Mi is az a koleszterin?


Szerző: Máriáss Márta
2007. július 27. | Forrás:  HáziPatika.com

A zsírok a szervezet alapvető építőmolekulái. Közéjük tartoznak a trigliceridek és a koleszterinmolekulák is. Hogyan válhatnak hát ezek az alapvető építőelemek szervezetünk egészségének ellenségeivé?

Mik azok a zsírok?

Jó és rossz koleszterin, HDL, LDL, különböző értékek a vérképben, csak kapkodjuk a fejünket e fogalmak hallatán. Még kevésbé világos, hogy ha zsírt eszünk, miért nő meg a vér koleszterinszintje. Mi köze a koleszterinnek a zsírokhoz?
A zsírok nagyon különböző vegyületek. Összefoglaló nevüket zsíros tapintásuknak, valamint ezzel összefüggésben azon közös tulajdonságuknak köszönhetik, hogy zsírokban, azaz egymásban tudnak jól oldódni. Ide tartoznak a valódi zsírok, az összetett gliceridek és a glicerin nélküli lipidek.
Ez utóbbi csoportba tartoznak például a gyulladásgátló és hormonhatásuk kapcsán gyakran emlegetett szteroidok és maga a koleszterin is.
A triglicerideket és a lipidekhez tartozó koleszterint nézzük meg most egy kicsit részletesebben is.

Trigliceridek

A zsírokon belül az úgynevezett valódi zsírok kémiailag trigliceridek (a glicerin három molekula zsírsavval képzett észterei). A szobahőmérsékleten szilárd trigliceridek a zsírok, a folyékonyak az olajok. Hétköznapjainkból jól ismerjük ezeket: ilyen a sertészsír, a vaj, a margarin, az étolaj. Mindegyikre más-más zsírsav-összetevő a jellemző.
A trigliceridek ugyanis zsírsavláncaik hossza és telítettségi állapota alapján különböztethetők meg. A láncban a szénatomok között kettős kötést nem tartalmazó zsírsavakat telített zsírsavaknak, az egy kettős kötést tartalmazó zsírsavakat egyszeresen telítetlen, az egynél több kettős kötéssel rendelkező zsírsavakat többszörösen telítetlen zsírsavaknak nevezzük, ami halmazállapotukat is befolyásolja.
Az emberi vérsavóban a fehérjéhez kötött formában jelenlévő trigliceridek szintje 0,5-1,7 mmol/l között van. A magas triglicerid-szint felgyorsítja az érelmeszesedés folyamatát, de ebből a szempontból kevésbé veszélyesek, mint a koleszterin.


A telített zsírsavak feladata ugyanis főként az energiatermelés. Az egyszeresen telítetlen zsírsavak egy részét is felhasználjuk energiatermelésre, de többségük a sejtek felépítésében játszik szerepet. A többszörösen telítetlen zsírsavakból hormonszerű vegyületeket gyárt a szervezet.
A trigliceridek a vékonybélben emésztődnek és a bélfalon keresztül szívódnak föl, majd a nyirokereken keresztül jutnak a vérbe. A máj is készít és juttat a vérbe triglicerideket.
Vannak úgynevezett esszenciális zsírsavak is, amelyeket - mivel ezen triglicerid-alkotókat a szervezet nem tudja előállítani - kénytelenek vagyunk a táplálékkal fölvennünk, hogy ezekből is elkészülhessenek a szükséges trigliceridek.
Esszenciális zsírsavakkal tejtermékek, húsok, halak és szója fogyasztásával láthatjuk el szervezetünket.
Az emberi zsírszövet nagyrészt trigliceridekkel teli energiaraktár.

A koleszterin

A vérben lévő zsírok (plazmalipidek) lehetnek valódi zsírok avagy trigliceridek, foszfolipidek, szabad zsírsavak, vagy lehet koleszterin.
A koleszterin (külföldi szakirodalomban koleszterol) víztaszító, aromás, - azaz nem nyílt láncú, hanem gyűrűs -, pontosabban úgynevezett szterán vázas szénhidrát. A szervezetben rendkívül fontos és sokrétű feladatot lát el. Számos, a szervezetünket felépítő molekula alkotórésze. Koleszterinből készül a hormonok egy része, másrészt fontos a sejtfal felépítésében.


A koleszterint részben táplálék formájában juttatjuk be a szervezetünkbe, másrészt mi magunk, pontosabban a máj is állít elő koleszterint. A vérben keringő koleszterinnek normális esetben, azaz egészséges szervezetben mintegy 33 százaléka származik állati eredetű táplálékból, a többi "saját termék".
Ebből adódik, hogy a megemelkedett koleszterinszintnek két okát kell ismernünk. A bevitt táplálék koleszterintartalmától és a különböző zsírokból a szervezet által előállított koleszterin mennyiségétől és elosztásának szabályzási mechanizmusaitól egyaránt függ.

Célszerűen szállításra csomagolt zsír

Mivel a zsírok a vérben - amely alapvetően vizes közeg - nem jól oldódnának, a zsírsavaknak polipeptidekkel kell "összefogniuk", amelyek a vízmolekulák számára befogadhatóvá és a vérben szállíthatóvá teszik őket. Az így keletkezett lipoprotein-cseppecskéket összetételük és sűrűségük alapján különböztetjük meg, és a szerepük is eltérő a szervezet koleszterinforgalmában.
A vérrel szállítódó koleszterint apró kis gömböknek lehet elképzelni, amelyek belseje felé fordulnak a víztaszító (hidrofób) zsírsavláncok, kifelé pedig a molekulakomplex azon részei állnak, amelyek poláros voltuk miatt oldatba tudják vinni e gömböcskéket, azaz hidrofilek.

LDL

Az LDL-koleszterin ("low density lipoprotein") kis sűrűségű anyag, 45% koleszterint, trigliceridet, foszfolipidet és fehérjét tartalmaz. A koleszterint a májból szállítja a sejteknek, ha viszont túl sok termelődik, és a sejtek keveset használnak fel belőle, akkor a koleszterin lerakódik az érfalba, ezért az LDL-koleszterint "veszélyeztető koleszterinnek" is nevezik.
A magas szérum koleszterinszint általában magas LDL-szintet is jelent.

HDL

A HDL-koleszterin nevét az angol "high density lipoprotein" kifejezés kezdőbetűitől kapta, magyarul nagy sűrűségű lipoproteint jelent. A HDL-koleszterin 50% fehérjét, kevés koleszterint, trigliceridet és foszfolipidet tartalmaz. Szerepe abban áll, hogy a már lerakódott koleszterint az érfalból visszaszállítja a májba, ami ott lebomlik, végül a bélben végzi. Így védi az érfalat.
Az érelmeszesedés szempontjából tehát nemcsak a vér koleszterinszintje, hanem az egyes koleszterinrészek egymáshoz viszonyított aránya is fontos.
A rutinszerű laborvizsgálat során a vér összkoleszterin-, triglicerid, HDL- és LDL-szintjét szokták meghatározni. Az összkoleszterin-szinthez hozzájárul a VLDL ("very low density lipoprotein") szintje is, amelynek zsírsavait energianyerés céljából égeti el a szervezet.

Akkor mi is az a koleszterin?

Mint láttuk tehát, koleszterinnek emlegetjük a szteránvázas koleszterin-molekulát, annak származékait és az LDL-, HDL-koleszterin molekulakomplexet is. A szervezet mindekettőt felveszi a táplálékból.
A felszívás a vékonybélben történik, és nagyon összetett folyamat. Az apró, emésztetlen zsírcseppeket - bennük az oldott koleszterin molekulákkal - egyben is bekebelezheti, azaz ún. endocitózissal is felveheti a bélhámsejt. Az emésztett zsírmolekulák építőkövei - a zsírsavak és monogliceridek - egészen más folyamattal, diffúzióval egyenként kerülnek be a bélhámsejtekbe.
A szervezet az esszenciális zsírsavakat nem, de minden egyéb zsírt - lipidet -, és azok molekulakomplexeit önmaga is előállítja

Szerző:Forrás:Megjelent:
Máriáss MártaHáziPatika.com2007. július 27.


Egészség témájú olvasnivalók a weben

Cikkajánló

Témakör: Egészség

Felfekvés

A felfekvés (latinul: decubitus) igen nagy fájdalommal járó szövetkárosodás, amely jellemzően hosszasan ágyban fekvő, keveset vagy alig mozgó betegeknél alakul ki. Hogyan előzhető meg és mit tehetünk, ha már kialakult?

tovább

Tippek:

A láb normál hőmérséklete 30 °C körül van. Hogy ezt hidegben is jobban megőrizhesse, elősegíthetjük lábfürdőkkel. A rozmaring- és levendulaolajos lábvíz fokozza a vérkeringést, és kellemes illatú!

Kapcsolódó cikkeink

Szponzorált hirdetések