Nagyon sokféle szakember foglalkozik a mentális egészséggel. Vannak, akik gyógyszeres kezelést végeznek, vannak, akik pszichoterápiát folytatnak, mások pedig a szociális ellátásban segítenek. Előfordul azonban, hogy ezen szakmák között a határ kissé elmosódik. Országonként változó, hogy a lelki egészséggel foglalkozó szakemberek munkája milyen "jogosítványhoz" kötött, milyenek a követelmények képzettségükkel, továbbképzésükkel szemben. Az elvárások nagyon változóak lehetnek, ezért nagyon fontos, hogy a szakember tisztában legyen a vele szemben támasztott követelményekkel abban az országban, ahol dolgozni, gyógyítani kíván.

Pszichiáterek

A pszichiáterek orvosok, akik mentális megbetegedések gyógyítására szakosodnak. Az orvosi egyetem elvégzése után gyakorlatot töltenek le. Pszichiáterré a megfelelő szakvizsga letétele után válnak. Számos pszichiáter ezután továbbképzi magát, speciális szakterületeken szerez további képesítést, és például szenvedélybetegséggel, kóros kedélyállapotokkal, vagy akár az evészavarban szenvedőkkel foglalkozik. A pszichiáterek nemcsak gyógyszert írhatnak fel, hanem gyógyszeres terápiával és pszichoterápiával gyógyíthatnak, s hogy melyiket (avagy mind a kettőt és milyen kombinációban) alkalmazzák, az saját szakmai döntésüktől függ. A mindennapi életvitelt megnehezítő stressztől kezdve a depresszión és öngyilkossági gondolatokon át olyan komplex kórképekkel is foglalkoznak, mint a skizofrénia. A pszichiáterek kórházak pszichiátriai osztályán, egészségügyi központokban, rehabilitációs osztályokon, ideggondozókban, néhol nevelési tanácsadókban (és számos más helyen is) dolgoznak, és általában magánrendelést is tartanak fenn.

Pszichológusok

Bár munkája sok tekintetben hasonlít a pszichiáteréhez, a pszichológus nem tévesztendő össze a pszichiáterrel. Pszichológusnak nevezzük a pszichológia szakon végzett szakembereket. A pszichológusok nem orvosok, bölcsészettudományi képzésben vesznek részt. Pszichológusi segítséget annak kell igényelni, akinek lelki problémái vannak, persze ezek sokszor testi tünetekkel párosulnak. A pszichológia az emberi viselkedéssel, gondolkodással foglalkozó tudományág. Vizsgálatainak kereszttüzében az érzelmek, a motiváció, a tanulás, az intelligencia, az észlelés, a személyiség, a mentális betegségek stb. állnak. A pszichológusok is lehetnek - alapdiplomájukon felül - különféle képzettségűek. A pszichológusdiploma megszerzése után szakpszichológusi minősítést kell szerezniük, mely lehet klinikai, tanácsadói, illetve munka- és szervezetpszichológiai irányultságú. A jól képzett pszichológusok különféle módszerspecifikus, terápiás módszerek sajátélményű elsajátítása után végzik az emberek támogatását, és így különféle problémákkal foglalkozhatnak, a házassági konfliktusoktól kezdve az életvezetési problémákon át a gyermekek személyiségfejlődésében adódó problémákig. A pszichológia alkalmazhatósági köre sokrétű, dolgoznak pszichológusok egészségügyi intézményekben (kórházakban, szakrendelőkben), nevelési tanácsadókban, iskolákban, vállalatoknál, börtönökben, és persze lehet magánrendelésük is. A pszichológusok - lévén, hogy nem orvosok - nem írhatnak fel gyógyszert. A pszichiáternek tehát szakorvosi végzettsége van, mentális és patológiás problémákkal küzdő betegeket gyógyít. Ugyanakkor a pszichológus egyébként egészséges, de valamilyen lelki problémával küszködő, vagy környezetével tartósan konfliktusba kerülő, és alkalmazkodási nehézségektől szenvedő, esetleg önértékelési nehézségekkel bíró személyeket gyógyít.

Pszichoterapeuták

Pszichoterápia alatt a megfelelő szintű képzés birtokában végezhető, tudományosan megalapozott, módszerspecifikus pszichoterápiákat értjük. A hazai gyakorlat szerint azon pszichoterápiák "fogadhatók el", amelyek klinikai értelemben önmagukban fő terápiáként alkalmazhatók, a hazai klinikumban elterjedtek, a Pszichoterápiás Tanácsban és a hazai pszichoterápiás képzési rendszerben részt vesznek. Az egyes pszichoterápiás eljárások sajátosságaik alapján elkülöníthetők. Ezen paraméterek révén a páciens tudhatja, hogy mi történik az egyes eljárások során. A pszichoterápiás képzettség fokozatai szerint az ún. alap-pszichoterápiás tevékenységet pszichiáterek, gyermekpszichiáterek és klinikus szakpszichológusok végezhetnek. Szakpszichoterápia (módszerspecifikus pszichoterápia) végzéséhez pszichoterapeuta szakképesítés és módszerspecifikus jártasság szükséges. Kombináció esetén valamennyi alkalmazott technikában való képzettség szükséges. A pszichoterápia mindig kezeléssorozat, és úgynevezett ülésekben történik. Az ülések gyakorisága és időtartama előre rögzített. A terapeuta és a páciens közötti megbeszélés alapján rögzítésre kerül a terápiás ülések ideje, gyakorisága és a terápia várható hossza. A pszichoterápiás eljárások meghatározott esetekben egymással, illetve gyógyszeres terápiával kombinálhatók.

Szociális munkások

A szociális munkások szakmai tevékenysége az ember és környezete között fennálló viszony módosítására, javítására irányul, segít jobbítani, illetve helyreállítani az egyének, családok, csoportok és közösségek élet- és működőképességét, valamint hozzájárul az ehhez szükséges komplex feltételek megvalósításához. Ebben a segítő szakmában dolgozók felismerik a különböző élethelyzetekben kialakuló szociális problémákat, ezeket társadalmi összefüggésben szemlélik. Alkalmasak az egyének, családok és közösségek problémamegoldó képességének javítására. A szociális munkába beletartozik a tanácsadás, a klinikai szociális munka, a csoportmunka, a szociálpedagógia és a családterápia, valamint azok az erőfeszítések, amelyek segítik az embereket, hogy saját helyi közösségükben eljussanak a megfelelő forrásokhoz és szolgáltatásokhoz, sőt maguk is tevékenyen részt vegyenek ezek bővítésében. Rendszerint bölcsészdiplomával, olykor pedig társadalomtudományi képesítéssel rendelkeznek. Természetesen nem írhatnak fel gyógyszert, és nem írhatnak elő orvosi vizsgálatot sem.

Pár- és családterapeuták

A pár- és családterápiát képzett terapeuták végezhetnek. Más terápiákhoz hasonlóan itt is a lelki egészség javítása a cél, csak itt kiemelten a párkapcsolatra összpontosít a segítő szakember. A párterápia időtartama nagyon változó lehet. Előfordulhat, hogy csak néhány találkozás - ülés - szükséges, hogy megbirkózzanak a krízissel. Ebben az esetben 5-10 alkalom elég lehet. Ugyanakkor akár több hónapra is szükség lehet, mert több éve mélyülő problémákat szeretne a pár tartósan kiküszöbölni. Ilyenkor 15-25 alkalom az, ami a kapcsolatban már tartós változást be tud indítani. A találkozások, ún. terápiás ülések sűrűsége is változó, lehet szó egy- vagy kéthetenkénti, sőt néha havonkénti rendszerességről is. Amikor párterapeutát vagy tanácsadót választunk, keressünk olyan szakembert, aki képzett ebben a terápiás módszerben, és valóban tapasztalt. Ma Magyarországon pár- és családterápiát pszichoterapeuta szakvizsga vagy módszerspecifikus végzettség birtokában lehet végezni. A hazai családterápiás központokban, mind Budapesten, mind a vidéki városokban kórházi osztályokon (pszichiátria, gyermekpszichiátria, pszichoszomatikus belgyógyászat stb.) pszichiátriai gondozókban, családsegítő központokban, alapítványi illetve magánrendelések keretében működnek kiképzett pár- és családterapeuták, család-pszichoterapeuták. A család- és párterápiában a terápiás rendszer szigorú szakmai konzultációval (ún. szupervízióval) működik. Általában a kettős vezetés biztosítja ezt a konzultációs lehetőséget, vagyis a terápiát két szakember egyidejűleg végzi.

Az elég jó segítő

Ha lelki bajainkra gyógyírt keresünk, sose feledjük, hogy maga a szakképesítés ugyan nem garantálja a tényleges kompetenciát, mégis tanúsítja, hogy tulajdonosa megfelelt az állam által megszabott tanulmányi és gyakorlati követelményeknek. Amikor a terápia, tanácsadás vagy konzultáció lehetősége szóba kerül, ne felejtsük el, hogy egyetlen szakember sem képes hatékonyan foglalkozni mindenfajta pácienssel és problémával. Ahhoz, hogy olyan szakembert találhasson, akinek személye és módszerei önnek megfelelnek, konzultáljon többel, mielőtt egyet kiválasztana.