alvás hátterében.
Az okok felgöngyölítésében érdemes magával az alvás szerepével, majd a korral változó élettani adottságokból, és emiatt az alvásban bekövetkező változásokból kiindulni. Szó sincs róla, hogy kevesebb alvásra volna szüksége a korosabb embernek, pusztán az alvás szerkezete, napi ritmusa változik meg. Ez már alvászavar?

A titokzatos alvás élettana

Magától értetődő és mégis sejtelmes, mert meglepően bátran vetjük bele magunkat az alvás öntudatlan állapotába. Minden nap mélyen bekebelez minket az álom, jelen vagyunk benne, mégis alig sejtjük, mire jó, mi történik akkor? Tudatosan, de nagyon tudatlanul tapogatózunk e tudattalan állapot kutatásában. A kíváncsiságon túl a kutatásnak az ad apropót, hogy a felnőttek körében időközben csaknem 30 százalékosra emelkedett az alvászavarban szenvedők aránya. Vele kéz a kézben szaporodnak egyéb betegségek is.

Az alvás összhangban a szervezet egyéb napi ciklikusságot mutató, a fényviszonyok által meghatározott, úgynevezett cirkadián (cirka = körül, dian = nap) ritmus szerinti működésével, nem más, mint egy éjszakai takarékos üzemmód, amellyel energiát spórolunk, és nyerünk is.

Az alvás ritmusát a szemmel érzékelt fényviszonyok figyelembevételével meghatározó belső biológiai óra emlősöknél a közti agyban helyezkedik el, az SCN-ben. Ezen agytörzsi mag (szuprakiazmatikus nukleus) idegsejtjei meghatározott ritmusban értesítik és befolyásolják más agyterületek működését, például azt, hogy milyen mennyiségben termeljenek hormonokat, vagy küldjenek jeleket idegsejtjeik útján a szervezet többi részébe. Végső soron ez kapcsolja testünket nappali aktív vagy éjszakai nyugalmi üzemmódba.
Sötétben, az agyban elhelyezkedő tobozmirigy melatonin hormont termel, ami alvásra készteti a testet: lassabban ver a szív, csökken a vérnyomás. A légzés is lassul, üteme teljesen egyenletessé válik, függetlenné a külvilág történéseitől. A testhőmérséklet reggelig csökken. Nem csak a mozdulatokkal, az izomerővel is takarékoskodunk ilyenkor, számos egyéb szervműködés is pihenni tér.
A hormonrendszer közben hozzálát éjszakai tennivalóihoz. A veseműködéshez fontos renin hormon szintje például éjszaka a legmagasabb a vérben. Az alvás első óráiban maximumát éli a növekedési hormonok termelése, cserébe csökken a kortizol, a stresszhormon mennyisége, s csak a reggeli órákban lesz belőle megint több.
Szellemi, lelki énünk ebben a stresszhormon-mentes, ideális időszakban az álmokkal van elfoglalva melyek a tanulási, emlékezési folyamatokban fontosak. Ezekről tudjuk, hogy stresszhormon jelenlétében nem gátoltak, vagy legalábbis nem olyan hatékonyak.
Az agyban - valószínűsítik - a nappal beszállított információk elrakosgatása folyik. Az úgynevezett REM-fázisban, a gyors szemmozgásokkal kísért álmodási szakaszban az agy akár aktívabbnak is tekinthető, mint ébren.
A szervezet nyugalmi működése csak a REM- (Rapid Eye Movement) alvás idején élénkül meg, intenzívebb lesz a keringés és az agy vérellátása, a nemi szervek működése. Férfiaknál ekkor következik be az éjszakai erekció. Az akaratlagosan mozgatható izmok eközben nem pusztán ernyedtek, majdhogynem használhatatlanok.

Az alvásszakaszok jelentősége és az életkorok

Az alvás alatt rögzíthető agyi hullámok EEG-vel történő megfigyelése nyomán a kutatók azt tapasztalták, hogy idős korban a REM-fázis aránya az alvás teljes idejéhez képest változatlan, mintegy 20 százalék marad. Elvileg tehát ugyanannyi REM-fázisa van a fiatalnak és az idősnek, ugyanannyit álmodnak. Szerepét tekintve még nem tudunk teljesen biztosat. Az ebből az állapotból felébresztettek jellegzetes álmokról számolnak be. Ezen alapul az a sejtés, hogy az éber állapotban felvett információk feldolgozása és a hosszú távú memóriában való rögzítése zajlik ekkor. Erre utal az emléktárolásért felelős agyterület, a hippokampusz, valamint a nappali tanuláskor is aktív agyterületek együttes aktivitása a REM-fázisok idején. Kimutatható ez például különböző mozgássorok elsajátítása idején is. Ennek ellentmondani látszik, hogy azok is tudnak tanulni és emlékezni, akiktől ébresztéssel megvonják a REM-alvást, vagy más okból hiányzik náluk ez a szakasz.
Ugyanúgy kutatás tárgya ez, mint az álmok funkciója, amelyeknek egyébként van egy nem a REM-fázishoz kötődő előfordulása is. A mély alvás azonban idős korban jelentősen lerövidül. Míg a fiatal felnőttek az éjszaka negyedét töltik ezzel, az 50 év fölötti korosztály mindössze alvásideje 5 százalékát alussza át mélyen. Helyette sok felszínes alvási fázis épül be, melyben viszonylag gyakoriak az ébredéshez közeli állapotok (arousal). Míg fiatal felnőtteknél átlagosan 5 ébredéshez közeli állapotot lehet észlelni éjszakánként, addig hatvan éves kor fölött akár 150 is előfordulhat. Ezek nagy részét nem követi ébredés, mégis az ember úgy érezheti, hogy nyugtalanul aludt. A férfiaknál előbb érezteti hatását a mély alvási szakaszok rövidülése, és ennek nyomán a nem kívánt éjszakai felébredés, mint a nőknél. Emellett később sikerül az elalvás is, korábban kel az ember, és többször fenyeget a nappali álmosság. Egyeseket ez már zavar, másoknál egyáltalán nem érezhető alvászavar.

Marad a talány

Nincs még bizonyított elképzelés arról, miért változik meg az alvás szerkezete, s lesz kevesebb az időseknél a mély alvás. Ha meggondoljuk, hogy közvetlenül az elalvás után, a mély alvás idején szabadulnak fel például a növekedési hormonok, amelyekre elsősorban a fiatal szervezetnek van szüksége, lehet, hogy jó helyen tapogatózunk. Nem véletlen, hogy az orvosilag egyébként erősen vitatott fiatalító kúrák hatóanyagai között is előszeretettel kísérleteznek növekedési hormonokkal. Vajon a szellemileg friss időseknek nem fiatalosabb az alvásuk?
Alighanem még érdemes tovább keresgélni, miért nem alszik jobban az idős korosztály.

Szerző:Forrás:Megjelent:
Máriáss MártaHáziPatika.com2007. július 7.


Egészség témájú olvasnivalók a weben

Cikkajánló

Témakör: Cukorbetegség

Cukorbetegség és más betegségek

Diabétesz mellitusban, különösen rossz anyagcsere-helyzet esetén, gyakrabban lépnek fel fertőzések. Ilyenkor jól kezelt betegnél is felborulhat a szénhidrát-háztartás. Kezelt betegekben az anyagcsere-kisiklás leggyakoribb oka valamilyen fertőzés.

tovább

Tippek:

Bár még nem teljesen tisztázott a hatásmechanizmus, az azonban biztos, hogy a fokhagyma vérnyomáscsökkentő. A megfelelő hatáshoz azonban napi 2 nyers gerezdet kell elfogyasztani! Időnként megéri, de az orvosi kezelést nem helyettesíti!

Tesztajánló

Asztma-kontroll teszt

Ön asztmás, és szeretné tudni, milyen mértékben van kézben tartva a betegsége? Tesztünk segítségével ezt könnyen megtudhatja!

Kapcsolódó cikkeink

Szponzorált hirdetések