"Fogom a kezed, hogy el ne ess!"


Szerző: Dr. Takáts Annamária
2007. július 7. | Forrás:  HáziPatika.com

1997 óta évente tartják meg április 11-én, James Parkinson születésnapján a Parkinson Betegek Világnapját. A betegek érdekében létfontosságú a korai felismerés.

Együtt lehet élni vele, nem is rosszul

"A Parkinson-kór az ún. degeneratív idegrendszeri betegségek között a legjobban kezelhető kórkép. Számos terápiás lehetőség és gyógyszer áll rendelkezésünkre, amivel javítani tudjuk a betegek életminőségét és hosszú éveken át megtartható munkaképességük eredeti munkakörükben. Véleményem szerint ez a korszerű gyógyszeres kezelés legnagyobb eredménye. Ma már más, akár egészséges idős emberekkel összehasonlítva sem rövidebb a Parkinson betegek élete. Ez mindenképpen pozitív üzenet betegeinknek. Mindezek alapján egyre inkább nem stigma, nem "megbélyegzés" ez a betegség - ahogyan egyik betegség sem az. Ezzel a betegséggel együtt lehet élni, nem is rosszul, akár húsz-harminc éven át." - állítja Dr. Takáts Annamária, a Magyar Tudományos Parkinson Társaság elnöke.

Sajnos ebben nem maradtunk le

A Parkinson-kór a leggyakoribb idegrendszeri betegségek egyike, minden százezer lakosból 100-200 közötti lehet érintett, és világszerte 6,3 millióra teszik a betegségben szenvedők számát. Az életkor növekedésével a 65 év feletti lakosság körében mintegy tízszeresére is nőhet a gyakoriság.
A Magyarországon végzett két epidemiológiai felmérés a nemzetközi adatokkal megegyező értékeket mutat. Ennek alapján hazánkban mintegy 18-20 000 beteget tarthatunk számon, és évenként 1500-2000 lehet az új betegek száma.

Szerencsére ebben sem: világszínvonalú gyógyszeres kezelés

A Parkinson-kór lassan progrediáló, azaz lassú rosszabbodást mutató betegség. A gyógyszeres kezelés fejlődésének köszönhetően ma ez az állapot hatékonyabban befolyásolható, mint eddig bármikor. Magyarországon csaknem minden olyan készítmény elérhető, amely a világon a betegség kezelésére alkalmazható.
A betegség az egyes emberekben nagyon eltérő formában jelentkezhet, és az esetek többségében sok év telhet el, amíg a mindennapi tevékenységet jelentősen korlátozza. A jellegzetes tünetek, mint mozgáslassulás, remegés, izommerevség korai felismerése rendkívül fontos, hiszen az időben elkezdett kezelés biztosíthatja a beteg életminőségének hosszú távú megtartását, a munkaképesség megőrzését.

A gyógyszeres kezelés mellett nagyon fontos a rendszeres mozgás-terápia is, és jelentős szerep jut a családnak is, hiszen a Parkinson-kór nemcsak a beteget, hanem a családtagokat, barátokat is érinti, hiszen a terápia során megjelenő változások, problémák észlelésében a beteg környezetében élők kulcsszerepet játszanak.

Még mindig titok az ok

A betegség oka ma még ismeretlen. Feltehetően genetikai és környezeti toxikus tényezők együtthatása hozza létre azt az idegrendszeri károsodást, ami a klinikai tünetek megjelenéséhez vezet. Családi halmozódás csak az esetek 5-10 százalékában figyelhető meg. Az 50 év alatti betegség kezdetnél a genetikai tényezők fontosságát, 50 év felett a környezeti tényezők szerepét hangsúlyozzák.

Mivel a Parkinson-kór tünetei döntően az agyi dopamin-szint csökkenésével kapcsolatosak, a legtöbb kutatás a "dopamin-hatású" gyógyszerek kifejlesztésére irányult. Ezek a gyógyszerek a csökkent dopamin pótlására szolgálnak, helyettesítik, illetve utánozzák ennek hatását vagy gátolják a dopamin lebontását.
A levodopa, a dopamin előanyaga, a Parkinson-kór kezelésének "gold standardja", bár az elmúlt néhány évben számos új terápiás lehetőség is megjelent. A gyógyszeres kezelésben a dopaminagonisták és az úgynevezett COMT-gátlók jelentősége egyre növekszik, ezek a készítmények megelőzhetik, csökkenthetik a levodopa kezelés késői szövődményeit.

Michael J. Fox, a biztatást adó sorstárs

"Az időben felállított diagnózis és helyes gyógyszeres kezelés, a rendszeres orvos-beteg kapcsolat mellett számos egyéb lehetőség is van a betegek állapotának javítására.
A Parkinson-betegségben szenvedők és családtagjaik sok országban önsegítő csoportokat, betegszervezeteket hoztak létre, melyeket nemzetközi szervezet, az EPDA fog össze.
A Delta Parkinson Egyesület is e célból alakult, hangsúlyozva az egymás segítésének gondolatát. Az Egyesület vallja Michael J. Fox életrajzi regényében (Szerencsés ember) írt gondolatait: "...ezt a könyvet sem megírni, sem kiadni nem tudtam volna a Parkinson-kóros betegek támogatása és bátorítása nélkül...betegtársaim lettek legnagyszerűbb tanítóim (...) segítettek, hogy történetemben ne csak saját magam sztoriját lássam...mert mi mi vagyunk, egy csónakban evezünk, és ugyanarra a megmentésre várunk..."
A Parkinson-betegeknek tehát érezni kell az összefogás és együvé tartozás erejét. Nemcsak az egészségügyben dolgozók, hanem a hozzátartozók és a társadalom támogatása is szükséges, hogy valóban megvalósuljon a "Fogom a kezed, hogy el ne ess!" eszméje, mellyel a világhírű boxoló, Muhammad Ali leánya -Rasheda Ali - motiválja mindazokat, akik részt vállalnak a Parkinson-kór elleni küzdelemben."
-mondta dr. Fazekas András, a Fővárosi Szent István Kórház I. Idegosztályának osztályvezető főorvosa, a Delta Parkinson Egyesület orvos-tanácsadója.

A "Fogom a kezed, hogy el ne ess" című könyv magyar nyelvű kiadását 2006. májusában mutatták be.

Szerzők:Forrás:Megjelent:
Dr. Takáts Annamária, Dr. Fazekas AndrásHáziPatika.com2007. július 7.


Egészség témájú olvasnivalók a weben

Cikkajánló

Témakör: Egészség

Felfekvés

A felfekvés (latinul: decubitus) igen nagy fájdalommal járó szövetkárosodás, amely jellemzően hosszasan ágyban fekvő, keveset vagy alig mozgó betegeknél alakul ki. Hogyan előzhető meg és mit tehetünk, ha már kialakult?

tovább

Tesztajánló

Asztma-kontroll teszt

Ön asztmás, és szeretné tudni, milyen mértékben van kézben tartva a betegsége? Tesztünk segítségével ezt könnyen megtudhatja!

Kapcsolódó cikkeink

Szponzorált hirdetések