Ki mint veti ágyát...

A titokzatos alvás


Szerző: Hajós Anett, pszichológus
2007. július 7. | Forrás:  HáziPatika.com

Életünk egyharmadát töltjük az alvás titokzatos állapotában. Mit tudunk erről a mindenki számára ismert, és mégis rejtélyes állapotról? Egyáltalán miért van szükség alvásra?

Életünk majdnem egyharmadát alvással töltjük. Ez azt jelenti, hogy egy 70 éves ember életének 23 évét ágyban, párnák közt töltötte. Ez nem kis mennyiség. Több mint az az idő, amelyet evésre, ivásra, szeretteinkre fordítunk.
A legtöbb ember számára az alvás annyira magától értetődő, hogy eszébe se jut töprengeni rajta. Gondolata mégis sok kutatót, orvosokat és biológusokat foglalkoztat. Egyesek vágyakoznak utána, mert hiányát megszenvedik. Mások pedig úgy vélik, drága idejüket hasznosabban is eltölthetnék. Napóleon, aki legendásan keveset aludt, állítólag azt vallotta, hogy a férfiaknak négy óra alvás jár, a nőknek öt, a bolondoknak pedig hat.

Alvó agy

Közkeletű az a nézet, hogy az alvás a szervezet pihenését szolgálja. Ez a pihenés mégsem jelent teljes nyugalmat, mozdulatlanságot: közben az ember sokat forgolódik, különféle testhelyzeteket vesz fel; végtagjával tesz mozdulatot, vagy éppen fintorog. Úgy tűnik, hogy ez a testhelyzet-változtatás is éppen a pihenést szolgálja. Ha alvó embert figyelünk, akkor feltűnik, hogy az alvás mélysége is változó: mintha hol mélyen, hol pedig felszínesen aludna. Az az érzésünk támad, hogy az alvó rögtön felébred, aztán mégsem.
Az 1930-as években elkezdődött kutatásokban érzékeny eljárásokat dolgoztak ki az alvás mélységének mérésére és annak meghatározására, hogy mikor álmodunk. Ez a kutatás olyan eszközöket használ, amelyek lehetővé teszik az alvás alatti spontán agyi elektromos aktivitás fejbőrön keresztüli mérését és az alvás alatti szemmozgások regisztrálását. Az elektromos feszültségváltozások, vagyis az agyi elektromos hullámtevékenység grafikus rögzítését elektroencefalográfiának vagy EEG-nek nevezzük. Az EEG tájékoztat a vizsgált ember tudatállapotáról: arról, hogy ébren van-e, és arról is, hogy ezt az éberséget befolyásolja-e valami. Más a részeg ember EEG-görbéje, és más azé, aki altatószereket vett be. Az alvásnak a jellegzetes EEG-görbéjét alvási görbének nevezzük. Ennek tanulmányozásakor általában egészséges, alvó embereket szoktak vizsgálni. A görbét a teljes alvási időről, tehát 7-8 órás alvásról veszik fel, hogy annak minden részletről képet kapjanak. Így a görbe körülbelül 400 méter körül van, melynek elemzését számítógéppel végzik.

Ketyegő biológia

Milyen tehát az alvás EEG-görbéje? Nem egyenletes, több szakaszt lehet rajta elkülöníteni. Ezek a szakaszok mindig hasonló sorrendben követik egymást.
A lefekvést követően körülbelül 2 és 10 perc között jelentkezik a görbén az első szakasz, a szendergés. Ez a szakasz rövid ideig, átlagosan 5-6 percig tart, majd átmegy a másodikba, a felületes alvás szakaszába. Ez sem tart tovább 6-7 percnél. Utána a harmadik szakasz, a középmély alvás következik, majd 10-15 perc után a negyedik szakasz, a mély alvás, mely első jelentkezésekor 30-40 percig tart. Az így felsorolt négy szakasz az éjszakai alvásnak csak az első óráját tölti ki.
Akkor mi történik az alvás 7-8 órája alatt? A továbbiakban az alvás ugyan nem mélyül, de nem is marad ezen a mély szinten, hanem fokozatosan egyre felületesebbé válik. Az alvó most fordított sorrendben halad végig az előbbi szakaszokon, talán kicsit gyorsabban. Azonban nem ébred fel, hanem alvása ismét mélyül, az előbb említett szakaszokon át. Előbb azonban még történik valami.
Amikor a visszafelé haladó alvási folyamat ismét eléri az első szakaszt, a szendergést, olyan hullámok jelentkeznek a görbén, amelyek a szendergési szakasz hullámaira hasonlítanak, mintegy átmenetet képeznek gyorsaságuknál fogva az alvás és az ébrenlét között. Minden jel arra mutat, hogy az alvó rögtön felébred. Ha azonban megkíséreljük őt felébreszteni, ez nehezebben sikerül, mint amikor mélyen alszik. Ezért ezt a szakaszt ellentmondó, furcsa, paradox szakasznak is nevezzük. Csak ezután kezdődik elölről az alvási szakaszoknak már leírt sorozata ismét, egyre mélyülőn, majd ismét egyre felületesebben.

Álmos szemek

Az alvó ember mindenféle egyéb mozgása mellett időnként a szemét is mozgatja. Alvásvizsgálatok során kiderült, hogy már a szendergésben megszűnnek a szem szokásos éber mozgásai, helyette olyan lassú szemmozgások jelentkeznek, mintha szemgolyók valami folyadékban lassan úszva mozognának ide-oda. A felületes alvás szakaszában ezek a szemmozgások is megszűnnek. A gyors hullámú, paradox szakaszban viszont hirtelen rendkívül gyors szemmozgások jelennek meg, melyek annyira jellegzetesek, hogy róluk e szakaszt a gyors szemmozgások szakaszának - angolul Rapid Eye Movement, rövidítve REM-szakasznak - nevezték el. Ma a paradox szakasz elnevezés helyett a világon mindenütt a REM-szakasz elnevezést használják. Mondhatjuk tehát, hogy a négy mélyülő, majd felszínesedő alvási szakasz olyan ismétlődő sorozatot alkot, amely mindig a REM-fázissal kapcsolódik egymáshoz.
Ha az alvó embert REM-szakaszban ébresztik fel, akkor az ébresztések mintegy 80 %-ában arról számol be, hogy éppen álmodott valamit. Emiatt sokáig azt hitték, hogy az álom csakis a REM-szakaszban jelentkezik. Azóta már tudjuk, hogy a dolog nem egészen így áll, de kétségtelen, hogy a REM-szakasz álmodással jár.

Az éj leple alatt

Már utaltunk rá, hogy a négy alvásszakasz egyre mélyülő, majd fokozatosan felszínesedő egymásutánja a teljes éjszakai alvásnak csak az első óráját tölti ki. Ezt követi az első REM-szakasz, ez körülbelül 6-15 percig tart. Az egész eddig tartó folyamatot: az alvás fokozatosan mélyülő, majd felszínesedő folyamatát az álomszakasszal együtt egy alvássorozatnak vagy alvásciklusnak nevezzük. Egy teljes éjszakai alvás során átlagosan 4-6 alvássorozat jelentkezik, egyenként 90-120 perces időtartammal. Ezek az egymást követő alvássorozatok azonban nem egyformák. Rendszerint az első egy-két sorozatban éri el az alvás a legnagyobb mélységet. A továbbiakban egyre rövidül a mély alvás szakasza, és az éjszaka második fele inkább a felületes alvás ideje.

Az alvás mechanizmusa

Valamikor úgy gondolták, hogy az alvás nem egyéb, mint az ébrenlét átmeneti vagy tartós hiánya. Ez a gondolat abból eredt, hogy ekkoriban az ébrenlétet tekintették az élőlények normális állapotának. Úgy gondolták, hogy az élőlényeknek feltétlenül állandó kapcsolatban kell lenniük az őket körülvevő világgal fennmaradásuk érdekében. Ezt az életben maradást biztosítja az ébrenlét. A második világháborút követően azonban végeztek olyan kísérleteket, amelyek alapján bebizonyították, hogy az agyi idegsejtek egy csoportja felelős az ébrenlétért, tehát létezik az agyban ébresztőrendszer. Úgy gondolták, hogy az ébresztőrendszer kifáradása okozza az alvást. Azt azonban, hogy ez a rendszer hogyan fárad ki, nem sikerült bizonyítani. Ma már kétségtelenül bizonyítottnak látszik, hogy az alvást és az ébrenlétet külön rendszerek szabályozzák az agyban, tehát létezik olyan sejtrendszer, amely az ébrenlétet, és olyan, amely az alvást biztosítja. Az ébresztőrendszer és az alvásrendszer egymással szembeni játéka, egyiknek vagy másiknak időszakos felülkerekedése hozza létre az élőlényeknél az alvást, illetve ébrenlétet.

Aludj rá egyet!

Miért alszunk? Mi az alvás jelentősége az élet szempontjából? A nyilvánvaló felelet, hogy azért, mert pihenésre van szükségünk. Olyan nézetek is léteznek, hogy a gyermekek testi fejlődéséhez alvásra van szükség. Az alvás pszichológiai szerepét hangsúlyozza az a mondás is, hogy "aludjunk rá egyet", vagyis hogy nehéz döntésben segít, ha előtte alszunk egyet. Az alvás átmenetileg megszakítja, és így enyhíti bánatunkat.
Egyértelmű, tudományos válasz azonban nincs a kérdésre. Egyes nézetek az alvásnak bizonyos helyreállító szerepet tulajdonítanak. Erre azonban semmi bizonyíték nincsen, hiszen egyes szervek alvás alatt még fokozottabban működnek. Ez a megfigyelés nehezen egyeztethető össze a pihenéssel. Nincs bizonyíték arra sem, hogy az agy bármelyik része hosszabb idejű működéscsökkenést vagy kikapcsolódást igényelne azért, hogy tovább tudjon funkcionálni. Egyetlen adat támasztja alá az alvás helyreállító, pihentető szerepét: a mély alvásban a növekedési hormon termelődése fokozódik. Ez a hormon pedig nemcsak a gyermek növekedéséhez szükséges, a felnőtt szervezet sejtinek szaporodását is szabályozza.
Az alvás miértjét kutató tudósok körében - a regenerációs elképzelés mellett - egy másik elmélet is komoly támogatottsággal bír. Központi gondolata az, hogy az alvás döntő szerepet játszik a tanulásban és az emlékezésben. Memóriával kapcsolatos kísérletek során kiderült, hogy ha a gyakorlás után kimarad a szükséges alvás, akkor a gyakorlott képesség bizonyos vonatkozásai egyáltalán nem íródnak be az emlékezetbe. Elterjedt az a nézet is, hogy az alvás az ihlet forrása, a kreativitás katalizátora is. Lehet, hogy alvás közben még egyszer feldolgozzuk a problémát, így amikor legközelebb foglalkozunk vele, nagyobb valószínűséggel látjuk át a rejtett összefüggéseit. Ha tehát hirtelen felismerésekre vágyunk, aludjunk rá egyet!

Forrás:
Goldschmidt Dénes - Halász Péter (1983): Alvás, álom, álmatlanság. Budapest: Medicina Könyvkiadó.

Szerző:Forrás:Megjelent:
Hajós Anett, pszichológusHáziPatika.com2007. július 7.


Egészség témájú olvasnivalók a weben

Cikkajánló

Témakör: Cukorbetegség

Cukorbetegség és más betegségek

Diabétesz mellitusban, különösen rossz anyagcsere-helyzet esetén, gyakrabban lépnek fel fertőzések. Ilyenkor jól kezelt betegnél is felborulhat a szénhidrát-háztartás. Kezelt betegekben az anyagcsere-kisiklás leggyakoribb oka valamilyen fertőzés.

tovább

Praktikák:

Étrendminták

Étrendminták
tovább

Tippek:

Bár még nem teljesen tisztázott a hatásmechanizmus, az azonban biztos, hogy a fokhagyma vérnyomáscsökkentő. A megfelelő hatáshoz azonban napi 2 nyers gerezdet kell elfogyasztani! Időnként megéri, de az orvosi kezelést nem helyettesíti!

Tesztajánló

Asztma-kontroll teszt

Ön asztmás, és szeretné tudni, milyen mértékben van kézben tartva a betegsége? Tesztünk segítségével ezt könnyen megtudhatja!

Kapcsolódó cikkeink

Szponzorált hirdetések